Az AI modellek a közösségi jelenlét alapján felhasználókhoz tudják kötni a tárcacímeket is
A közösségi médiában nagyon felkapott lett és futótűzként terjedt a kriptós influenszerek között egy olyan lektorálatlan, előzetes kutatási anyag, amely egy olyan új AI‑képességről ír, amely állítólag lehetővé teszi a kriptotárcák deanonomizálását. A legtöbb blokklánc, például a Bitcoin és az Ethereum, pszeudonimitást (álneves anonimitást) alkalmaz a tárcacímeknél, amelyek általában karakterláncokként jelennek meg. Tehát nem a nevünket látjuk, hanem a tárcacímet. Ha egyszer kiderül, hogy egy adott tárcacím hozzánk tartozik, akkor onnantól kezdve már minden tranzakció nyomonkövethető. Bár a tárcacímek csak karakterekből állnak, a mesterséges intelligencia és a könnyen használható agentikus eszközök – mint a Claude Cowork vagy a Perplexity Computer – egyre inkább képessé teszik az átlagfelhasználókat arra, hogy deanonomizálják ezeket.
A fentebb említett anyag szerint az újabb AI‑modellek képesek nagyléptékű deanonomizálásra azáltal, hogy emberek milliárdjainak posztjait elemzik, és erősen feldolgozott valószínűségi pontszámok alapján kapcsolnak össze különböző felhasználóneveket. Ez lényegében azt jelenti, hogy találgatási alapon megállapítják, hogy egy adott felhasználónév mögött valószínűleg ugyanaz a személy áll, mint egy másik mögött.
Így működik az online deanonomizálás LLM segítségével
A kutatók az Anthropic AI‑óriás Claude eszközeit használták. A tanulmány egyelőre nem esett át semmilyen szakmai bírálaton, viszont ha igazak a benne foglaltak, akkor kemény világ jöhet a kriptófelhasználók számára. Mivel sokan újra és újra ugyanazt a tárcacímet használják, ez a gyakoriság lehetővé teszi egy modell számára, hogy hatalmas mennyiségű információt gyűjtsön össze és utána következtetéseket vonjon le ezekből. A kriptós tranzakciók nyomonkövetése és a tulajdonosok azonosítása gyakori feladat az olyan cégeknél, mint a Chainalysis és az Arkham. Az viszont óriási áttörés lenne ha AI‑ügynökök segítségével egy egyszerű felhasználó is össze tudná kapcsolni a tárcákat a közösségi és internetes platformokon végzett tevékenységekkel.
Maga az AI-alapú azonosítási folyamat a következőképpen nézne ki a kutatók elképzelése szerint:
Kinyerés. Az AI‑ügynökök identitásra utaló adatokat keresnek közösségi posztokban, például érdeklődési köröket vagy írásstílust. Nyers, strukturálatlan szöveget használnának a közösségi hálózatokról.
Keresés. A kinyert adatokat kódolják, majd kereséseket futtatnak több tízezer profil között.
Következtetés: többlépcsős LLM‑logikát alkalmaznak ChatGPT‑vel, hogy kiválasszák a legvalószínűbb egyezést.
Ellenőrzés: más AI‑modellekkel is átfuttatják a következtetést és a kijött eredményekből valószínűségi alapon megmondják, hogy mely felhasználónevek tartozhatnak ugyanahhoz a személyhez.
Bár a kutatók nem kifejezetten kriptotárcákra fókuszáltak, hanem Reddit, Hacker News és LinkedIn profilokat kapcsoltak össze, a kriptoszektor számára is látható a kockázat. Főleg, hogy alig pár forint egy ilyen folyamat elvégzése, tehát egy mezei felhasználó is tudna kriptotárcákat azonosítani. És ha a kriptótól elvonatkoztatunk, akkor látható, hogy a jövőben az online jelenlétünk, a posztjaink, bármi, amit megosztunk magunkról, az AI kezében nem csak hasznos célokat szolgálhat. A weboldalak azonosításaival vagy akár az operációs rendszerbe rögzített személyi adatokkal a teljes életünk kontroll alá kerülhet.