Dollármilliárdokkal a zsebében kriptókirályként uralkodik Trump, de mi ennek az ára?
Donald Trump valaha átverésnek nevezte a bitcoint. Ma viszont a világ egyik legnagyobb kriptónyertese: családjával együtt dollármilliárdokat keres a piacokon, miközben saját kezével formálja az Egyesült Államok kriptószabályozását. Kritikusai szerint ez példátlan összefonódás politikai hatalom és magánprofit között.
Milliárdok két cégen keresztül
Trump kriptóbirodalmának zászlóshajója a World Liberty Financial (WLF), egy decentralizált pénzügyi platform, ahol a WLFI tokent vásárlók még a kölcsönszabályok alakításába is beleszólhatnak. A Reuters értesülései szerint egy Trump-cég 60%-os részesedéssel bír, és a tokeneladásokból származó bevétel 75%-ára jogosult. A WLF már így is milliókat termelt pusztán azzal, hogy Trump nevét rátették a tokenre.
A másik nagy pénzforrás az American Bitcoin Corp. (ABTC), egy Nasdaq-on jegyzett bitcoinbányász cég. Trump fiai állnak mögötte, jelentős BTC-vagyonnal. A részvények a tőzsdei debütáláskor 110%-ot ugrottak, majd 16,5%-kal a nyitóár fölött zártak 6,90 dollárról indulva. Összességében Trump és családja papíron már több mint 5 milliárd dollárt (kb. 1850 milliárd forintot) kaszálhatott a kriptón.
Kritikusok szerint ez a kettős szerep — elnök és kriptóhaszonélvező — súlyosan rombolja a közbizalmat. Ross Delston amerikai jogász úgy látja: Trump tokenjei kiskaput nyitnak bárkinek, aki befolyást akar vásárolni az elnöknél.
Ez egy új lehetőség arra, hogy az elnök pénzt kapjon bárkitől, akár külföldi államoktól, akár olyan személyektől, akik egyébként a választási törvények alapján tiltottak lennének — vagy akár elítéltektől, folyamatban lévő ügyek gyanúsítottjaitól
– figyelmeztetett Delston a német Deutsche Welle-nek.
A Trump-család jelenleg nem adhatja el saját tokenjeit, de középtávon szinte biztosan hatalmas profitra tesznek szert. A Fehér Ház szerint ugyanakkor nincs szó összeférhetetlenségről.
Átveréstől kriptófővárosig
Trump első elnöki ciklusában még átverésnek és a dollárra leselkedő veszélynek nevezte a bitcoint. A visszatérése után viszont teljes fordulatot vett: célja, hogy az Egyesült Államok legyen a világ kriptófővárosa.
Ennek jegyében kriptobarát figurát, Paul Atkins-t nevezte ki az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) élére. Első rendelete megtiltotta, hogy bármely szövetségi ügynökség központi banki digitális valutát (CBDC) hozzon létre vagy támogasson.
2025 márciusában létrehozta a Stratégiai Bitcoin Tartalékot, amelyet az amerikai hatóságok által lefoglalt kriptóból finanszíroztak. Emellett egy Digitális Eszköz Készletet is létrehozott más lefoglalt coinokból, amelyeket most nemzeti tartalékként tartanak számon. Ez a lépés sokak szerint a dollár mellett a kriptót is stratégiai eszközzé emelte az Egyesült Államokban.
A nyár egyik nagy dobása pedig a Genius Act volt: az első szövetségi stabilcoin-keretrendszer, amely hivatalos szabályozási keretet teremtett a dollárhoz kötött digitális eszközöknek. Míg az EU a MiCA szabályozással próbálja rendezni a piacot, Trump ezzel egy sokkal lazább, a stabilcoinok terjedését ösztönző rendszert vezetett be.
Kriptók és luxusvacsorák
A politika és a kriptó keveredése nem állt meg a rendeleteknél. A Fehér Házban és Trump saját klubjaiban egyre gyakrabban rendeznek fényűző vacsorákat a kriptovilág nagyágyúinak.
A legemlékezetesebb a 2025 májusi „Crypto Kings” vacsora volt a Trump National Golf Clubban, ahová a Trump-mémcoin ($TRUMP) 25 legnagyobb befektetőjét hívták meg. Ők együtt 148 millió dollárt költöttek, a top 25 privát hozzáférést kapott Trumphoz, a négy legnagyobb pedig egy-egy luxus Trump Tourbillon órával gazdagodott.
Justin Sun, a World Liberty Financial tanácsadója, a Trump-kriptohálózat egyik fő támogatója.
A legnagyobb vendég Justin Sun, a WLF tanácsadója volt, aki egyedül 18,5 millió dollárt költött.
Ez talán csak egy újabb lépés abban, hogy ez az adminisztráció a közérdeket a magánhaszonnal keveri. Nemcsak a szabályozói döntésekkel, hanem az elnöki pozíció és a Fehér Ház presztízsének felhasználásával is a Trump család vagyonát növelik
– mondta Richard Briffault, a Columbia Egyetem jogászprofesszora.
Szabályozói fékek nélkül
Trump januári rendelete gyakorlatilag eltörölte a Biden-érából maradt korlátokat, és egy olyan keretrendszert hozott, amely a kriptós innovációt helyezi előtérbe. A cégeknek ma már könnyebb a bankokkal dolgozni, és egyszerűbb kriptoeszközöket könyvelniük, ami sokak szerint új lendületet ad a szektornak.
Míg Gary Gensler SEC-elnöksége alatt folyamatosak voltak a vizsgálatok és perek a kriptószektorban, Trump alatt ezeket leállították. Egy iparági szereplő találóan „kriptokapitalizmus szteroidon”-nak nevezte a jelenlegi helyzetet.
Az elnök nemcsak a szabályozásban, hanem a személyi döntésekben is keményen belenyúlt a rendszerbe. Sorra menesztette azokat a tisztviselőket, akik nem illeszkedtek a politikai vonalához: így távozott például Lisa Cook (Fed), Susan Monarez (CDC), Robert Primus (vasút) és Erika McEntarfer, a Munkaügyi Statisztikai Hivatal vezetője.
Ez a gyakorlat sokak szerint félelmet keltett, és arra késztette a szabályozókat, hogy inkább ne szálljanak szembe Trump kriptóügyeivel — még akkor sem, ha komoly etikai kérdések merülnek fel.
Mi jön ezután?
Az amerikai törvényhozásban egyre többen sürgetik a szigorúbb felügyelet visszaállítását. Szorgalmazzák a cégek nagyobb átláthatóságát, korlátokat a kriptót birtokló tisztviselőkre, és erősebb szabályokat a digitális eszközökre.
A legvalószínűbb következmény óriási növekedés a büntetőeljárások és szabályozói fellépések számában, valamint gazdasági zavarok, amelyek ennek az elnökségnek a nyomán jöhetnek
–figyelmeztetett Delston.
Trump kriptós öröksége ezért aligha csak arról szól majd, mennyi dollármilliárdot kaszált. Sokkal inkább arról, hogy a Fehér Házból hogyan lett a kriptoipar egyik legnagyobb játszótere — és milyen árat fizethet ezért az amerikai gazdaság és demokrácia.