Reagált a K&H bank a magyar kriptovaluta-törvénymódosításra

Kis híján az elmúlt években összesen nem történt annyi változás a magyar kriptovaluta-piacon, mint most júliusban a hónap elején életbe lépő törvénymódosítást követően. Magyarország ismét úgy döntött, hogy szembemegy a globális trendekkel és egy, a globálisnál sokkal szigorúbb kriptovaluta-törvénymódosítást nyújt be, mellyel a célja a szabályozás és az átláthatóság növelése – állítólag.
Miután a törvénymódosításra már reagált a Revolut és a Bitstamp is, várhatóan az iparág többi nagy szereplője is megnyilvánul a változtatással kapcsolatban, ahogyan azt most a K&H bank tette. A következőkben bemutatjuk, hogyan reagált a bank és biztosító a digitális eszközöket érintő változásokra.
Így reagált a K&H a magyar változásokra
2025. július 8-án a K&H emailben tájékoztatta ügyfeleit a kriptoeszköz-befektetésekkel kapcsolatos változásokról, amiket a bank és biztosító bevezetett az egy héttel korábban megjelent törvénymódosítás következtében. A szigorú feltételeket szabó törvénymódosítás érzékenyen érintette a nemzetközi szinten elismert kriptovaluta-váltókat és fintech-vállalatokat, így a Revolut például teljesen, a Bitstamp pedig részlegesen szüntette be szolgáltatásait a magyar ügyfelek számára.
Bár a K&H korábban sem kínált közvetlen kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást, így a szabályozás rájuk nem vonatkozik, ugyanakkor fontosnak tartották felhívni az ügyfelek figyelmét, hogy erre alternatívát nyújt néhány platform mellett az európai piacokon elérhető ETC, vagyis Exchange Traded Commodity, amit a nagy pénzügyi intézmények kezelnek, garantálva a digitális eszközök biztonságos őrzését.
Az ETC-k előnyei között szerepel a szabályozott piac, a megbízható szereplők jelenléte, az egyszerű kezelhetőség, valamint az akár SZJA-mentes hozamlehetőség tartós befektetési számlán (TBSZ) keresztül. Ugyanakkor fontos hátrány, hogy az ETC-kkel csak tőzsdei kereskedési időben lehet tranzakciókat végrehajtani, és a közvetlen kriptotőzsdés kereskedéshez képest extra költségekkel is számolni kell.
Alkalmazkodhatnak-e a hazai pénzügyi szolgáltatók?
A törvénymódosítás minden hazai pénzügyi szolgáltatót lépéskényszerbe hozott. Az Erste és az OTP hasonlóan a K&H-hoz, nem kínálnak közvetlen kriptovaluta-váltási szolgáltatást, hanem inkább szabályozott, tőzsdei termékeken keresztül – például kripto ETF-ek vagy ETC-k – teszik lehetővé a digitális eszközökbe történő befektetést. Ezek a konstrukciók megfelelnek a magyar és uniós jogszabályoknak, így a befektetők számára jogbiztonságot és átláthatóságot kínálnak.
A Concorde, az Equilor és a Hold Alapkezelő szintén a szabályozott piacok felé fordultak, és hangsúlyozzák, hogy ügyfeleik számára csak olyan termékeket kínálnak, amelyek megfelelnek a szigorú magyarországi és európai előírásoknak. Ugyanakkor a piac átalakulása miatt egyes, korábban elérhető kriptotőzsdei szolgáltatások megszűntek vagy jelentősen korlátozódtak, így a befektetőknek érdemes tájékozódniuk a legfrissebb lehetőségekről.
Szűkülő lehetőségek, új út keresése
A magyar szabályozás szigorítása nem egyedi jelenség: az EU-szintű szabályozás (MiCA) és más országok hasonló lépései világszerte átrendezik a kriptovaluta-piacot. A nagy nemzetközi szolgáltatók különböző stratégiákkal reagálnak: a Bybit például EU-s tőzsdeként folytatja tevékenységét, a Bitstamp több szolgáltatását korlátozza magyar ügyfelek számára, a Revolut teljesen befagyasztotta a kriptoszolgáltatásait, míg a Binance egyelőre nem jelentett be konkrét lépéseket. Ezek a változások azt eredményezik, hogy a magyar befektetők számára egyre inkább a szabályozott, tőzsdei termékek jelentik az elsődleges alternatívát a közvetlen kriptotőzsdei kereskedéssel szemben.
A 2025-ös magyar kriptovaluta-törvénymódosítás nem csupán a szabályozói környezetet alakítja át, hanem a befektetői szokásokat is új pályára tereli. A K&H Értékpapír és más hazai szolgáltatók lépései azt mutatják, hogy a szabályozott, átlátható és biztonságos piacok felé történő elmozdulás hosszú távon stabilabb alapot teremthet a kriptodevizás befektetések számára. Ugyanakkor a digitális eszközök piacán továbbra is kiemelten fontos a körültekintő tájékozódás és a kockázatok tudatos kezelése.
A magyarok mindeközben petícióval kívánnak fellépni az Országgyűlés felé a túlzó törvény miatt.