Felháborodás: a JPMorgan kivenné főbb indexeiből a kriptovaluta-cégeket
A pénzügyi világban egyre megosztóbb kérdéskörré válik a kriptovaluták helyzete, ez pedig várhatóan a közeljövőben sem fog enyhülni. Miközben az olyan vagyonkezelők, mint a BlackRock, a Fidelity, vagy épp az ARK Invest egyértelműen támogatják a digitális eszközök tőzsdei megjelenését – természetesen nem érdek nélkül – addig például a Bank of America, a Morgan Stanley, vagy a JPMorgan tudatosan, de távol maradnak tőlük. A vezető amerikai pénzintézet legújabb döntése azonban kiverte többeknél a biztosítékot.
A JPMorgan által kiadott kutatási jelentés szerint 2026-tól kizárnák az MSCI indexekből azokat a cégeket, melyek pénzügyi mérlegük jelentős részét kriptovalutában tartják. Ez egyes elemzők szerint ahhoz is vezethet, hogy a kriptovaluta-szimpatizánsok több milliárd dollárt vonhatnak ki a pénzintézettől azonnal.
A JPMorgan gátat szab a kriptovaluták térnyerésének
A JPMorgan, mint a világ vezető pénzintézete, kulcsfontosságú szerepet tölt be az amerikai és a globális pénzügyi rendszerben. A vállalat által eszközölt stratégiai döntések dominószerű hullámot indíthatnak el, például a leépítések kapcsán is: amikor a JPMorgan és Jamie Dimon úgy döntenek, hogy elbocsátásokba kezdenek, azt általában más szereplők is azonnal követni szokták.
A kriptovaluta-kérdéskörben azonban nem sikerült érdekérvényesítő szerephez jutniuk, sok nagybank pedig a JPMorgan ellenszenve ellenére nyitott például a Bitcoin ETF-ek iránt. Most a vállalat legfrissebb kutatása kavarta fel az állóvizet, melyben kiemelték, az MSCI tervei szerint 2026-tól kizárnák azokat a vállalatokat a részvényindexekből, melyek pénzügyi mérlegük legalább 50%-át kriptovalutákban tartják.
A részvényindexek olyan tőzsdén kereskedett eszközök, melyek több részvényt tartalmaznak egyszerre, növekedésük, vagy csökkenésük pedig ezen egyedi részvények súlyozott átlagaként jelenik meg.
Ez a fenyegetés gondot jelenthet például a Strategy számára is, ami a világon a leginkább függ a vezető digitális eszköz alakulásától. Grant Cardone, a Cardone Capital bitcoin-maximalista alapítója, az alábbi nyilatkozatot tette a döntés kapcsán:
„Most azonnal kiveszek 20 millió dollárt a Chase-nél vezetett számláimról, és beperelem őket hitelkártya-visszaélések miatt.”
Max Keiser, a bitcoin-közösség egyik vezető alakja szintén arra szólította fel követőit, hogy döntsék be együtt a JPMorgant, helyette pedig vásároljanak MSTR részvényt és BTC-t.
Ezért fontos ez a Strategy szempontjából
A korábban MicroStrategyként ismert felhőszolgáltató és Michael Saylor már több éve, hogy letette a voksát a bitcoin mellett, ezzel pedig a vállalat értéke és részvényárfolyama egyenesen kilőtt: a korábbi 10-20 dolláros árfolyamról az $MSTR lényegében 450 dollárig emelkedett, és bár idén viszonylag gyengén teljesít, 2024 decemberében ennek köszönhetően bekerült a Nasdaq 100 indexbe is, mellyel jelentős passzív tőkebeáramlást élvezett.
A száz legnagyobb nempénzügyi vállalat részvényét összesítő indexbe úgy került be a vállalat, hogy innovatív modelljével, valamint legújabb termékeivel, mint a bitcoin-alapú hitelek és treasury instrumentumok, lehetővé tették a cégeknek a közvetett bitcoin-részesedést, valamint a vezető kriptovaluta produktív tőkeként való felhasználását.
„A Strategy nem alap, nem trust és nem holding. Mi létrehozunk, strukturálunk, kibocsátunk és működtetünk. Egyetlen passzív befektetési jármű sem tudná ezt, amit mi csinálunk.”
– nyilatkozta Michael Saylor.
Az MSCI tervezett indexexklúziója súlyos következményeket hozhat. Elemzők szerint csak a Strategy esetében akár 2,8 milliárd dolláros passzív tőkekivonást is generálhat – ez automatikusan eladásokhoz, árfolyameséshez és akár a Bitcoin piacán is turbulenciához vezethet. A kockázatok az egész szektor kockázatát növelik, mivel más indexszolgáltatók is követhetik az MSCI példáját.
Egy elemzés szerint az MSCI szabályváltoztatása akár önbeteljesítő jóslattá is válhat: az intézményi tulajdon csökkenése, a likviditás szűkülése és az árfolyamok volatilitása mind együtt gyengítik a digitális eszközalapú vállalati modellek hitelességét.