Bitcoin-bányászat kontra mindennapi élet – egy amerikai megye lakói összecsaptak a kriptóóriással
Hood megye Texas államban kb. 1130 km² területű, lakossága 60 ezer fő között mozog. A megye közepes méretűnek számít Texas 254 megyéje között. Legnagyobb városa, egyben a megye székhelye Granbury. A város közelében, egy külterületen üzemeltet egy Bitcoin-bányászati telepet a MARA Holdings. A cég és a helyi lakosok között most már négy éve folyik egy vita, ami rávilágít arra, hogy a Bitcoin-bányászatnak vannak társadalmi hatásai is. A telep közelében élők szerint a létesítmény hűtőrendszereiből származó állandó, alacsony frekvenciájú zúgás a mindennapi életüket nagyon megkeseríti. A MARA állítása szerint törvényesen működik a telep, beruházásokat és munkahelyeket teremt, és lépéseket is tettek a zaj csökkentése érdekében.
A bányát 2022-ben kezdték üzemeltetni Granbury külvárosában, egy földgázüzem mellett. A lakosok hamarosan éjjel-nappal hallható zajról számoltak be, amelyet a kifutópályán álláshoz vagy a Niagara-vízeséshez hasonlítottak. A panaszok 2023-ban szaporodtak meg igazán, amikor a telephely kibővült. Sokan álmatlan éjszakákról, fejfájásról és stresszről számoltak be. Az Al Jazeera helyszíni riportja itt megtekinthető, döntse el mindenki maga, milyen a zajszint:
A MARA mindenben támogatja a lakosokat, de mégis komoly jogi háborút kezdett a helyiek ellen
Texas az Egyesült Államok legnagyobb Bitcoin-bányászati központjává vált, 2023-ra az ország bányászati teljesítményének közel 30%-át adja, amit az olcsó földterületek, az alacsony adók és a deregulált energiapiac vonz. Ez a növekedés rávilágított egy jogi kérdésre: a texasi megyék általában nem hozhatnak végrehajtható zajrendeleteket, csak a városok tehetik meg ezt. Maga a megye meg is próbálta 2024-ben a texasi állami jogszabályokat alkalmazni, amelyek az indokolatlan zajt szabályozzák, de hiába mértek magas decibelértékeket, a bíróság visszautasította az ez alapján kiadott felszólításokat. Ez jól mutatja, hogy ezek az állami törvények mennyire szűk mozgásteret engednek a megyéknek a tipikus önkormányzati zajkorlátozásokhoz képest. A lakosok azonban nem adták fel, és pert indítottak az állami bíróságon, azzal érvelve, hogy a bányából származó zaj és rezgés jelentősen zavarja otthonaik használatát és a mindennapi életüket. A per jelenleg is zajlik.
Hood megye 2024 végén független hangvizsgálatot rendelt meg. A jelentés dokumentálta a helyszín közelében mért megemelkedett hangszinteket, de mint kiderült, a büntetőjogban alkalmazott jogi küszöbértékek sokkal engedékenyebbek, mint egyes városok zajszint-előírásai. A MARA szerint jelentős beruházásokat hajtott végre a hatások enyhítése érdekében. A vállalat egy nagy akusztikus hangszigetelő falat épített, néhány hűtőventilátort csendesebb modellekre cserélt, és megkezdte a telephely egyes részeinek átállását folyadékmerítéses hűtésre. A lakosok számára ezek a lépések nem elégségesek. 2025-ben a külterületen élő lakosok egy utolsó kétségbeesett próbálkozásba kezdtek.
Városi státuszt akartak szerezni közösségüknek, ami lehetővé tette volna számukra helyi zajvédelmi törvények megalkotását. Érdekes módon a „jószomszédi viszonyt mindenben támogató” MARA jogi úton próbálta megakadályozni, hogy szavazást írjanak ki a kérdésről a közösségben. Végül azonban a szavazók elutasították a városi rangra emelést, ezzel véget vetve ennek a próbálkozásnak. Sok lakos attól tartott, hogy a várossá válás magasabb helyi adókat, új adminisztrációs költségeket és bürokráciát hozna. Plusz féltek is, hogy a MARA pereskedni fog, ha esetleg zajkorlátozásokat vezetne be a létrejövő város.