Adatvédelmi aggályok miatt letiltották az AI-funkciókat az Európai Parlament eszközein
Az Európai Parlament ideiglenesen letiltotta a képviselők és munkatársaik munkaeszközein elérhető egyes beépített mesterségesintelligencia-funkciókat a Politico értesülései szerint. A döntést kiberbiztonsági és adatvédelmi aggályokkal indokolták, miután felmerült, hogy bizonyos megoldások adatokat továbbíthatnak külső szolgáltatók felé. Az intézkedés addig marad érvényben, amíg nem tisztázott teljes körűen az érintett rendszerek adatkezelése.
Felhőbe kerülő adatok és bizonytalan adatkezelés
A képviselőknek küldött belső tájékoztatás szerint az informatikai részleg azért döntött a funkciók kikapcsolása mellett, mert nem tudta garantálni a kapcsolódó adatkezelés biztonságát. A levél egyik lényegi megállapítása így szólt:
„Néhány funkció felhőszolgáltatásokat használ olyan feladatok elvégzésére, amelyeket helyben is meg lehetne oldani, így adatokat küld le az eszközről.”
Ez önmagában nem feltétlenül jelent visszaélést, ám egy olyan intézmény esetében, ahol érzékeny politikai és jogalkotási anyagok is megfordulnak, már az adatáramlás átláthatatlansága is kockázatot hordoz. A tájékoztatás szerint ezek a szolgáltatások folyamatosan fejlődnek, és egyre több eszközön jelennek meg, miközben „még vizsgálják, milyen mértékű adatmegosztás történik a szolgáltatókkal”. Amíg ez nem tisztázott, a Parlament álláspontja szerint biztonságosabb a funkciók kikapcsolása.
Mely funkciókat érinti a döntés?
Az intézkedés elsősorban a munka céljára biztosított táblagépeket és telefonokat érinti. Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő szerint olyan beépített megoldásokról van szó, mint az írást segítő és szöveg-összefoglaló asszisztensek, a fejlettebb virtuális asszisztensek, valamint a weboldalak tartalmát rövidítő funkciók.
Fontos ugyanakkor, hogy a mindennapi munkavégzéshez szükséges alapalkalmazások továbbra is működnek. Az e-mail, a naptár, a dokumentumkezelő rendszerek és más rutinszerűen használt eszközök nem estek a korlátozás alá. A Parlament sajtószolgálata megerősítette, hogy folyamatosan figyelik a kiberfenyegetéseket, és azonnal reagálnak, ha védelmi intézkedés szükséges, ugyanakkor a konkrét biztonsági megoldásokról azok érzékeny jellege miatt nem közöltek részleteket. Azt sem pontosították, hogy pontosan mely mesterségesintelligencia-funkciók kerültek tiltólistára, illetve milyen operációs rendszert használnak az érintett eszközök.
Ez is érdekelhet még: Az Európai Unió és a néhai Szovjetunió kezd hasonlítani egymásra
Fokozódó technológiai óvatosság az uniós intézményekben
A mostani lépés illeszkedik az uniós intézmények elmúlt évekre jellemző, fokozódó technológiai óvatosságába. 2023-ban az Európai Parlament megtiltotta a TikTok használatát a személyzeti eszközökön, és azt javasolta a képviselőknek, hogy töröljék az alkalmazást saját telefonjaikról is. Emellett egy képviselői csoport korábban azt szorgalmazta, hogy a belső működés során az amerikai fejlesztésű szoftverek helyett európai alternatívákat részesítsenek előnyben, köztük a Microsoft megoldásaival szemben.
A most kiküldött belső levél nemcsak a hivatali eszközökre vonatkozott, ugyanis a képviselőket arra is kérték, hogy magánhasználatú készülékeiken is fontolják meg hasonló óvintézkedések alkalmazását, különösen akkor, ha azokat munkával összefüggő feladatokra is használják. A javaslat szerint kerülni kell, hogy munkahelyi e-mailek, dokumentumok vagy belső információk olyan mesterségesintelligencia-funkciókhoz kerüljenek, amelyek tartalmat elemeznek vagy átvizsgálnak. Emellett óvatosságra intenek a külső fejlesztésű alkalmazásokkal szemben, és azt tanácsolják, hogy a felhasználók ne adjanak indokolatlanul széles körű hozzáférést adataikhoz.
A döntés nem a mesterséges intelligencia általános elutasítását jelenti, hanem a kockázatok mérlegelését egy különösen érzékeny intézményi környezetben. Az üzenet világos: amíg az adatkezelés minden részlete nem átlátható, a biztonság elsőbbséget élvez. A lépés egyben jelzés a technológiai szolgáltatók felé is, hogy az átláthatóság és az egyértelmű felelősségi viszonyok alapfeltételei a közintézményi felhasználásnak.