Brutális összeomlással kezdte a kriptopiac a decembert – kiderült egy ország áll a Bitcoin árfolyam esés mögött
A japán kötvények hozama valóságos sokkal rázta meg a kriptopiacot. Eltűnt 600 millió dollárnyi likvidálás a kriptopiacról, ahogy a 10 éves japán államkötvény hozama 17 éves (!) csúcsra ugrott – utoljára 2008-ban volt ilyen magasan a hozam.
Brutális bitcoin árfolyam esés rázta meg a kriptopiacot december első napján
600 millió dollárnyi kényszer-likvidálásssal kezdte a hétfő reggelt a kriptopiac, ahol a Bitcoin árfolyam, ami jelenleg
BTC Price
több, mint 5%-ot esett 1 óra leforgása alatt.
Kényszer likvidálások a kriptopiacon
Az alábbi 5 perces (!) grafikonon tökéletesen látszik, hogy az esés 00:00-kor UTC időzónában számolva december 1-jén kezdődött – ezért egyre több kérdőjel merül fel, mi állhat a hirtelen bitcoin árfolyam esés mögött.
Bitcoin árfolyam esés az 5 perces grafikonon
Csúcson a japán államkötvények hozama – miért okoz ez bitcoin árfolyam esést a piacon?
A globális piacok már pénteken érezni kezdték a Japánból érkező forgószelet, amelyre kevesen számítottak.
A 10 éves japán államkötvény hozama 1,84%-ig ugrott, ilyet utoljára 2008-ban láthattunk. A hozamemelkedés önmagában is figyelemre méltó, de ami igazán felforgatta a piacokat, az az, hogy ez a mozgás a 30 éves yen carry trade korszak végét jelezheti.
Úgy tűnik a kriptopiac most az első, ahol látványosan elszabadult a pánik.
Japán 10 éves államkötvény hozama az emúlt 20 évben
640 millió dollár égett el órák alatt
Ahogy a japán kötvénypiac rángatózni kezdett, a kriptovalutákban lavinaszerű likvidálási hullám indult el. A CoinGlass adatai szerint több mint 217 000 tőzsdén kereskedő pozícióját likvidálták, összesen mintegy 640 millió dollár értékben. A teljes kriptopiaci kapitalizáció egy nap alatt 5%-kal zsugorodott, a Bitcoin árfolyam is több, mint 5%-ot esett.
Ez azonban nem egy klasszikus kripto-pánik, sokkal inkább egy globális likviditási sokk.
Mi történt Japánban, és miért fontos ez a Bitcoinnak?
Japán évtizedeken át ultra-alacsony kamatkörnyezetet tartott fenn. A vállalatok és befektetők szinte ingyen tudtak yenben hitelt felvenni, majd azt magasabb hozamú eszközökbe fektetni külföldön. Ezez a külföldi eszközök lehetnek kötvények, amerikai részvények, és természetesen kriptovaluta is. Ezt hívják yen carry tradenek. És ez most elkezdett visszafelé fordulni.
Ahogy Japánban emelkednek a hozamok, a pénz elindult hazafelé. A korábban külföldre áramló tőke egy része elkezd visszaáramlani a japán állampapírokba. Ez pedig világszerte szűkíti a likviditást és ez különösen az olyan magas kockázatú eszközök piacán, mint a kriptovaluták, igencsak fájdalmas.
Egy elemző így fogalmazott az X-en:
„A yen carry trade 30 éve a világ kedvenc ATM-je volt: olcsó pénz, ingyen hozam, hamis stabilitás. Most ez az ATM adósságbehajtóvá vált.”
A Bitcoin reagált először
A kriptvaluták és a Bitcoin a globális piacok legnagyobb beta eszköze, vagyis amikor elszáll a likviditás, itt látszik meg először. A Bitcoin és az Ethereum egyaránt több mint 5%-ot esett órákon belül, a nagyobb altok pedig hasonló ütemben csúsztak le.
Ez a mozgás nem a kriptospecifikus ügyekről szólt. Nem egy tőzsde csődje, nem egy hack, nem egy szabályozói sokk. Ez egyszerűen a globális pénzáramlások hirtelen újrapozicionálása.
Sőt, még az is felmerült többekben, hogy a bitcoin árfolyam esés mögött az algoritmikus kereskedési robotok állnak, hiszen annyira koordináltan lett végrehajtva a csökkenés, hogy az nem klasszikus piaci pánikra utal, ahol emberek érzelem-vezérelt döntést hoznak.
A makrókép súlyosbodik
A japán hozamugrás időzítése különösen rosszkor érkezett, mert több, egymást erősítő folyamat zajlik egyszerre a globális pénzpiacokon.
Az amerikai Fed éppen most állította le a szigorítást, miközben az Egyesült Államok történelmi mennyiségű államkötvényt dob a piacra, és az államadósság éves kamatterhe már átlépte az 1 billió dollárt. Eközben Kína jóval lassabb ütemben vásárol amerikai kötvényeket, mint korábban, Japán pedig a hozamemelkedés miatt elkezdte visszafogni a külföldi kötvénybefektetéseit. Így a világ két legfontosabb külső finanszírozója Japán és Kína egyszerre lép hátra, ami dominószerűen söpör végig a kockázatos eszközökön, köztük a kriptopiacon is.
Egy veterán elemző így összegezte:
„Ez nem japán történet. Ez globális történet. A 30 éves kötvénypiaci bika piac véget ért, csak a többség még nem vette észre.”
Mit jelent mindez a kriptopiacnak?
A legfontosabb üzenet: most nem egy kripto-specifikus válságban vagyunk, hanem globális likviditási szűkítésben.
Ilyen környezetben a kriptopiac több egymást erősítő negatív tényezőnek van kitéve. A hirtelen elpárolgó tőkeáttétel, azaz a 640 millió dollárnyi kényszer-likvidálás mutatja, mennyire túlzott volt a spekuláció a piacon. A befektetők először a legkockázatosabb pozíciókat zárják, ami továbbgyűrűzhet egy általános piaci pánikba, ami további eladásokat szül.
Ne feledjuk el, a Bitcoin rövid távon kockázatos eszközként viselkednik és a globális pénzmozgásokkal együtt mozog, csak hosszútávon tér el az árfolyampályája.
Mi következik?
Ha a japán hozamok tovább emelkednek, az év hátralévő részében is szűkös maradhat a globális likviditás. Ez további hullámokat indíthat:
- További pozíciózárások, főleg derivatívákban
- Fokozott volatilitás és nagy árfolyam kilengések
- Kisebb kockázatvállalalási hangulat a részvénypiacokon
- Időszakos, hirtelen felpattanások a túladott szintekről
Egy elemző tömören így foglalta össze:
„Ha kriptózol, nézd a japán kötvénypiacot. Most ott írják a forgatókönyvet.”