A felesleges napenergiával bányásznak Brazíliában Bitcoint
A francia közműóriás, az ENGIE azt fontolgatja, hogy Bitcoin-bányászatba kezd egyik brazil naperőművénél azokban az időszakokban, amikor a hálózat nem képes felvenni a többletenergiát. Az ENGIE a világ egyik legnagyobb energetikai cége, több mint 30 országban működik, Brazíliában több mint 70 erőművet üzemeltet. Van szélerőműve, naperőműve, vízerőműve, gázerőműve és ipari, valamint nagykereskedelmi ügyfeleknek adja el az energiát. A most szóban forgó északkelet-brazíliai Assu Sol naperőműve ebben a hónapban először kapcsolt rá a hálózatra és elképesztő, 895 MW-os csúcskapacitásával messze a legnagyobb naperőmű az ENGIE globális portfóliójában.
Viszont az a probléma, ami Magyarországon is komoly fejtörést okoz a napenergiával, megjelent szinte azonnal az ENGIE naperőművénél is. Ez az a korlátozás, amelynek során egyes időszakokban a hálózatüzemeltető arra utasítja az energiatermelőket, hogy teljesen állítsák le a termelést, mert egyszerűen a hálózat nem képes felvenni a megtermelt energiát. Ez a túltelítettség végső soron elpazarolt bevételt jelent az olyan cégek számára, mint az ENGIE. Az Assu Solban található erőműről itt látható egy videó:
A felesleges energiával egyre több energiatermelő akar kriptót bányászni
A naperőművek által időszakosan termelt többlet általános problémája szerte a világon fejfájást okoz a nap- és szélerőművek üzemeltetőinek, komoly bevételkiesést eredményez. Az egyenlet egyszerű: amikor a megújuló kapacitások gyorsan nőnek, de a kereslet növekedése lelassul, és az infrastruktúra elavult, akkor az energia óhatatlanul kárba vész. Az eredmény egy paradoxon: minél zöldebb a hálózat, annál nehezebb a zöld energiát jövedelmezővé tenni. Eduardo Sattamini, az ENGIE brazil országigazgatója arról beszélt egy interjúban, hogy a vállalat jelenleg olyan lehetséges átvevőket vizsgál, amelyek közvetlenül az Assu Sol területén telepíthetők, és képesek felhasználni azt a többletenergiát, amelyet a hálózat nem fogad be.
Két opció van a cég számára, az akkumulátoros energiatárolók és Bitcoin-bányászati adatközpontok. A Bitcoin-bányászat vonzereje ebben a kontextusban kevésbé a kriptovalutáról, sokkal inkább a fizikáról szól. A bányászgépek azon kevés ipari fogyasztók közé tartoznak, amelyek szinte azonnal ki- és bekapcsolhatók, így ideálisak a naperőművek változó többlettermelésének elnyelésére. Ráadásul Brazília szabályozási környezete is kedvezőbbé vált a bányászok számára. Alig pár nappal az ENGIE bejelentése előtt az ország külkereskedelmi tanácsa nullára csökkentette a nagy hatékonyságú bányászhardverek importvámját, egészen 2028 januárjáig. Ez jelentősen csökkentené az ENGIE és hasonló cégek által esetlegesen telepítendő bányászati infrastruktúra beruházási költségeit. Viszont Sattamini hangsúlyozta, itt évek alatt felépítendő projektről van szó, ami nem máról holnapra kerül beüzemelésre.
Az érdekes vetülete a történetnek az, hogy az ENGIE lépése szembemegy az iparági trendekkel. Ahogy a blokkjutalmak csökkennek és a profit is csökken, a Bitcoin-bányászok egyre inkább AI-hoz kapcsolódó feladatokra állítják át infrastruktúrájukat, ahol a szerződéses bevételek jóval kiszámíthatóbbak. A Bitfarms például a következő években teljesen leépíti Bitcoin-tevékenységét, és washingtoni létesítményét hagyományos AI adatközponttá alakítja. Közben az IREN bányászcég több milliárd dolláros GPU-felhőmegállapodásokat kötött olyan partnerekkel, mint a Microsoft. Viszont az ENGIE nem akar kriptoszereplő lenni, nem igazán érdekli ez a piac. Egyszerűen olyan fogyasztót keres, amely képes a korlátozás miatt elvesző megawattórákat bevétellé alakítani. Hogy ez végül bányászgép vagy akkumulátoros tároló lesz, azt majd évek múlva tudjuk majd csak meg.