A Bitcoin nem egy eszközosztály a sok közül
A Bitpanda vezérigazgatója, az osztrák Eric Demuth (a borítóképen) egy tartalmas véleménycikket fogalmazott meg a The Pioneer hasábjain a Bitcoin erejéről és stratégiai szerepéről. Ezt az írást közöljük most.
Miért indult be végre a Bitcoin
Amit néhány éve még libertárius projektként nevetségessé tettek, 2025-ben stratégiai eszközosztály lett. A Bitcoin többé már nem a technológiai befektetők játékpénze, hanem a globális pénzügyi rendszer strukturális tényezője.
A jelenlegi szárnyaló árfolyam nem véletlen, hanem egy alapvető változás megtestesítése.
Az utóbbi időben naponta több mint egymilliárd dollárnyi új tőke áramlik az Egyesült Államok nagy Bitcoin ETF-jeibe. A nagy befektetők stratégiájának, a BlackRocktól a Fidelityig, most már a Bitcoin is szerves része. A fedezeti alapok, a családi befektetési irodák, sőt a nyugdíjalapok is a vagyonuk 1-3 százalékát allokálják már Bitcoinhoz köthető befektetésekbe. Nem azért, mert menő, hanem mert racionális és a saját diverzifikációs stratégiájuk részét képezi.
Ennek a fejlődésnek a legfontosabb hajtóereje a politikából ered. Amióta Donald Trump az év elején visszatért a világszínpadra, az Egyesült Államokban gyökeresen megváltozott a szabályozási környezet. A kriptó elleni harc helyett politikai támogatásnak lehetünk tanúi: A Bitcoin stratégiai tartalékként már az amerikai pénzügyminisztérium mindennapjainak része. A stabilcoinokat egyértelműen szabályozta a Genius Act, és mostantól teljes mértékben rövid lejáratú amerikai államkötvényekkel kell fedezniük. Ez nemcsak az állampapírpiacot erősíti, hanem a stabilcoint a dollár geopolitikai kiterjesztésévé, és így a pénzügyi piacokon világszerte valós tényezővé teszi.
Ennek hátterében az áll, hogy sokan nem tudják, hogy a stabilcoin szolgáltatók, mint például a Circle, az összegyűjtött pénz nagy részét rövid lejáratú államkötvényekbe fektetik, ami az USA számára rendkívül fontos. Ugyanakkor az amerikai stabilcoinok lehetővé teszik azt is, hogy a világon bárki, aki rendelkezik internethozzáféréssel, két kattintással amerikai dollárt vásároljon és tartson. Ez úttörő az amerikai dollár világméretű elterjedése szempontjából – és lélektanilag is forradalmi, ha a lakosság széles rétegei, akár Afrikában vagy gyenge valutával rendelkező országokban is, hirtelen amerikai dollárt tarthatnak és részesedhetnek a hozamból ahelyett, hogy saját valutájukban értéktelenedne el a pénzük.
Amikor a világ legnagyobb iparosodott országa a kriptovalutákat és stabilcoinokat a gazdaság- és pénzügypolitikája részévé teszi, az nem lokális jelenség. Láncreakciót indít el. Európában is látjuk, hogy bankok keresnek meg minket azzal, hogy a Bitpanda rendszeréhez csatlakozzanak, hogy hozzáférjenek a kriptoinfrastruktúrához. Nem azért, mert akarják, hanem mert muszáj. Az ügyfelek kérik, a konkurencia nem alszik, és a szabályozási engedély már régóta az asztalon van. Ez a következő lépés a pénzügyi szektor digitalizációjában. És a Bitcoin ennek a mozgalomnak a zászlóvivője.
Úgy tűnik, hogy Németországban néhány régi vágású közgazdász és politikus még nem 100 százalékban van tisztában ezzel, de már ezek a szkeptikusok is egyre kevesebben vannak. Mert amit sokan figyelmen kívül hagynak: Fejlesztők ezrei dolgoznak a Bitcoin protokollon. Hogy ez egy nyílt forráskódú hálózat, amelyet folyamatosan fejlesztenek. Hogy ma már rendkívül átlátható, és a tranzakciókat zökkenőmentesen vissza lehet követni.
Egy másik abszurd érv, hogy a Bitcoin csak korlátozottan használható tranzakciókra, mert egy blokknak fix mérete van. Ez olyan, mintha az internetet azzal vádolnánk, hogy nem skálázható, mert a modem lassú. A valóság az, hogy a Layer 2-es megoldások, mint például a Lightning Network már régóta léteznek, és másodpercenként több millió tranzakciót képesek feldolgozni minimális költséggel. De ezekről a technológiákról ritkán beszélnek a régi vágású gazdaságban. Az emberek inkább olyan dolgokról beszélnek, amelyeket nem értenek.
A döntő tényező az, hogy az útakadályok megszűntek
Az USA-ban már nincsenek szabályozási akadályok – éppen ellenkezőleg. A tőkepiacok nyitottak. A világ legnagyobb gazdasági hatalma már nem semleges, hanem kifejezetten kriptopárti. Az elfogadás teljes lendületben van. Egyre több bank és vállalat integrálja a kriptót – nem idealizmusból, hanem mert gazdaságilag szükséges.
Vajon a Bitcoin most eléri a 200 000 eurót is? Ez nagyon hamar meg is történhet. De nem is ez a lényeg. Az igazi kérdés az: mi történik, ha a Bitcoin tartósan lehorgonyozódik a legnagyobb befektetők portfólióiban, a kormányok tartalékaiban és a bankok infrastruktúrájában? Mert pontosan ez történik most.
Amit jelenleg tapasztalunk, az nem más, mint egy paradigmaváltás az analógról a digitálisra, az aranyról a Bitcoinra. Az arany évszázadok óta a globális értéktároló, de ez egy olyan korszakból származik, amelyben nem volt internet, nem voltak globális, valós idejű piacok, nem volt hálózatos pénzügyi infrastruktúra. A Bitcoin a logikus evolúció. Ugyanaz a funkció, de a digitális kor valóságához igazítva.
A Bitcoinban minden megvan, amit az arany kínál. Szűkösség, függetlenség, inflációvédelem – és mindezt olyan előnyökkel kombinálja, amelyeket az arany soha nem tudna nyújtani: digitális átruházhatóság, 24/7-es elérhetőség, valódi oszthatóság, nincs tárolási költség, nincs fizikai szállítás, a készlet átláthatósága, ellenőrizhető kínálat, nyílt forráskódú infrastruktúra, decentralizált biztonság, globális likviditás.
Meggyőződésem, hogy az elkövetkező néhány évben az arany piaci kapitalizációjához fokozatos közeledést fogjuk látni. És onnantól kezdve már nem fogunk Bitcoinonként 100 000 vagy 200 000 euróról beszélni. Akkor egy új árrendszer fog kezdődni.
De mindenekelőtt egy olyan inflációs monetáris politikával szembeni fedezet lesz a Bitcoin, mint amelyben az országok, különösen az USA, továbbra is megállíthatatlanul eladósodnak.
Akkor a Bitcoin már nem egy eszközosztály lesz a sok közül.
Akkor egy új, digitális pénzügyi rendszer meghatározó tényezője lesz.
És fedezet a túlzott államadóssággal szemben.