Megszünteti a Revolut kriptovaluta-szolgáltatásait Magyarországon
A Revolut évek óta a magyar lakosság egyik kedvenc „félbanki” megoldása, ahol néhány kattintással lehetőség van tranzakciókat rendezni, befektetni, valamint pénzt váltani – mindezt olcsón, gyorsan és globális háttérrel. Mostanra azonban kiderült, hogy a vállalat nem maradhat sokáig ebben a kényelmes, ugyanakkor törékeny rendszerben, ha komoly fintech vállalat kíván lenni.
A hazai kriptojogszabályok 2025 nyarán jelentősen szigorodtak, a MiCA bevezetésével és a magyar kiegészítő előírásokkal együtt pedig új, banki szintű megfelelési csomagot várnak el minden kripto-szolgáltatótól. Ebbe a környezetbe érkezett meg a Revolut magyar IBAN-ja és hazai bankfiókja, ami azt jelenti: a cég immár teljes jogú magyar bankként, közvetlen MNB-felügyelet alatt játszik – minden előnyével és kötelezettségével.
Ez történt a Revolut háza táján
A Revolut nemrégiben tájékoztatta a hazai ügyfeleket emailben, hogy 2025. december 18-án teljesen megszünteti lakossági kriptovaluta-szolgáltatásait Magyarországon. Addig kizárólag eladni lehet a bent ragadt tokeneket, illetve a támogatott érméket kiutalni külső tárcába; új kriptovalutát venni, jutalomként szerezni vagy a számlára utalni már nem engedélyezett. A jelenleg stakelt egyenlegek december 10-én kerülnek leállításra automatikusan, a lezárást követően pedig a rendszer a maradék pozíciókat piaci áron értékesíti, a zsebeket pedig megszünteti. Aki nem lép időben, annak a döntést a platform hozza meg helyette – gyakorlatilag kényszerlikvidálással.
„A Magyarországon bekövetkezett szabályozási változások miatt többé nem tudunk kriptoszolgáltatásokat nyújtani.”
– áll a felhasználóknak címzett emailben.
A Revolut ugyanakkor Cipruson megszerezte a MiCA alá tartozó CASP-engedélyt, így az EGT más országaiban továbbra is tud kriptoszolgáltatást nyújtani. A magyar piac tehát nem technológiai okokból esik ki, hanem azért, mert a helyi – a MiCA-n is túlmutató – követelmények ma nagyobb kockázatot és megfelelési terhet jelentenek, mint amennyit a cég vállalni kíván.
Készen a magyar megfelelés, megvan a magyar IBAN
A helyzet pikantériáját adja, hogy a Revolut megkapta a napokban magyar IBAN-számát (30200014 – REVOHUHB) és budapesti fióktelepet létesít, melynek székhelye a 1052 Budapest, Szervita tér 8 alatt található. Az új IBAN még nem él, ugyanakkor a háttérben már minden adott, hogy a vállalat bevezesse a teljes értékű magyar bankszámlaszámokat.
A hazai ügyfeleknek bár ez óriási kényelmet jelent, hiszen fogadhatják majd ide munkabérüket, illetve megszűnik a magyar cégek és hivatalok felé fennálló „külföldi számlás” probléma is. Ez azonban azonnal a magyar jog mélyvízébe tolja a céget: tranzakciós illeték, fogyasztóvédelmi előírások, banki szintű AML/KYC és – a kripto szempontjából kulcsfontosságú – speciális engedélyezési és jelentési kötelezettségek vonatkoznak rá.
A legújabb végrehajtási rendeletek szerint egy kriptoeszköz-szolgáltatónak legalább 80 millió forint jegyzett tőkével, ISO 27001-es információbiztonsági tanúsítvánnyal, telephelybiztonsági minősítéssel és évi 250 milliós felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, valamint részletes belső szabályzatokat, kockázatkezelési és IT-folyamatokat kell fenntartania.
Ezek a követelmények már nem egy „applikációs fintech”, hanem egy klasszikus bank teljes compliance-ökoszisztémáját várják el.
Validációs problémákkal kell szembenézzenek a magyar kriptovaluta-felhasználók
A legfrissebb magyar szabályozás lényege, hogy a kriptokereskedést engedélyköteles, szorosan felügyelt validációs láncba tereli: a központosított tőzsdék (CEX-ek) kvázi kiterjesztett „compliance-karjaként” működnek a bankok felé. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy Revolut‑szintű szereplőnek nem elég a saját KYC/AML-folyamatait futtatnia; a vonatkozó jogszabályok alapján részletes ügyfél- és tranzakciós adatokat kell átadnia a hazai hatóságoknak és az MNB‑nek, beleértve a kriptovaluta-tranzakciók forrását, címzettjét, összegét és kockázati besorolását.
A validált tranzakciók így láncba kötve, személyhez rendelten jelennek meg a banki rendszerben, ami egyrészt erős pénzmosás‑ és terrorizmusfinanszírozás‑ellenes eszköz, másrészt gyakorlatilag megszünteti a „félig anonim” kriptovaluta-használatot a magyar pénzügyi szektoron belül.
Van-e célszerű kiút a magyar felhasználóknak?
A Revolut esete jól mutatja, hogy aki központosított, banki csatornához kötött szolgáltatón keresztül kriptózik, ma már legalább akkora szabályozói kockázatot vállal, mint árfolyamkockázatot. A jövőben a magyar felhasználók legálisan főként engedéllyel rendelkező EU‑s tőzsdéken, intézményi letétkezelőknél és tőzsdén kereskedett kripto‑ETP‑ken keresztül érhetik el a piacot, miközben a DEX‑ek és saját wallet‑ek technikailag nyitva maradnak, de a banki be‑ és kiutalási pontokon egyre keményebb falakba ütköznek. A „vadnyugati” korszak helyét így egy túlszabályozott, papírhalmokkal terhelt modell veszi át, ahol könnyen előfordulhat, hogy nem a befektetővédelem, hanem inkább az innováció és a tőke áramlása kerül szorítóba – és ezen most már a magyar bankoknak és a Revolutot követő új szereplőknek kellene elgondolkodniuk.