A koronavírus az inflációt is feljebb tolta egy új COVID-19 index alapján

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A lezárások, az otthoni munkavégzés, a fizikai távolságtartás következménye, hogy a lakosság kiadásainak nagy részét 2020-ban a háztartáshoz kapcsolódó dolgokra költi, mint az élelmiszer és otthoni léthez kapcsolódó kiadások. Az olyan nem lényeges kiadásokra, mint a repülőjegyek, ruházkodás sokkal kevesebbet fordítottak idén az emberek. Mivel több millió ember vesztette el állását nagyon sok országban, ezért várható, hogy a nem lényeges dolgokra fordított kiadások a következő évben is nyomottak lesznek.

A fogyasztói árindex azonban egyenlőre még nem tükrözi ezeket a hirtelen bekövetkezett változásokat a kiadások mintázatában, ugyanis az árindexet nem rendszeresen frissítik.

Egy most megjelent IMF jelentés a fogyasztói árindexet a bankkártyákkal és hitelkártyákkal fizetett költésekkel igazítja ki. Ezzel pontosabb képet festenek le a pandémia során történt költésekről. A jelentés egyértelműen megjeleníti, hogy az infláció a járvány első három hónapjában sokkal magasabb volt, mint bárki gondolta volna.

Az ábra 2020. február és május közötti időtávot vizsgálja. Azt a különbséget ábrázolja, amely a COVID-19 index – a fogyasztói árindexszel súlyozva a koronavírus által gyakorolt hatás a költésekre Kanadában –  és egy változatlan súlyú fogyasztói árindex között volt. A gyémánt alakzatok jelölik a különbséget a két index között az egyes régiókban. Az értékelt 8 régió közül 7 régióban a fogyasztói árindex a COVID-19 indexnél lejjebb volt. Ha az összes régiót nézzük, akkor az átlagos eltérés 0.23 százalékpont volt.

COVID-19 index

A COVID-19 index: nehezen kimutatható inflációs hatás

A COVID-19 index és a fogyasztói árindex közötti eltérés pozitív befolyásoló tényezői az élelmiszer és a szállítmányozás voltak, amelyek egyenként 0.16 százalékpontot adtak hozzá az eltéréshez világszerte. Az emelkedő élelmiszerárak erőteljes hatást fejtettek ki a COVID-19 index növekedésére mind a 8 régióban. A csökkenő szállítmányozási árak, amelyek nagyobb súlyt kapnak a fogyasztói árindexben mint a COVID-19 indexben, szinten hozzájárultak a COVID-19 index gyorsabb növekedéséhez minden régióban, kivétel a szubszaharai Afrika régió.

A legfontosabb negatív befolyásoló tényezők közé az éltérésben világszerte a lakhatás tartozik, amely -0.03 százalékpontot ad hozzá. A másik negatív tényező pedig a ruházkodás -0.08 százalékponttal. A lakhatás nagyobb súllyal szerepel a COVID-19 indexben mint a fogyasztói árindexben. Azonban az árindexben olyan közel áll a teljes fogyasztói árindexhez, hogy a súlyát növelve is csak nagyon kis hatást gyakorol a COVID-19 index elmozdulására a fogyasztói árindextől. A ruházkodás lefelé történő hatása főleg azzal magyarázható, hogy a szezonális árnövekedés kisebb súllyal szerepel a COVID-19 index kosarában.

Annak ellenére, hogy a fogyasztói árindex alábecsülte az infláció hatását a pandémiás időszak első hónapjaiban, a fogyasztói árindex frissítése a járvány időszak alatti kiadási mintázatokkal nem igazán praktikus. Ezenfelül, olyan súlyok bevezetése, amik kis időtávon alapulnak szintén csökkentik az index pontosságát hosszú távon. Jobb megközelítés lenne a statisztikai intézmények számára, ha egy kiegészítő indexet vezetnének be, ahol a súlyokat úgy határoznák meg, amely a pandémia során kialakult kiadási mintázatokon alapulna. Ez egy pontosabb képet tudna lefesteni a közgazdászok, gazdasági intézmények vezetői és politikusok számára is az fogyasztók által fizetett árakra ható inflációs tényezőkről.

ingyenbitcoin lastbit

premik

Közel 10 éves IT tapasztalattal rendelkezek nagyvállalati fizetési rendszerek és fizetési megoldások fejlesztésében. A kriptók által képviselt érték mellett érdekel a mögöttes technológia is, és nagyon kíváncsi vagyok, hogyan épül egymásra a mainstream és a kriptovaluták világa.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.