Donald Trump Venezuela után Kuba bitcoin-készletére is ráteheti a kezét
Sokként érte a világot, hogy január harmadikán Donald Trump katonai beavatkozást rendelt el Venezuelában, ahol a Delta Force egysége rajtaütött Nicolás Maduro elnökön és feleségén az elnöki palotában. Egyesek szerint a beavatkozás mögött olyan gazdasági szándékok is meghúzódtak, mint az ország olajtartaléka és aranykészlete, azonban pletykák szerint több mint félmillió bitcoin is Trump kívánságlistáján szerepelt.
A venezuelai rezsim titkos bitcoin-tartalékát követően Donald Trump most akár Kubára is ráteheti a kezét, hasonló célokkal, ugyanis a Díaz-Canel rezsim hasonló rejtett bitcoin-készletekkel rendelkezhet, miután az ország ellen számtalan nemzetközi szankció van érvényben.
A venezuelai bitcoin nyomában
Az Egyesült Államok egy hete szombaton, január harmadikán, villámgyorsan csapott le Venezuelára, ahol több mint 150 repülőgép és a Delta Force különleges egysége érekezett, hogy Nicolás Maduro-t és feleségét elrabolják – mindössze 30 perc alatt Karakasból, az elnöki palotából. A vérontás nélküli akciót követően Donald Trump azonnal átvette az ország irányítását, ezzel pedig jelentős olajfinomítókat és olajtartalékokat megszerezve, amelyek azóta jelentősen rángatják nemcsak az olajvállalatok, de az olaj tőzsdei árfolyamát is.
A kulcs azonban nemcsak az olaj és az arany lehet, hanem a rezsim féltve őrzött bitcoin-vagyona is, amelyhez Alex Saab lehet a legfontosabb célszemély: egyes pletykák szerint ugyanis a Maduro-rezsim több mint 600 ezer BTC-vel rendelkezhet, melynek most a piaci ára meghaladja az 50 milliárd dollárt. Erre korábban még különböző aranykészletek értékesítésével tehettek szert 2018 környékén.
A titkos kubai párhuzam, amiről nem beszél senki
A Floridától mindössze 90 mérföldre található Kuba stratégiailag hasonlóan fontos „célpont” lehet, mint Venezuela: olajszállítási útvonalakat uralnak, ott található a Guantánamo-bázis, valamint számtalan orosz hajókat is fogadnak. A szigeten 2021 óta szabályozva vannak a kriptovaluták, amelyeket a Központi Bank felügyel, így a rezsim könnyedén halmozhatott fel bitcoin-készleteket a nemzetközi szankciók megkerülése érdekében – már a Castro-érától kezdve.
Nincs hivatalos adat Kuba bitcoin-tartalékairól, de nézzük a venezuelai példát: ott a Forbes még 2022-ben is csak szerény 240 BTC-t talált a hivatalos nyilvántartásokban, miközben a rezsim évek óta ügyesen rejtegetett mindent.
Díaz-Canel rendszere hasonlóan motivált a titkolózásra – szankciók, gazdasági nyomás és az USA figyelő szeme miatt –, így könnyen elképzelhető, hogy milliárdos értékű BTC-„árnyékvagyon” lapul a sötétben, amit csak egy villámgyors intervenció hozhatna napvilágra. Ez a rejtett kincs aztán az amerikai stratégiai bitcoin tartalékba kerülhetne, akárcsak Maduro spekulált 600 ezres BTC-készlete mostanság.