Európa még mindig fél a kriptótól: Svájc visszalépett, az EKB pedig már a stabilcoinokat is veszélynek látja
Cikk meghallgatása
Miközben az Egyesült Államokban egyre több intézmény és vállalat építi be a kriptovalutákat a pénzügyi rendszerbe, Európában továbbra is óvatos és megosztott a hozzáállás. Az elmúlt napokban két fontos fejlemény is jól megmutatta, mennyire bizonytalan még a kontinens vezetőinek viszonya a digitális eszközökhöz.
Svájcban meghiúsult az a kezdeményezés, amely arra kötelezte volna a jegybankot, hogy Bitcoint is tartson a nemzeti tartalékok között. Közben Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke egyértelműen kijelentette: az euróalapú stabilcoinok túl nagy kockázatot jelenthetnek az európai pénzügyi rendszerre.
A két ügy együtt jól mutatja, hogy Európa egyszerre próbál nyitni az új technológiák felé és közben kontroll alatt akarja tartani azokat.
Elbukott a svájci Bitcoin-tartalék ötlete
A svájci kriptós közösség egyik legismertebb alakja, Yves Bennaim hónapok óta próbálta elérni, hogy népszavazás döntsön arról: a Svájci Nemzeti Bank tartson Bitcoint is a tartalékai között arany és devizák mellett.
Az elképzelés mögött az a gondolat állt, hogy Svájc pénzügyi függetlenségét erősíthetné egy decentralizált digitális eszköz. A kezdeményezés támogatói szerint a Bitcoin csökkenthetné az ország függőségét a dollártól és az eurótól, miközben jobban illeszkedne Svájc hagyományosan semleges gazdasági politikájához.
A kampány végül nem gyűjtötte össze a szükséges 100 ezer aláírást, így a népszavazás elmarad. Bennaim ugyanakkor már jelezte: nem adják fel, és a jövőben újra megpróbálhatják napirendre venni a kérdést.
A Svájci Nemzeti Bank azonban továbbra is szkeptikus. A jegybank szerint a tartalékeszközöknek stabilnak, könnyen mozgathatónak és kiszámíthatónak kell lenniük. A Bitcoin árfolyam-ingadozása pedig egyelőre túl nagy kockázatot jelent számukra.
Az EKB már a stabilcoinoktól is tart
Miközben Svájcban a Bitcoin került a vita középpontjába, az Európai Központi Bank inkább a stabilcoinok miatt aggódik. Christine Lagarde a napokban nyíltan kijelentette, hogy az euróhoz kötött stabilcoinok terjedése veszélyeztetheti az európai pénzügyi stabilitást. A stabilcoinok olyan digitális tokenek, amelyek értékét hagyományos valutákhoz kötik. A legismertebbek jelenleg az amerikai dollárhoz kapcsolódnak, például a USDT vagy a USDC.
Lagarde szerint ezek a rendszerek első pillantásra hasznosnak tűnhetnek, hiszen gyorsabb és olcsóbb fizetéseket tesznek lehetővé. Az EKB azonban attól tart, hogy ha túl sok ember helyezi át a pénzét bankokból stabilcoinokba, az gyengítheti a hagyományos pénzügyi rendszert.
Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a stabilcoinok mögött álló cégek nem jegybankok. Ha válsághelyzet alakul ki, könnyen elveszhet a bizalom ezekben az eszközökben. Lagarde külön kiemelte a 2023-as Silicon Valley Bank összeomlását, amikor a Circle stabilcoinja, a USDC rövid időre elvesztette az árfolyamrögzítését. A token értéke akkor 1 dollár helyett egészen 0,87 dollárig zuhant.
Európa saját digitális pénzügyi rendszert építene
Az Európai Központi Bank nem egyszerűen elutasítja a kriptotechnológiát, inkább saját ellenőrzött infrastruktúrát szeretne létrehozni. Ennek része a Pontes projekt is, amely várhatóan 2026 szeptemberében indul. A cél egy olyan rendszer kialakítása, ahol a blokklánc-alapú tranzakciók központi banki pénzzel rendezhetők.
Az EKB emellett az úgynevezett Appia programon is dolgozik, amely egy teljesen interoperábilis európai tokenizált pénzügyi hálózatot hozna létre 2028-ra. Ez lényegében azt jelenti, hogy Európa nem akar lemaradni a digitális pénzügyi versenyben, de a decentralizált magán megoldások helyett inkább központi kontroll alatt tartaná az új rendszereket.
Ez is érdekelhet: Az Európai Unió digitális személyazonosságot akar, de a saját adatait sem tudja megvédeni
A pénzügyi jövőért zajló csendes háború
A mostani eseményekből egyértelműen látszik, hogy a kriptovaluták körüli vita már régen nem csupán technológiai kérdés. A tét az, ki irányítja majd a jövő pénzügyi infrastruktúráját.
Miközben az amerikai piac egyre nyitottabb a digitális eszközök felé, Európa sokkal óvatosabban halad. A kontinens vezetői nem feltétlenül a technológiától félnek, hanem attól, hogy elveszíthetik az ellenőrzést a pénzügyi rendszer felett.
A következő években valószínűleg eldől, hogy a decentralizált kriptovaluták vagy a központi bankok által felügyelt digitális rendszerek alakítják majd át a globális gazdaságot.