A stabilcoinok, az Egyesült Államok új megmentői
Az amerikai költségvetési válság különös fordulatot vett. Az a kormány, amely éveken át ellenségként tekintett a kriptovilágra, most éppen a szabadpiaci digitális pénzek segítségével próbálja stabilizálni saját adósságát.
A stabilcoinok, vagyis a blokkláncon működő, dollárhoz kötött digitális tokenek 2025-re az Egyesült Államok pénzügyi rendszerének létfontosságú szereplőivé váltak. Paradox módon épp ezek a magáncégek által kibocsátott „digitális dollárok” lettek az amerikai állam legmegbízhatóbb hitelezői.
Az adósságspirál és az eltűnő hitelezők
Az Egyesült Államok költségvetése évtizedek óta mínuszban van, de az utóbbi években a hiány már kritikus szintre nőtt. Ma a deficit a GDP több mint 6%-át teszi ki, vagyis a szövetségi kormány minden elköltött száz dollárból hatot hitelből fizet. A kamatterhek eközben akkorára nőttek, mint a védelmi költségvetés vagy a társadalombiztosítás teljes éves kiadása. Minden egyes százalékpontnyi kamatemelkedés százmilliárd dollárral növeli az éves terheket.
Az amerikai adósság folyamatosan nő – Forrás: https://fiscaldata.treasury.gov/
Korábban a világ finanszírozta az amerikai adósságot: Kína, Japán, Szaúd-Arábia és más országok központi bankjai hatalmas mennyiségű amerikai államkötvényt tartottak, ezzel stabilizálva a piacokat és alacsonyan tartva a hozamokat. Ez a korszak azonban véget ért. A kínai és japán jegybankok az utóbbi években már több kötvényt adnak el, mint amennyit vásárolnak – részben a saját valutáik védelmére, részben geopolitikai okokból.
Az USA-nak ezért új vásárlókat kell találnia a gyorsan növekvő adósságra. A csökkenő kereslet nyomán az államkötvények ára esik, a hozamok pedig nőnek, vagyis az adósságfinanszírozás még drágábbá válik. A hagyományos menekülőút a Federal Reserve beavatkozása, amikor a jegybank új pénzt teremt, hogy megvegye a kormány adósságát. Csakhogy ez inflációt szül, ami rontja a dollár vásárlóerejét.
Washington ezért új megoldást keres – és ekkor lépnek színre a stabilcoinok.
Piaci adósságfinanszírozás blokkláncról
2025 közepén az Egyesült Államok Kongresszusa elfogadta a GENIUS Act-et (Guiding and Establishing National Innovation for U.S. Stablecoins), az első olyan szövetségi törvényt, amely egyértelmű keretet ad a stabilcoin-kibocsátásnak. A jogszabály egyszerre legalizál és szabályoz, csak azok a cégek hozhatnak forgalomba digitális dollárt, amelyek minden egyes token mögött valódi fedezetet tartanak, azaz készpénzt vagy rövid lejáratú amerikai államkötvényt.
Más szóval minden kibocsátott digitális dollár mögött ott áll egy dollárnyi amerikai kincstárjegy. Ez nemcsak jogi biztonságot jelent, hanem gazdasági áttörést is, a globális stabilcoin-kereslet automatikusan amerikai államkötvény-keresletté alakul.
A nagy stabilcoin-kibocsátók, mint a Tether (USDT), Circle (USDC) vagy épp a PayPal USD, dollárbevételeiket azonnal a Treasury-piacra irányítják. Amíg a tokenek forgalomban vannak, a cégek kamatbevételt termelnek az államkötvények után, a felhasználók pedig szabadon mozgathatják a digitális dollárjaikat a blokkláncon, akár kontinenseken át.
Ha valaki visszavált egy stabilcoint, a kibocsátó eladja a mögöttes kötvényt, és kifizeti az ehhez tartozó dollárt, a kör így bezárul, gyorsan és átláthatóan, a hagyományos bankrendszer bevonása nélkül. Ez pedig azt eredményezi, hogy minden új stabilcoin-kibocsátás egyenlővé válik egy államkötvény-vásárlással.
A stabil dollárok tehát nemcsak a kriptogazdaság vérkeringését tartják fenn, hanem Washingtont is ez tartja életben.
A végeredmény pedig az, hogy minden egyes kibocsátott stabilcoin felér egy újabb vásárlással az amerikai államkötvénypiacon. A stabilcoinok tehát nemcsak a kriptovilág vérkeringését adják, hanem egyben ezek tartják életben Washingtont is.
Az új finanszírozási pillér
A Circle és a Tether együtt már több mint 150 milliárd dollár értékű rövid lejáratú amerikai államkötvényt tart, ez a teljes Treasury-bill állomány 2-3 százaléka. Összehasonlításképpen, ez nagyobb, mint a legtöbb külföldi jegybank egyéni pozíciója. És a trend gyorsul, ha a stabilcoin-piac a jelenlegi növekedési ütemét tartja, 2028-ra 2 billió dollár értékű digitális dollár lehet forgalomba, ami szintén ugyanennyi államkötvény-vásárlást jelent. Ez már az amerikai teljes adósság közel tíz százaléka.
Az ellentmondás tehát abban rejlik, hogy a szabadpiac, amelyet az állam évekig próbált szabályozni, most az államot finanszírozza. A kriptoszektor, amelyet Washington sokáig fenyegetésnek látott, ma az amerikai fiskális stabilitás egyik legfontosabb pillére.
Miért éri ez meg mindenkinek?
A válasz egyszerre pénzügyi és pszichológiai. A stabilecoin-kibocsátók számára ez egy rendkívül jövedelmező, de átlátható üzleti modell, begyűjtik a dollárokat, államkötvényekbe fektetik, és zsebre teszik a kamatot. A felhasználók pedig pontosan azt kapják, amit szeretnének, egy gyorsan mozgó, megbízható és bankfüggetlen digitális dollárt. Nincs szükség SWIFT-re, nem kell banki engedély, és nincs országkockázat, a dollár a blokkláncon szabadon utazik.
A másik oldalon az amerikai kormány is jól jár. A piac önként – és persze a profitért – vásárolja az államkötvényeit, nem kell pénzt nyomtatni, és nem nő tovább az infláció. A stabilcoinok így csendben megoldják azt, amit a politikusok évtizedek óta nem tudtak, új, önfenntartó keresletet teremtenek az amerikai államadósságra. Más szóval a digitális dollár lett az új amerikai exportcikk, és ezúttal a világ maga finanszírozza ezt meg.
A Federal Reserve elveszti a hatalmat
De a történetnek van egy árnyoldala is. Miközben az USA rövid távon stabilitást nyer, hosszú távon a Federal Reserve, a központi bank, elveszíti a pénzrendszer feletti kizárólagos befolyását.
A Fed eddig két fő eszközzel irányította a gazdaságot: a kamatlábak meghatározásával és a pénzkínálat szabályozásával. Mindez azon alapult, hogy a dollárok többsége a bankrendszeren belül mozog. A stabilcoinok ezt a struktúrát bontják meg. Ezek a tokenek ugyan dollárban denomináltak, de a bankrendszeren kívül léteznek, egy globális, decentralizált hálózaton, amelyet a Fed nem tud közvetlenül befolyásolni.
Ha a Fed pénzt nyomtat, az a stabilcoin-gazdaságra alig hat. Ha kamatot emel, az a stabilcoin-üzemeltetőknek csak még jövedelmezőbbé teszi a működést, hiszen az államkötvények hozama nő. A Fed tehát lassan nem a rendszer feje, hanem csak egy ugyan nagy, de már nem mindenható szereplő lesz benne.
Central Bank Digital Currency – amerikai digitális jegybankpénz (CBDC)
Miközben Kína, az EU vagy Szingapúr már kísérletezik a saját központi banki digitális valutájával, az Egyesült Államok láthatóan nem siet ezzel. Nem technológiai okból, hanem mert a logika ellentétes. Egy amerikai CBDC nem hozna új tőkét az országba, nem teremtene keresletet a Treasuries iránt, csak egy újabb kormányzati kötelezettség lenne számukra. A stabilcoin viszont bevonja a globális magántőkét, amely bízik a dollárban, de a bankrendszert elkerülné. A kormány számára tehát a stabilcoin-piac nem ellenség, hanem életmentő szövetséges, legalábbis jelenleg.
A piac visszaveszi a pénzt
A 20. században a pénz az állam kizárólagos területe volt. A központi bank döntött arról, mennyit nyomtasson, mennyit érjen, és kinek jusson belőle. Ez volt a modern gazdaság alapja, az állam uralma a pénz fölött.
A stabilcoinok viszont szétrepesztik ezt az évszázados monopóliumot. A dollár most már nemcsak kormányzati eszköz, hanem piaci termék is, egy új, blokkláncon született formában. Olyan, mintha a piac saját kezébe venné a pénzteremtés jogát, csak épp digitális eszközökkel.
A helyzet kísértetiesen hasonlít a 19. század aranyalapú rendszerére, amikor az arany korlátozta az állam hatalmát, ma ezt a szerepet az amerikai államkötvények és a stabilcoin-kibocsátók töltik be. A különbség csupán annyi, hogy most az „arany” a blokkláncon van, és nem a kormány, hanem a kriptoszektor cégei őrzik.
Ebben az új rendszerben a Bitcoin nem ellenfél, hanem az alap szereplő. A stabilcoin a digitális dollár, a Bitcoin pedig az abszolút, véges alternatíva, a modern „digitális arany”. Kettejük versenye nem háború, hanem egy új pénzügyi ökoszisztéma születése, ahol a bizalmat már nem az állam, hanem a technológia és a piac teremti meg.
Függőség a szabadpiactól
Az Egyesült Államok új modellje egyszerre zseniális és veszélyes. Zseniális, mert a világ pénzéhségét, vagyis a dollár iránti keresletet, saját adósságának finanszírozására fordítja.
De veszélyes is, mert ezzel egyre nagyobb részt enged ki a kezéből. Ha csökkenne a stabilcoinok iránti bizalom, például ha az euró-, jen- vagy jüan alapú digitális pénzek teret nyernének, az amerikai kötvénypiac azonnal megremegne. A stabilitás ára tehát a kiszolgáltatottság és a dollár most már nem csak Washington, hanem a piac kezében is van.
Ugyanakkor talán épp ez a piaci fegyelem az, ami hiányzott. A stabilcoinok felemelkedése visszahozza a pénzrendszerbe a valódi kereslet-kínálat logikáját, ahol a pénz értékét nem a politika, hanem a bizalom határozza meg.
Ironikus módon az állam, amely néhány éve még hadjáratot indított a kriptó ellen, most a túléléséhez használja annak eszközeit. Ez már nem csupán gazdasági változás, hanem civilizációs fordulat, a pénz újra a piachoz tartozik, vagyis nem a minisztériumhoz, hanem az emberekhez.