A Nobel-díjas Friedman már 1999-ben megjósolta a Bitcoint
Az évezredek során újra és újra megjelentek azok a gondolkodók, akik a pénz természetét, jövőjét próbálták megérteni vagy előre jelezni – a római ezüsttől a modern digitális eszközökig. Egyikük Milton Friedman volt, a 20. század egyik legnagyobb hatású közgazdásza, aki már 1999-ben az elektronikus készpénz eljöveteléről beszélt.
A Nobel-díjas szakember szerint az internet előbb-utóbb kikényszeríti egy olyan digitális pénz megszületését, amely lehetővé teszi, hogy A pontból B pontba utaljunk pénzt úgy, hogy a felek ne ismerjék egymást – ráadásul harmadik fél, például bank vagy kormányzati szereplő nélkül. Vagyis: Friedman lényegében megjósolta a Bitcoint.
Digitális pénz, harmadik fél nélkül
A jóslat egy 1999-es interjúból származik, ahol Friedman így fogalmazott:
Ami még hiányzik, de hamarosan meg fog jelenni, az egy megbízható e-cash. Egy olyan módszer, amellyel az interneten A elküldhet pénzt B-nek úgy, hogy A ne ismerje B-t, és B se ismerje A-t.
Ezt a videórészletet azóta számtalanszor újraosztották, különösen a Bitcoin-hívők körében.
A Friedman által vázolt rendszer nemcsak leírta a decentralizált kriptovaluták egyik alapvető funkcióját, hanem előrevetítette azokat a társadalmi és gazdasági konfliktusokat is, amelyeket ezek a technológiák később kiváltottak. Az amerikai közgazdász már akkor úgy vélte, hogy az internet a jövőben jelentősen csökkenti az állami befolyást, és ezáltal a gazdaságban is nagyobb szabadságot teremt.
Az állami kontroll nélküli pénz természetesen nemcsak a szabadságot növelheti, hanem új kihívásokat is hoz. Friedman maga is elismerte, hogy az anonim digitális fizetés – miként a készpénz is – alkalmas lehet illegális tranzakciók lebonyolítására. Szerinte azonban a szabadság ára éppen az, hogy az emberek vissza is élhetnek vele – ám a társadalmi haszon így is nagyobb lehet.
Szabad piac, szabad pénz
Milton Friedman a 20. század egyik legnagyobb hatású közgazdásza volt, aki 1976-ban közgazdasági Nobel-díjat kapott. A chicagói iskola vezető alakjaként a szabadság és a szabadpiac elkötelezett híve volt – hevesen bírálta az állami beavatkozást, és kiállt a minimális kormányzati szerep mellett. A monetáris politika átalakításáról alkotott nézetei új korszakot nyitottak a közgazdaságtanban. Bár 2006-ban elhunyt, gondolatai máig hatnak – és mint kiderült, a digitális pénz jövőjét is meglepő pontossággal látta előre.
Milton Friedman szerint a pénznyomtatás központosított rendszere idővel kudarcra van ítélve – ő inkább a szabad piacban és az önszabályozásban hitt.
Bár Friedman sosem látta a Bitcoin megszületését (2006-ban hunyt el), megfigyelései és víziói később kulcsfontosságúnak bizonyultak. Támogatta például az amerikai jegybank, a Federal Reserve megszüntetését, és egy automatizált, algoritmus-alapú pénzkibocsátást javasolt – amit később maga a kriptoszektor is zászlajára tűzött.
Friedman tehát nemcsak a technológiai irányt, hanem azt a gazdasági logikát is előre látta, amely később a kriptopénzek alapjává vált. Véleménye szerint a kormányzatok túl nagy befolyással bírnak a pénzügyi rendszerek felett, és az internet épp ezt a dominanciát kezdi kikezdeni.
A decentralizált rendszerek – mint a Bitcoin, vagy a Tor hálózat, amelyet Friedman is említett – súlyos kihívások elé állítják az állami és pénzügyi felügyeleteket. De ez szerinte nem feltétlenül baj: szerinte a piac majd megoldja azokat a problémákat, amelyeket a túlzott szabályozás okozott.
Friedman nem láthatta a Bitcoin megjelenését, a CoinDesk grafikája szerint szinte minden úgy történt, ahogy azt a közgazdász előrevetítette.
Bár maga a blokklánc-koncepció még nem szerepelt Friedman szótárában, a decentralizált, bizalom nélküli (trustless) rendszerek iránti igény már akkor megjelent a gondolkodásában. Az internet szabadsága és az anonim, decentralizált fizetési mód Friedman szerint szinte törvényszerűen együtt kellett, hogy járjanak. És ha ma körülnézünk a világban, egyre több példát látunk arra, hogy valóban így lett.