Wash trading – amiért nem lehet vakon megbízni az árfolyamdiagramokban
Ahogy egyre jobban a mainstream részévé válik a kripto, és egyre több politikus, hagyományos pénzügyi intézmény és cég merül alá a kriptoszektorban, egyre nagyobb figyelemmel érdemes követni a piac dinamikáját, főleg, hogy az árfolyamok már egyáltalán nem biztosítanak egyértelmű jelzéseket. Ne a Bitcoinra gondoljunk elsősorban, hanem a sok ezer egyéb coinra, ahol a szűk likviditás, a mesterségesen pumpált kereskedés és a bennfentesség is hamis képet ad.
Sokszor egy árfolyamgrafikon nem más, mint egy marketingeszköz befektetők bevonzására. Stabilizáló erők nélkül a spekuláció felváltja az értékelést. A legtöbb részvénnyel ellentétben a tokeneknek nincsenek fundamentumaik és intézményi arbitrázsuk, ezért a lendület hajtotta körforgások szélsőséges árfolyamokat okoznak. Ezek aztán félrevezetik a befektetőket. És ördögi körről van szó, hiszen a félrevezető információk, a csalódások lassítják az elfogadási folyamatot és büntetik az új belépőket.
A wash trading bemutatása
A kriptovaluták árát drámaian befolyásolja a lendület (az árfolyamok trendje, tehát ha nő az ár, sokan feltételezik, hogy tovább fog nőni), és a kriptokereskedők megszállottan figyelik az árfolyamgrafikonokat. Egy hirtelen árfolyam-emelkedést általában kulcsfontosságú piaci jelzésként értelmeznek. Azt szűrik le belőle, hogy a hálózat növekszik, a tokennek hasznossága és belső értéke van. De ezt a fajta mentalitást a wash trading, avagy mesterségesen generált kereskedési tevékenység masszívan tudja manipulálni. Egy kisebb likviditással bíró coin árát simán befolyásolhatja néhány szereplő. Fel kell minden befektetőnek ismernie, hogy egy token árfolyama nem azonos a valódi értékével. Egy nem likvid és spekulatív piacon a rövid távú ármozgások könnyen kelthetik a növekvő hasznosság illúzióját, ami félrevezetheti a befektetőket.
A fő probléma, hogy a részvényekkel ellentétben a legtöbb tokennek nincsenek olyan értékelési kapaszkodói, mint a nyereség, a cash flow vagy az osztalékhozam. Nincs cash flow modell, amit figyelni lehetne, így az esetek nagy részében mindenki az árfolyamra épít, esetleg még egy két metrikára. Vegyük példának a Mantrát és annak OM tokenjét, amelyről 2025 márciusában még úgy tűnt, hogy erős fundamentumokkal és széles körű kereskedési aktivitással rendelkezik. A legtöbb kereskedő számára a token vonzó befektetésnek látszott. A háttérben azonban a Mantra csapat tagjai állítólagosan árjegyzőkkel és bennfentesekkel együttműködve szimulálták a hamis kereskedési aktivitást – azaz wash tradinget hajtottak végre. Az OM tokeneket oda-vissza adták egymásnak a bennfentesek, így keltve a robusztus kereslet és mély likviditás illúzióját. Ez a gyakorlat szándékosan manipulálta azokat a mutatókat, amelyekre az elemzők és befektetők támaszkodnak. Papíron a token a piaci kapitalizáció alapján a top 25 között szerepelt, valójában azonban a tokenkínálat kevesebb mint 1%-a forgott ténylegesen.
A legnagyobb tokeneket leszámítva, mint Bitcoin, Etherum vagy éppen Solana, a legtöbb kisebb tokennél minimális a likviditás és kisebb vásárlási-eladási aktivitás is komoly mozgást vált ki az árfolyamgrafikonon. A befektetők pedig félre fogják értelmezni a manipulatív vásárlások által kiváltott árfolyammozgásokat és beszállnak. Ez erősíti a token felértékelődését, amitől újabb befektetők szállnak be és így gyakorlatilag a semmiből létrejön egy abszurd értékelés. Ezeknél a tokeneknél nincsenek kapuőrök, óriási piaci kapitalizációk, árfolyam/nyereség mutatók, vagy éppen szabad cash flow nyomonkövetés. Az intézményi fegyelem hiánya különösen a kis tokenek esetén manipulációs játszótérré teszi a piacot. Közös értékelési keretrendszer és megfelelő likviditás nélkül könnyű félrevezető árjelzéseket gyártani, és becsapni azokat a befektetőket, akik a hagyományos piacokon látott árfolyamokhoz vannak hozzászokva.