Franciaország hadat üzen a kriptónak – jön az új vagyonadó
A francia törvényhozás alsóháza, a nemzetgyűlés október 24-én késő este megszavazta azt az adócsomagot, amely adót vetne ki a „nem termelő vagyonra”, beleértve bizonyos típusú ingatlanokat és kriptós tartalékokat. A módosító csomagot a Les Démocrates nevű centrista párt tagja, Jean-Paul Matteï október 22-én nyújtotta be, a nemzetgyűlés pedig 163-150 arányú szavazással el is fogadta. A módosítást a szocialisták és a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) támogatták, míg az ellenzők között volt a NUPES (egy baloldali koalíció, beleértve a radikális baloldalt is), a Les Républicains konzervatív jobboldali párt, valamint néhány centrista képviselő.
Az ellenzők szerint komoly negatív hatása lehet a lépésnek a kriptopiacokra és az innovációra, ráadásul a nem termelő vagy nem produktív vagyon definiálása sem túlságosan egyértelmű. A törvényjavaslatnak még át kell mennie a parlamenti eljárás hátralévő részén, azaz a Szenátusnak is jóvá kell hagynia, mielőtt törvénybe iktatnák a 2026-os költségvetés részeként.
A törvény óriási arculcsapása a francia kriptoszektornak
Matteï a módosítás összefoglalójában azt írta, hogy a jelenlegi, ingatlanvagyonra vonatkozó adótörvény gazdaságilag inkonzisztens, mivel kizárja a nem termelő javakat, mint például az aranyat, a kriptókat, a régi autókat, a jachtokat vagy éppen a műalkotásokat. A képviselő és a javaslat támogatói szerint az új adó ösztönözné a termelő beruházásokat, mivel a jelenlegi rendszer nem veszi figyelembe azokat az eszközöket, amelyek hozzájárulhatnak a francia gazdaság dinamizmusához. Az új törvény szerint a nem termelő javak már nem lennének adómentesek, és az adóköteles eszközök körét kiterjesztik a nem termelő ingatlanokra, az értékes tárgyakra és repülőgépekhez hasonló vagyontárgyakra, valamint a digitális eszközökre is.
Csak azoknak kell adót fizetniük, akiknek a nem produktív vagyona meghaladja a 775 millió forintot (2 millió euró a küszöbérték), ami a jelenlegi törvények szerinti 1,3 millió eurós küszöbértéknél magasabb. Az adókulcs is megváltozik: a 2 millió eurós küszöbérték feletti adóköteles vagyonra 1%-os átalányadót kell fizetni. A jelenlegi ingatlanadó Franciaországban progresszív, 310 millió forint alatti vagyonra nem vonatkozik, míg a 4 milliárd forint feletti vagyonra 1,5% adót kell fizetni.
A lépés hatalmas csalódás a kriptoszektornak, Franciaországban, Európában és globálisan is. Éric Larchevêque, a kriptotárca-gyártó Ledger társalapítója szombaton kijelentette, hogy a módosítás bünteti fogja azokat a megtakarítókat, akik az aranyban és a bitcoinban hisznek és meg akarják védeni a jövőjüket. Kifejezetten súlyos tévedés a kriptovalutákat nem produktív, nem termelő tartaléknak nevezni. Larchevêque rámutatott, hogy ez nem csak egy ideológiai hiba, de valójában egy komoly fiskális irányt is mutat: büntetik a fiat monetáris rendszeren kívüli értékek birtoklását.
Komoly aggály lehet az is, hogy a 2 millió eurós köszöbérték is bármikor változhat, plusz egy ilyen összegű adó kifizetésére a kriptótulajdonosoknak jelentős tartalékokat kell eladni. A kriptós közösség egyébként úgy véli, hogy bár még zajlik a folyamat, szinte biztosra vehető, hogy január egytől életbe lépteti azt a francia törvényhozás. És ugyan próbálják a politikusok ezt a gazdagok jobb megadóztatásaként beállítani, valójában a hatás súlyosabb ennél.
A magas vagyonadó miatt sok befektető más, kedvezőbb adózású országba viheti át eszközeit, emiatt pedig a francia Web3 és DeFi startupok nehezebb helyzetbe kerülhetnek. Egy ilyen törvényt betartatni sem túl egyszerű kriptovaluta vonatkozásában, a nagy vagyonnal rendelkező kriptotulajdonosok külföldi tárcákba menekíthetik eszközeiket, ami csökkenti az átláthatóságot. Plusz egy gazdasági környezet legnagyobb vonzereje a stabilitás lenne. Miközben a francia kormány állami Bitcoin-tartalék létrehozásáról gondolkodik, ezzel párhuzamosan szigorú adózást akar a kriptókra bevezetni.