Hatástalanok a szankciók, Észak-Korea kriptóval kerüli ki azokat
Egy nemzetközi megfigyelőcsoport friss jelentése szerint Észak-Korea ipari szintre emelte a pénzszerzést kriptovalutákon keresztül. A jelentés azt állítja: a rezsim nemcsak hatalmas mennyiségben lopja a kriptót, hanem azt fegyverek és nyersanyagok kereskedelmére is felhasználja, kifejezetten azért, hogy megkerülje az ENSZ-szankciókat. Emellett észak-koreai IT-munkások ezrei dolgoznak külföldön hamis személyazonossággal, a bevételt pedig visszacsatornázzák Phenjanba. A kép kirajzolódott: a digitális pénz ma a rendszer egyik fő üzemanyaga.
Lopott kriptóból rakétaprogram
A Multilateral Sanctions Monitoring Team (MSMT) nevű, több szövetséges országból álló megfigyelőcsoport szerint Észak-Korea 2025 eleje és szeptember vége között legalább 1,65 milliárd amerikai dollár értékű kriptovalutát szerzett meg kibertámadásokon keresztül. A legtöbb pénz egyetlen óriási digitális támadásból jött: a Bybit kriptotőzsdéről februárban körülbelül 1,4–1,5 milliárd dollárnyi eszközt loptak el egy célzott támadással, amelyet később amerikai és nemzetközi elemzők is észak-koreai hackercsoportokhoz kötöttek, köztük a Lazarus-csoporthoz. A hatóságok szerint ezek a pénzek nem maradnak parkoltatva: a rezsim a bevételt a tömegpusztító fegyverek (WMD) fejlesztéséhez és a ballisztikus rakétaprogramhoz irányítja.
A mostani jelentés nem elszigetelt adat. A becslések alapján Észak-Korea az elmúlt években már több milliárd dollárnyi kriptót lopott, és mára a világ legprofibb állami hackercsapatai közé tartozik. A módszer sokszor nem klasszikus technikai feltörés, hanem kifinomult megtévesztés: adathalászat, manipulált munkaeszközök, hamis tranzakciós felületek. A gyenge pont sokszor az ember, nem a kód.
A stabilcoin mint fizetőeszköz fegyverekért és rézért
A megfigyelők szerint Észak-Korea nem csak ellopja a kriptót, hanem konkrétan használja is azt. A jelentés szerint Phenjan stabilcoint – vagyis árfolyamhoz kötött kriptopénzt – vet be beszerzéseknél. Így tudnak nyersanyagokat (például rezet, amelyet lőszergyártásban is felhasználnak) és egyes katonai eszközöket mozgatni úgy, hogy elkerüljék a hagyományos bankrendszer ellenőrzését. Ez nagyon fontos, mert az ENSZ-szankciók hivatalosan tiltanak minden olyan tranzakciót, amely a fegyverprogramot erősíti. A stabilcoinok viszont gyorsak, nehezebben visszafordíthatók, és nem igénylik ugyanazt a banki közvetítést, mint a dollár- vagy euróutalások.
Ez a modell gyakorlatilag párhuzamos pénzügyi csatorna. A külső világ próbál rálátni, blokkolni, szankcionálni – Észak-Korea pedig lényegében digitális készpénzzel fizet a számára kritikus alkatrészekért és alapanyagokért.
IT-munkások külföldön: az „emberi export”
A jelentés szerint nem csak a hekkelt kripto tartja életben a rendszert. Észak-Korea az utóbbi években nagy számban küld ki IT-szakembereket és fejlesztőket más országokba – hivatalosan persze nem észak-koreai identitással. Ezek a szakemberek Kínában, Oroszországban, Laoszban, Kambodzsában, valamint afrikai és nyugat-afrikai országokban (például Egyenlítői-Guinea, Guinea, Nigéria) és Kelet-Afrikában (Tanzánia) is megjelennek. A modell lényege, hogy a fejlesztők külföldi projekteken dolgoznak – sokszor teljesen legálisnak tűnő szoftveres, grafikai vagy animációs munkákon –, a bevétel egy részét pedig visszautalják Phenjanba. A monitoring csoport szerint Phenjan azt is tervezi, hogy tízezres nagyságrendben küld dolgozókat Oroszországba.
Kapcsolódó tartalom: Mesterséges intelligenciával mosták tisztára Észak-Korea pénzét – Lebuktak a hamis távmunkások
Ez azért különösen érdekes, mert az ENSZ-szankciók tiltják, hogy észak-koreai állampolgárok külföldön pénzt keressenek és hazautaljanak. Vagyis ez nem „csak” pénzkeresés, hanem szankció-megkerülés. A kutatók rámutattak arra is, hogy egyes észak-koreai animátorok és fejlesztők úgy jutottak nyugati projektekbe, hogy letagadták a valódi hátterüket, és alvállalkozói láncokon keresztül olyan nagy, amerikai és japán megrendelésekben kötöttek ki, ahol a főmegrendelő sokszor nem is tudta, kivel dolgozik valójában.
Mit jelent mindez globális szinten?
A kép, ami kirajzolódik, nagyon kellemetlen a nemzetközi közösség számára. Az ENSZ-szankciók lényege az lenne, hogy Észak-Korea ne tudjon pénzt, nyersanyagot és technológiát szerezni a rakéta- és nukleáris programjához. A valóság ezzel szemben az, hogy a rendszer ma már profi kiberbűnözőként és rejtett munkaerő-exportőrként működik.
Digitális pénzből fegyvert, külföldi bérekből valutát, hamis profilokból hozzáférést teremtenek – sokszor úgy, hogy a pénz útja csak hetekkel-hónapokkal később válik láthatóvá. Ez azt is jelenti, hogy a régi típusú nyomásgyakorlás – banki blokkolások, kereskedelmi tilalmak – önmagában már nem elég ahhoz, hogy elszigetelje a rezsimet.