Újabb ázsiai ország száll fel az állami kripto-vonatra
Kirgizisztán parlamentje 2025 szeptemberében olyan jogszabály-módosításokat fogadott el, amelyek az ország digitális gazdaságának átalakítását célozzák: állami kriptotartalék, szabályozott kripto‐bányászat és a virtuális eszközök átláthatóbb szabályozása kerül a törvények közé. Ezek a lépések tükrözik azt a regionális trendet, amelyben több közép-ázsiai állam is aktívabban áll hozzá a kriptovalutákhoz, mint lehetséges pénzügyi eszközökhöz.
Átalakuló szabályozási keret
A „Virtual Assets” törvény módosításai
Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy az állam kibővítse szerepét a virtuális eszközök kibocsátásában, forgalmazásában és szabályozásában. A módosításokat három egymást követő parlamenti ülésen fogadták el, gyorsítás céljából.
Elnöki jogkörök megerősítése
Az „On Virtual Assets” (A virtuális eszközökről) nevű törvény egyik fontos változása, hogy egy, az elnök által kijelölendő hatóság kap nagyobb felhatalmazást a piac felügyeletére. A pénzügyi piac felügyelete korábban más szervekhez tartozott, de az új szabályok egyértelműsítik, hogy az elnöki hatalom központi szerepet fog betölteni.
Az állami kriptotartalék koncepciója
A törvény szerint az állami kriptotartalék olyan digitális eszközökből álló portfólió, amelyeket az állam bányászat (state mining), tokenizált valós eszközök, valamint stabilcoinok (fiatvaluta által támogatott) kibocsátása vagy vétel útján szerez meg.
Potenciális előnyök
Pénzügyi stabilitás: Az ilyen tartalék segíthet diverzifikálni az állami eszközportfóliót, különösen, ha hagyományos tartalékok (ideértve devizákat, aranyat, kötvényeket) mellett digitális vagy tokenizált eszközökkel is rendelkezik az állam.
Új finanszírozási és akkumlációs eszközök: Az állam így nem csupán vásárolhat virtuális eszközöket, hanem azok bányászatából, tokenizálásából is profitálhat.
Kapcsolódó tartalom: Így cselezi ki Oroszország a szankciókat Kirgizisztánon keresztül
Kockázatok és aggályok
Jelentős energiaigény, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni
A kriptovaluta-bányászat – különösen a Bitcoin esetében – hatalmas mennyiségű áramot igényel. Egyetlen bitcoin kibányászása akár 800 000 kilowattóra energiát is felemészthet. Ez a mennyiség elég lenne több mint ezer lakás havi áramellátására. A kérdés tehát jogos: megengedheti-e magának egy ország, hogy értékes energiát fordítson kriptovaluták előállítására, miközben a tél közeledtével a lakossági energiafogyasztás is megugrik?
Korlátozott erőforrások, korlátozott lehetőségek
A kirgiz kormány szerint a bányászati tevékenységek nem a főbb erőművekből, hanem kis méretű vízerőművekből lesznek ellátva, hogy ne veszélyeztessék az ország áramellátását. Bár ez környezetbarát megoldásnak tűnik, a valóságban ezek az apró erőművek nem képesek nagy mennyiségű áramot biztosítani, főleg ha a bányászat mellett még más fogyasztókat is ki kell szolgálniuk. Az újonnan épülő Kambar-Ata–1 vízerőmű például ki van zárva a kriptobányászatból, hogy az lakossági és ipari felhasználást szolgáljon.
Ellátási és piaci keretek
Hogyan zajlik majd az állami kriptobányászat?
A tervezett új rendszer szerint az állam maga is részt vehet a kriptovaluták bányászatában, saját infrastruktúrára támaszkodva – ez az úgynevezett „állami bányászat”. Fontos részlet, hogy nem fognak új, olcsóbb energiaárakat bevezetni a bányászat számára – ugyanazokat a tarifákat alkalmazzák majd, mint más fogyasztók esetében. Továbbá a szabályozás pontosan rögzíti, melyik erőművekből lehet energiát felhasználni, és melyikekből nem. Például a nagy, stratégiai jelentőségű hőerőműveket kizárták a bányászati célú energiaellátásból, hogy elkerüljék az ellátási zavarokat az iparban vagy a lakosságnál.
Biztonságos kísérletezés: szabályozói tesztkörnyezetek
Az új törvény egyik legmodernebb eleme a „regulatory sandbox”, azaz szabályozói tesztkörnyezet bevezetése. Ez egyfajta próbatér a pénzügyi innovációk számára, ahol új digitális termékeket – például okosszerződéseket, stabilcoinokat vagy tokenizált eszközöket – lehet valós piaci körülmények között kipróbálni, de szigorúan ellenőrzött keretek között.
Ez lehetőséget ad a vállalkozásoknak arra, hogy új technológiákat teszteljenek anélkül, hogy rögtön minden előírásnak maradéktalanul meg kellene felelniük – így csökkentve a pénzügyi innovációval járó kockázatokat az ügyfelek és a gazdaság egésze számára.
Kriptogazdaság és geopolitikai nyomás: Kirgizisztán két tűz között
Az utóbbi időben Kirgizisztán kriptovaluta-piaca robbanásszerű növekedést mutatott: 2025 első hét hónapjában a hazai platformok forgalma meghaladta a 11 milliárd dollárt, ami elképesztő ugrás a korábbi évekhez képest. Ez a volumen nemcsak gazdasági szempontból jelentős, hanem komoly adóbevételeket is termelhet az államnak, amennyiben a kormány képes megfelelően szabályozni és felügyelni a piacot. Nem csoda, hogy az állami kriptotartalék és a bányászat jogi kereteinek kialakítása kiemelt figyelmet kapott a döntéshozóktól.
Ugyanakkor ez a gyors növekedés geopolitikai kockázatokat is hozott magával. Egyes kirgiz platformokat azzal vádoltak meg, hogy orosz szereplők használják őket a nemzetközi szankciók kijátszására, ami miatt több céget az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankciós listára helyezett. A kormány ezért igyekszik világossá tenni: az új törvények nemcsak gazdasági eszközök, hanem politikai üzenetek is – azt hivatottak jelezni, hogy Kirgizisztán elkötelezett a szabályozott, átlátható pénzügyi rendszer mellett, és nem kíván eszköze lenni semmiféle szankciókikerülési kísérletnek.