Élet a Földön: Az ősrobbanástól napjainkig
Az emberiség hajnala óta nagy érdeklődéssel és áhítattal tekintünk kérdőn az égre. A csillagokat mindig is ámultuk-bámultuk, és megfigyelésük alapján tettük az emberiség legérdekesebb felfedezéseit. Ez arra is késztetett bennünket, hogy megkérdőjelezzük a létezésünket, és azt, hogy hogyan kerültünk az időnek ebbe a pillanatába.
Mit szólnál egy 14 milliárd évvel ezelőttig visszanyúló időutazáshoz? Ígérem ingyenes, és még oltási igazolvány sem kell hozzá.
Ősrobbanás, avagy a Nagy Bumm (14 milliárd évvel ezelőtt)
Nem sokat tudunk arról, hogy mi történt az ősrobbanás előtt, de azt tudjuk, hogy az elindította olyan események sorozatát, mint a Föld létrejötte, és az azt követő élet bekövetkezése. Az ősrobbanás alakította ki az egész általunk ismert világegyetemet. Ahogy a kozmosz tágult és hűlt, úgy születtek galaxisok, csillagok, bolygók, és végül az élet.
Hadeán-kor (4,5 milliárd évvel ezelőtt)
A Hadeán-kornak nevezett időszak alatt alakult ki Naprendszerünk egy nagy gáz- és porfelhőben. A Nap gravitációs vonzása összehozta a térbeli részecskéket, hogy létrehozza a Földet és a többi bolygót, de hosszú időbe telt, amíg azok elérték mai formájukat. Valamikor történelmének első 800 millió éve alatt a Föld felszíne folyékonyból szilárddá változott.
Az archaikus eon (4-2,5 milliárd évvel ezelőtt)
A kezdeti kialakulása után a Föld felszíne rendkívül forró volt. Ebben az ezt követő korszakban a bolygó masszívan lehűlt, így óceánok és kontinensek keletkeztek, és létrejött a kőzetek első feljegyzett története.
Az archaikus kor elején jelent meg először az élet a Földön. A legrégebbi felfedezett fosszíliáink nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőttről származnak, és apró, konzervált mikroorganizmusokból állnak.
Paleoproterozoikum korszak (2,5-1,6 milliárd évvel ezelőtt)
A proterozoikum első korszaka, a paleoproterozoikum volt a leghosszabb a Föld geológiai történetében. Tektonikus lemezek keletkeztek és szárazföldek mozdultak el a Földön – ez volt a kezdete a ma ismert Föld kialakulásának.
Ebben az időszakban jelentek meg a cianobaktériumok, az első fotoszintézist alkalmazó élőlények is. Ez számos őseredeti anaerob baktériumcsoportot elpusztított, de megnyitotta az utat a többsejtű élet növekedése és virágzása előtt.
Mezoproterozoikum (1,6-1 milliárd évvel ezelőtt)
A mezoproterozoikum a Föld történetének úgynevezett “unalmas” szakaszában zajlott. Ami azonban nem volt unalmas, hogy ebben az időszakban történt a szuperkontinensek felbomlása, ezzel új kontinensek kialakulása. Ugyancsak ebben az időszakban történt az élőlények szexuális szaporodása, valamint a többsejtűek és a zöld növények valószínű megjelenése.
Neoproterozoikum (1 milliárd – 542 millió évvel ezelőtt)
A neoproterozoikum vitathatatlanul a földtörténet legmélyebb korszaka volt. Az evolúciós idő két nagy szakaszának metszéspontjában áll: az egyik oldalon a mintegy hárommilliárd éves, túlnyomórészt mikrobiális élet, a másik oldalon pedig a modern bioszféra kezdete a rendkívül változatos, nagy, többsejtű szervezetekkel.
Ugyanebben az időben a Földön súlyos jégkorszakok is zajlottak, amelyeket kriogén időszaknak és az első jégkorszaknak, más néven Hógolyó-földnek neveztek el.
Paleozoikum (541 millió – 252 millió évvel ezelőtt)
A paleozoikum leginkább arról ismert, hogy az állati élet történetének két legkritikusabb eseményével az élet robbanásszerű fejlődését indította el a Földön. Kezdetén a többsejtű állatok drámai kambrium-kori robbanáson mentek keresztül, és néhány millió év alatt szinte minden élő állat megjelent.
A paleozoikum másik végén a történelem legnagyobb tömeges kihalása a tengeri élővilág 96%-ának és a szárazföldi élővilág 70%-ának kihalását eredményezte. Ezen események között félúton állatok, gombák és növények telepedtek meg a szárazföldön, a rovarok pedig a levegőbe szálltak.
Mezozoikum (252 millió – 66 millió évvel ezelőtt)
A mezozoikum a hüllők kora volt. A dinoszauruszok, krokodilok és pteroszauruszok uralták a földet és a levegőt. Ez a korszak három időszakra osztható: Triász, Jura, Kréta.
A dinoszauruszok felemelkedése a triász időszak végén kezdődött. Az egyik legkorábbi ismert dinoszaurusz, egy kétlábú, nagyjából két méter hosszú mindenevő, az Eoraptor nevű dinoszaurusz fosszíliája egészen erre az időszakra datálható.
A tudósok úgy vélik, hogy az Eoraptorból (és néhány más, ma is felfedezett korai dinoszauruszból) fejlődött ki az a sok ismert dinoszauruszfaj, amely a jura időszakban uralta a bolygót. (A Jurassic Parkot ugye senkinek sem kell bemutatnunk?) A dinoszauruszok virágzása egészen a kréta időszakig tartott, amikor is széles körben elfogadott, hogy a Mexikó partjainál a Földbe csapódott Chicxulub becsapódási hullám, a Mexikó partjainál a Földbe zuhant aszteroida hirtelen és szerencsétlen véget vetett a dinoszauruszok uralmának.
Kénozoikum (66 millió évvel ezelőttől – napjainkig)
A dinoszauruszok korának végét követően ebben a korszakban a természetes növény- és állatvilág a túlélés érdekében hatalmas alkalmazkodást mutatott. Az ebben a korszakban kialakult növények és állatok hasonlítanak leginkább a mai Földön élőkre.
A modern emlősök, kétéltűek, madarak és hüllők legkorábbi formái a kainozoikumra vezethetők vissza. Az emberiség története teljes egészében ebben az időszakban zajlik, mivel a majmok evolúciós nyomás hatására fejlődtek ki, és hozták létre a mai embert, vagyis a Homo sapiens-t.
A világ evolúciós idővonalához képest az emberi történelem meglehetősen gyorsan és drámaian emelkedett. Az első kőszerszámainktól és a királyok korától a modern technológiát alkalmazó betondzsungelig hosszú útnak tűnhet, azonban mindahhoz képest, ami előtte volt, csak egy rövid szempillantás.
