A SEC ocsmány játékot játszik, a Ripple külföldi partnereit félemlítené meg

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Sarah Netburn bírónak, április 16-án küldött levelében a Ripple vezérigazgatójának, Brad Garlinghouse-nak és Chris Larsen társalapítójának ügyvédei azt állítják, hogy az amerikai Értékpapír-és Tőzsdefelügyelet (SEC) legalább 11 külföldi értékpapír szabályozótól kért különféle dokumentumokat azért, hogy a Ripple külföldi ügyfelei után szaglásszon. A Ripple vezetői azt állítják, hogy a SEC megpróbálja megfélemlíteni az amerikai vállalat Egyesült Államokon kívül található partnereit és ügyfeleit, hogy azok minden kapcsolatot megszakítsanak a kaliforniai céggel.

A SEC-nek tisztában kell azzal lennie, hogy a külföldi, helyi szabályozók bevonása a Ripple-lel szemben indított eljárásba, illetve a tengerentúli partnerekre gyakorolt nyomás helytelen és megfélemlítésnek minősül, de úgy tűnik a cél érdekében minden kártyát kijátszik, ami csak a paklijában van. A védelem most azt kéri a bíróságtól, hogy akadályozza meg a SEC-et abban, hogy joghatóságán kívül információkat kérjen be más szabályozóktól, hiszen ezzel több, külföldi entitást visszatarthat attól, hogy a Ripple-lel kössön üzletet.

Garlinghouse szerint a Ripple ügyfeleinek nagyjából 95 százaléka nem az Egyesült Államokból származik. A San Francisco-i székhelyű vállalat több mint 20 partnerségi együttműködést írt alá különféle pénzintézetekkel szerte a világon, a SEC bírósági eljárásának kezdeményezése óta. Úgy tűnik a jogi herce-hurca ellenére a külföldi üzleti partnerek még nem vesztették el a bizalmat a cégben, nem úgy mint az Egyesült Államokban, ahol a múlt hónapban a dallasi székhelyű MoneyGram úgy döntött, hogy jogi nehézségei miatt véglegesen megszakítja a kapcsolatot a számára elosztott főkönyvi technológiát biztosító szolgáltatóval.

Az amerikai hatóságok keze mindenhova elér?

Nem ez az első eset, hogy amerikai hatóság külföldi cégekre, szervekre, piacokra gyakorolt befolyásolásának gondolata merül fel. Még egy év sem telt azóta, hogy a Telegram lehúzta a rolót a SEC eljárás következményeként. A hatóság azzal vádolta meg a Telegramot, hogy szabályozatlan körülmények között értékesített értékpapírt amerikai befektetőknek. Az üzenetküldő platform nemcsak a Gram tokent tervét adta emiatt fel, hanem a TON blokkláncét is.

A Telegram feje, Pavel Durov akkor kijelentette, hogy az amerikai értékpapírfelügyelet a bírósággal karöltve nemcsak az USA-ban, hanem más országban is megtiltotta a Gram tokenek értékesítését. Durov azt írta a bíróság döntése nyomán, hogy “mi, az USA-n kívül élő emberek, szavazhatunk az elnökeinkről és választhatunk parlamenti képviselőket is, de pénzügyi és technológiai szempontból még mindig az Egyesült Államoktól függünk. Sajnos mi, a világ népességének 96%-a, a 4% által megválasztott döntéshozóktól függünk.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.