A Bitcoin-kultúra szándékos rombolása: elloptak egy Satoshi szobrot Svájcban
2025-re eljutottunk odáig, hogy a bitcoin a „bűnözők pénzéből” a modern pénzügyi kultúra egyik alappillére lett, jelentősége pedig szimbolikusan, de átterjedt a kultúrára és a művészetekre is. Ennek egyik tényezője Satoshi Nakamoto, a névtelen megalkotó, aki a jelenlegi bitcoin-árfolyam mellett a világ leggazdagabb emberei között van számontartva és eltűnése után mitikus státuszra tett szert: nevét viselő szobrok, emlékművek világszerte, melyek az úttörő digitális pénz szellemiségét hirdetik. A decentralizált forradalommal azonban nem mindenki ért egyet, tiltakozásul pedig ezeket a szobrokat és műalkotásokat ellopják, vagy megrongálják – ahogyan azt tették Luganoban ma éjjel.
A svájci Satoshi-szobor története
2024. október 25-én került sor Svájcban, Lugano városában, a Satoshi Nakamoto-szobor ünnepélyes felavatására a Ciani parkban, a Tether vállalat és a város Plan B kezdeményezésének közös szervezésében. Az olasz művész, Valentina Picozzi által tervezett szobor 18 hónapos kutatómunka és 3 hónapos kivitelezés eredményeként született meg, amely a Bitcoin alkotójának és az egész közösségnek állított emléket. A műalkotás szimbolikus jelentősége hatalmas: a decentralizáció, az anonimitás és az új pénzügyi rendszer emlékműve, amely egyben a kriptovaluta-hívők globális közösségének büszkeségpontja is.
Sajnálatos módon azonban 2025. augusztus 3-án, mindössze kilenc hónappal a felavatás után, a szobrot ellopták. Bár a rendőrség jelenleg is vizsgálja a történteket, a hír sokkolta a nemzetközi Bitcoin-közösséget. A történet rávilágít: a Bitcoin nemcsak virtuális világokban, hanem fizikai térben is provokálhat indulatokat. Az ilyen cselekedetek motivációi összetettek lehetnek – elképzelhető, hogy magát a szobrot, mint műalkotást értékesítették volna a fekete piacon, de szimbolikus jelentősége miatt politikai vagy ideológiai indíttatás sem kizárt. Valaki akár provokációból, hírnév-vágyból, vagy épp a kriptovilág kritikájaként is elkövethette a lopást; a műkincslopások klasszikus motivációi mellett újfajta, „digitális forradalom” elleni tiltakozásként is értelmezhető a tett.
A kriptovaluta-művészet térhódítása
Az ellopott luganói szobor esete nem egyedülálló a világban. Budapesten is áll egy Satoshi Nakamoto-szobor, amely 2021 óta a magyar főváros egyik ikonikus – és eddig sértetlen – művészeti emlékhelye. Ez is jelzi, hogy a Bitcoin-kultúra és az azt körülölelő közösségi szellemiség képes átlépni a digitális tér határait és valóságos, tapintható módon jelenik meg a városi térben – szobrok, falfestmények, installációk formájában. Ezek az alkotások a kriptopénzek filozófiájának vizuális leképezései, amelyek a jövő társadalmában egyre fontosabb szerepet kaphatnak.
Miközben a szoborlopás érzékeny veszteséget jelent a helyi és globális közösség számára, egyben rámutat a Bitcoin és általában a decentralizált technológiák körül szövődő szenvedélyek erejére. A művészet és a digitális forradalom kapcsolata egyre szorosabb, a kultúra pedig – akár éppen egy botrányos eset révén – folyamatosan gazdagodik. A szoborlopások nem csupán anyagi, hanem szimbolikus sebeket is ejtenek: de minél több ilyen mű születik szerte a világban, annál világosabb, hogy a Bitcoin-szellemiség a kultúra és a művészet területén is megállíthatatlanul terjed.