A dollártalanításért megy a harc, de lehet, hogy mítosz csak az egész
A dollártalanítás, dedollarizáció, mint cél az utóbbi időben komoly lendületet kapott és egyre világosabbá válik, hogy a BRICS-országok terjeszkedése az amerikai dollár dominanciájával szemben számos jelentős kihívást jelent a globális piacokon. Az látható az elmúlt időszakban, hogy ténylegesen történnek változások a dollarizáció témájában, ahogy az országok felépítik devizastratégiáikat. Jelenleg az látható, hogy a különböző jelentős külföldi befektetők 2025 március és 2025 április között összesen 63 milliárd dollár értékű tőkeáttételes kiáramlást hajtottak végre amerikai részvényekből. És az amerikai dollárindex csak ebben az évben 8 százalékos csökkenést produkált.
Ezek a számok felgyorsítják a dedollarizációról szóló vitákat, amelyek már nem csak elméleti jellegűek. Tényleg piaci mozgások támasztják alá, hogy ez a folyamat létezik. A BRICS-országok alternatív rendszerekkel nyomulnak előre, például ott van a BRICS Pay nevű decentralizált fizetési rendszer ötlete is. Ez a rendszer lehetővé teszi az országok számára, hogy az amerikai dollárra való támaszkodás helyett a helyi pénznemükben bonyolítsanak le tranzakciókat. A központi bankok világszerte stratégiai aranyfelhalmozásba is kezdtek. Ez csak 2024-ben 1045 metrikus tonnát jelentett. Ezzel most már sorozatban a harmadik egymást követő év következett be, amikor az éves vásárlások meghaladták az 1000 metrikus tonnát ilyen felhalmozási célból.
A dollártalanítás katalizátora talán pont maga Donald Trump?
Peter C. Earle közgazdász megállapította, hogy a BRICS bővülése és dollártallanítási törekvései jelentős következményekkel járnak az Egyesült Államokra és a többpólusúbb világra nézve. Szaúd-Arábia szabályozott megközelítése a BRICS-tagsággal kapcsolatban valóban azt mutatja, hogy bizonyos kritikus döntések mennyire fontosak azon országok számára, amelyek megpróbálják optimalizálni különböző fontos kapcsolataikat és stratégiai pozícionálásukat is. A Trump-adminisztráció úttörő szerepet játszik az egész folyamatban, főleg, hogy maga az elnök volt az, aki katalizálta a különböző nagy bizonytalanságokat a dedollarizációval kapcsolatban. Trump elnök ugyanis tett bizonyos kritikus kijelentéseket, így 100 százalékos vámokkal fenyegette meg a BRICS-országokat és azokat, amelyek alternatív valutarendszereket próbálnak kiépíteni, és a dollárfölényt is megkérdőjelezik.
Scott Bessent pénzügyminiszter és Christopher Waller jegybankelnök a dollárral támogatott stabilcoinokat igyekeznek reflektorfénybe tolni. Ezek a stabilcoinok számos jelentős piacra kiterjedően erősíthetnék a dollár pozícióját. Jelenleg a stabilcoinok 99 százaléka dolláralapú, ami átalakítja az amerikai állampapírok iránti keresletet is.
Egy másik megközelítés
Viszont például Stephen Miran, a Fehér Ház Gazdasági Tanácsadói Tanácsának elnöke másképp lát néhány dolgot. Szerinte annak, hogy a dollár globális tartalékvaluta, komoly ára van. Ezek a költségek pedig elég komolyan érintik az amerikai munkavállalókat és az ipart is. Ezért Miran néhány kulcsfontosságú módosítást hajtana végre egy globális egyensúly létrehozása érdekében. Ha elemezzük a tényleges pénzügyi adatokat, azt látjuk, hogy az amerikai dollár dominanciáját továbbra is bizonyos kritikus gazdasági struktúrák befollyásolják. Az Egyesült Államok maximalizálja a GDP 3,4 százalékát meghaladó finanszírozási igényeket. Ez mintegy 910 milliárd dollárnyi külföldi tőkebeáramlást és számos jelentős befektetési lehetőséget is generált.
Az olyan helyekről, mint az euróövezet, származó többletmegtakarítások továbbra is optimalizálják az USA strukturális igényeit. A külföldi befektetések aránya a teljes amerikai gazdaság finanszírozásában 70 éve folyamatosan növekszik. A dollártalanítás mítosza azért tartja magát, mert a strukturális előnyök miatt a dollár kiszorítása több alapvető piacon is rendkívül nagy kihívást jelent. Valójában nincs olyan életképes alternatíva, amely egyszerre több kulcsfontosságú mechanizmuson keresztül képes lenne kihasználni a dollár különböző fő funkcióit, mint tartalékvaluta, fizetési eszköz és értéktároló.
A BRICS-országokon belül a valuta hatalomváltásra irányuló erőfeszítések belső ellentmondásokba és egymással versengő nemzeti érdekekbe ütköztek, amelyek előhoztak bizonyos kritikus kihívásokat. A tömb országai különböző gazdasági és politikai célokkal rendelkeznek, amelyek megnehezítik és bonyolítják a konszenzus elérését számos jelentős politikai kérdésben. A Trump-kormányzat dollárpolitikája bizonytalanságot szült a hosszú távú amerikai stratégiával kapcsolatban és ez nagyobb veszély a dollárra, mint a BRICS erőlködése.