Fellélegezhetnek a magyar kriptósok? Már az EU-nak sem tetszik a helyi kriptotörvény
Újabb kötelezettszegési eljárás indult Magyarországgal szemben. Ezúttal az Európai Bizottság a nyáron elfogadott új kriptotörvény miatt dorgálja meg az országot, amelynek következtében az elmúlt néhány hónapban már számos kriptovaluta-vállalat döntött úgy, hogy nem nyújt többet szolgáltatást a magyar ügyfeleknek.
Egyeseket talán még meglep, de a többség már hozzászokhatott ahhoz, hogy Magyarország ellen rendszeresen kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság. Most újabb uniós eljárás indult Magyarországgal szemben, ezúttal a kriptoeszközök piacának szabályozása miatt. Az Európai Bizottság hivatalos felszólító levelet küldött Budapestre, mert álláspontja szerint a magyar jogrend nem felel meg a kriptoeszközök piacáról szóló uniós rendeletnek, a MiCA-nak (Regulation (EU) 2023/1114). A vita középpontjában a 2025. évi LXVII. törvény áll, amely módosította a korábbi, 2024-ben elfogadott magyar kriptotörvényt.
Az egységes szabályrendszer lenne a cél, de Magyarország ismét külön utakon jár
A Bizottság szerint a módosítás egy olyan új engedélyezési rezsimet vezetett be, amelyet a MiCA nem ismer, ráadásul büntetőjogi felelősséget is társít hozzá. Ez az eltérés nem pusztán technikai részlet: az uniós jogalkotó célja éppen az volt, hogy a kriptopiac szereplői egy egységes, közvetlenül alkalmazandó szabályrendszer alapján működhessenek az EU egész területén, jogbiztonságot és kiszámíthatóságot teremtve a szolgáltatóknak és a felhasználóknak egyaránt. Ezzel az új megoldással – amelyet egyébként a kutya sem ért, hogy miként működne a valóságban – újabb engedélyeztetési és megfelelési köröket ró a kriptós vállalatokra.
A Bizottság közlése szerint a magyar jogszabály hatására egyes kriptoszolgáltatók már most felfüggesztettek vagy megszüntettek bizonyos szolgáltatásokat, ami közvetlenül érinti az ügyfeleket, és tovább növeli a piaci bizonytalanságot. Bár Brüsszel elismeri, hogy Magyarország célja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés (AML/CFT) megerősítése, hangsúlyozza: ez nem történhet a MiCA-val ellentétes módon. A most megküldött felszólításra Magyarországnak két hónapja van válaszolni; ennek hiányában az ügy akár indokolással ellátott véleményig, később pedig bírósági szakaszig is eljuthat.
A brüsszeli lépés időzítése különösen beszédes a hazai piaci szereplők számára. Miközben az uniós szinten a harmonizáció és a jogbiztonság lenne a cél, Magyarországon egyre erősebb a hatósági nyomás, nemcsak a kriptoszektorra, hanem a kapcsolódó tartalmakra is. Ennek egyik látványos példája az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) fellépése: a hatóság épp a napokban küldött felszólító levelet több szereplőnek – köztük a BitcoinBázisnak is -, amelyben a kaszinós tartalmak eltávolítását követeli, egyértelmű szankció kilátásba helyezésével.
A kép így lassan összeáll. Miközben az EU a MiCA révén egy egységes, piacbarát, de fogyasztóvédelmi szempontból szigorú keretet próbál létrehozni, a magyar szabályozás egyre inkább túlértelmezett, büntető jellegű és elrettentő irányba mozdul, ami nemcsak a szolgáltatókat, hanem a médiát és a felhasználókat is bizonytalan helyzetbe hozza. A kérdés most az, hogy a magyar jogalkotó hajlandó-e módosítani a törvényt, vagy vállalja az uniós jogvitát, annak minden következményével együtt.