A koronavírus az inflációt is feljebb tolta egy új COVID-19 index alapján

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A lezárások, az otthoni munkavégzés, a fizikai távolságtartás következménye, hogy a lakosság kiadásainak nagy részét 2020-ban a háztartáshoz kapcsolódó dolgokra költi, mint az élelmiszer és otthoni léthez kapcsolódó kiadások. Az olyan nem lényeges kiadásokra, mint a repülőjegyek, ruházkodás sokkal kevesebbet fordítottak idén az emberek. Mivel több millió ember vesztette el állását nagyon sok országban, ezért várható, hogy a nem lényeges dolgokra fordított kiadások a következő évben is nyomottak lesznek.

A fogyasztói árindex azonban egyenlőre még nem tükrözi ezeket a hirtelen bekövetkezett változásokat a kiadások mintázatában, ugyanis az árindexet nem rendszeresen frissítik.

Egy most megjelent IMF jelentés a fogyasztói árindexet a bankkártyákkal és hitelkártyákkal fizetett költésekkel igazítja ki. Ezzel pontosabb képet festenek le a pandémia során történt költésekről. A jelentés egyértelműen megjeleníti, hogy az infláció a járvány első három hónapjában sokkal magasabb volt, mint bárki gondolta volna.

Az ábra 2020. február és május közötti időtávot vizsgálja. Azt a különbséget ábrázolja, amely a COVID-19 index – a fogyasztói árindexszel súlyozva a koronavírus által gyakorolt hatás a költésekre Kanadában –  és egy változatlan súlyú fogyasztói árindex között volt. A gyémánt alakzatok jelölik a különbséget a két index között az egyes régiókban. Az értékelt 8 régió közül 7 régióban a fogyasztói árindex a COVID-19 indexnél lejjebb volt. Ha az összes régiót nézzük, akkor az átlagos eltérés 0.23 százalékpont volt.

COVID-19 index

A COVID-19 index: nehezen kimutatható inflációs hatás

A COVID-19 index és a fogyasztói árindex közötti eltérés pozitív befolyásoló tényezői az élelmiszer és a szállítmányozás voltak, amelyek egyenként 0.16 százalékpontot adtak hozzá az eltéréshez világszerte. Az emelkedő élelmiszerárak erőteljes hatást fejtettek ki a COVID-19 index növekedésére mind a 8 régióban. A csökkenő szállítmányozási árak, amelyek nagyobb súlyt kapnak a fogyasztói árindexben mint a COVID-19 indexben, szinten hozzájárultak a COVID-19 index gyorsabb növekedéséhez minden régióban, kivétel a szubszaharai Afrika régió.

A legfontosabb negatív befolyásoló tényezők közé az éltérésben világszerte a lakhatás tartozik, amely -0.03 százalékpontot ad hozzá. A másik negatív tényező pedig a ruházkodás -0.08 százalékponttal. A lakhatás nagyobb súllyal szerepel a COVID-19 indexben mint a fogyasztói árindexben. Azonban az árindexben olyan közel áll a teljes fogyasztói árindexhez, hogy a súlyát növelve is csak nagyon kis hatást gyakorol a COVID-19 index elmozdulására a fogyasztói árindextől. A ruházkodás lefelé történő hatása főleg azzal magyarázható, hogy a szezonális árnövekedés kisebb súllyal szerepel a COVID-19 index kosarában.

Annak ellenére, hogy a fogyasztói árindex alábecsülte az infláció hatását a pandémiás időszak első hónapjaiban, a fogyasztói árindex frissítése a járvány időszak alatti kiadási mintázatokkal nem igazán praktikus. Ezenfelül, olyan súlyok bevezetése, amik kis időtávon alapulnak szintén csökkentik az index pontosságát hosszú távon. Jobb megközelítés lenne a statisztikai intézmények számára, ha egy kiegészítő indexet vezetnének be, ahol a súlyokat úgy határoznák meg, amely a pandémia során kialakult kiadási mintázatokon alapulna. Ez egy pontosabb képet tudna lefesteni a közgazdászok, gazdasági intézmények vezetői és politikusok számára is az fogyasztók által fizetett árakra ható inflációs tényezőkről.


  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

premik

Közel 10 éves IT tapasztalattal rendelkezek nagyvállalati fizetési rendszerek és fizetési megoldások fejlesztésében. A kriptók által képviselt érték mellett érdekel a mögöttes technológia is, és nagyon kíváncsi vagyok, hogyan épül egymásra a mainstream és a kriptovaluták világa.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.