Amerika tele van milliomosokkal, mégsem élnek jobban az emberek
A „milliomos” szó egykor különleges rangot jelentett – kíváncsiságot, csodálatot, néha irigységet váltott ki. Még 1999-ben is a „Legyen Ön is milliomos!” volt a legnézettebb műsor Amerikában, megelőzve a Jóbarátokat és a Vészhelyzetet. A dotkom-lufi idején minden magazin az „internet milliomosait” mutogatta, a hiphopban pedig megszületett a Cash Money Millionaires szupercsapat.
Ma viszont a milliomosok már közel sem számítanak különlegesnek. Sőt: statisztikailag épp hogy átlagosak.
A Federal Reserve legutóbbi adatai szerint az amerikai háztartások átlagos nettó vagyona átlépte az egymillió dollárt – egészen pontosan 1,06 milliót tesz ki. Az UBS becslése szerint az Egyesült Államokban körülbelül 22 millió háztartás számít milliomosnak – vagyis minden hatodik.
A hivatalos meghatározás szerint milliomos az, akinek az összes vagyontárgya (részvények, nyugdíj-megtakarítások, ingatlan stb.) legalább 1 millió dollárt ér, levonva az adósságokat. Ha ebből kihagyjuk az elsődleges lakóingatlant, akkor is 15 millió ilyen háztartás marad – ez is óriási szám.
Hogyan lett az USA a milliomosok országa? A cikk ezt járja körül, a 19. századtól kezdve napjainkig. Megnézzük, miből áll össze egy tipikus milliomos vagyona, mennyit számít az örökség, és hogyan változott meg az évtizedek alatt a gazdagság földrajzi térképe.
Hogyan lett ennyi milliomos az Egyesült Államokban?
A The Hustle a 19. századig visszamenőleg követte nyomon a vonatkozó adatokat: hogyan épül fel egy átlagos milliomos vagyona, milyen szerepet játszik az öröklés, és hogyan változott meg az amerikai vagyonföldrajz az elmúlt évtizedekben.
A „Legyen Ön is milliomos!” korszak előtt sokkal ritkábban találkoztunk valódi milliomosokkal.
1848-ban például csupán 50 amerikai háztartás rendelkezett legalább egymillió dolláros vagyonnal – ez mai értéken körülbelül 40 millió dollárnak felelne meg. Gustavus Myers A nagy amerikai vagyonok története című munkája szerint ezek fele New Yorkban és Philadelphiában élt, a másik felük pedig déli ültetvényes volt, akik rabszolgamunkából építettek fel mesés vagyonokat.
Az iparosodás és a laissez-faire gazdaságpolitikát felváltó, 19. század végi „aranykorszak” idején a milliomos háztartások száma 4000-re ugrott. Kevin Phillips szerint ez az időszak
szinte biztosan az amerikai történelem legcsillogóbb gazdasági mozgólépcsője
volt. De nem ez volt az egyetlen ilyen felfelé ívelő időszak.
Ma már minden hatodik amerikai háztartás nettó vagyona meghaladja az egymillió dollárt. (The Hustle)
Ma már minden hatodik amerikai háztartás nettó vagyona meghaladja az egymillió dollárt. (The Hustle)Az 1910-es és 1920-as évek tőzsdei fellendülése is gazdagodási hullámot hozott. Aztán jött a nagy gazdasági világválság, amely évekre megtorpantotta a vagyonosodást. A folyamat csak később, az adócsökkentések és a tőzsdei növekedés – különösen a Reagan-érában – idején indult újra.
2019 és 2022 között az egyik legnagyobb növekedést tapasztalták az átlagos vagyonnál. A Szövetségi Tartalékrendszer adatai szerint a világjárvány idején nőtt a megtakarítási hajlandóság, sok háztartás számolt be a szokásosnál magasabb jövedelemről.
Ugyanebben az időszakban a lakások medián értéke (adósság levonása után) 139 ezer dollárról 201 ezer dollárra nőtt, a tőzsdei árfolyamok pedig jelentősen meghaladták az infláció ütemét.
Az ingatlanok és részvények felértékelődése megkönnyítette a „milliomossá” válást, ugyanakkor csökkentette is az egymillió dollár jelentőségét.
A milliomosok számának emelkedése azonban nem pusztán az inflációnak köszönhető.
Néhány éve az NYU közgazdásza, Edward Wolff a Szövetségi Tartalékrendszer adatai alapján visszamenőleg is kiszámolta a háztartások számát, amelyek vagyona legalább egymillió dollár volt – de 1995-ös dollárértékben mérve.
- 1983-ban az USA-ban 2,4 millió háztartás rendelkezett ilyen vagyonnal – ez az összes amerikai háztartás 2,9%-át jelentette.
- 2016-ra ez a szám 9,1 millióra nőtt – vagyis a háztartások 7,2%-a számított „milliomosnak” ebben az összehasonlításban.
Más nézőpontból: 1962-ben körülbelül 1–2 millió háztartás értéke érte el a 100 ezer dollárt, ami mai pénzen számolva körülbelül egymillió dollárnak felelne meg. Ma viszont már több mint 20 millió háztartás tartozik ebbe a körbe – vagyis a növekedés több mint tízszeres.
A vagyongyarapodást az utóbbi években jelentősen megemelte a jövedelmek emelkedése is: az adóhivatal (IRS) adatai szerint 2020 és 2022 között közel 30%-kal nőtt azon adóbevallások száma, amelyek legalább egymillió dollár bruttó jövedelmet tartalmaztak.
2022-re már több mint 800 ezer amerikai vallott be egymillió dollárt meghaladó éves jövedelmet – ez a szám 1980-ban még csupán 4 400 volt. (The Hustle)
Nem minden arany, ami millió
Fontos megjegyezni, hogy a milliomos háztartások számának ugrásszerű növekedése nem feltétlenül tükrözi az amerikai lakosság általános anyagi jólétét.
Egyrészt az átlagos (mean) nettó vagyon gyakran torz képet ad, hiszen néhány extrém módon gazdag háztartás felfelé húzza az átlagot. A medián – vagyis a középen álló – háztartás nettó vagyona ennél jóval alacsonyabb: mindössze 192 900 dollár a Szövetségi Tartalékrendszer legfrissebb adatai szerint.
Ráadásul a vagyon igen erősen koncentrálódik a leggazdagabbak körében. Az amerikai háztartások felső 10%-a birtokolja az összes vagyon körülbelül 67%-át (ez az arány 2019-ben még 70% volt). Ez némi csökkenést mutat, mivel a közép- és alsó jövedelmű rétegek az utóbbi években kissé növelni tudták részesedésüket – de még így is messze elmaradnak az 1960-as évek eleji arányoktól.
Fontos szempont az is, hogy a magasabb nettó vagyon önmagában nem garantál könnyebb életet. Az, hogy miből áll össze ez a vagyon, legalább ilyen lényeges – és a milliomosoknál ez a kombináció jóval kedvezőbb.
Örökség, részvények és ingatlanok
Ahhoz, hogy megértsük, miből lesz valaki milliomos, érdemes megnézni, hogyan épül fel a vagyonuk.
Első ránézésre sokan azt gondolhatnánk: semmit nem kellett tenniük, csak jókor születtek jó helyre. Az öröklés valóban szerepet játszik – de talán kisebbet, mint hisszük.
2022-ben az amerikai háztartások 20%-a számolt be arról, hogy valaha kapott örökséget. A vagyonosabb rétegek körében ez gyakoribb: a milliós háztartások közel fele (45%) részesült vagyonátadásban, amely vagyonuk mintegy ötödét tette ki (átlagosan 477 ezer dollár).
A kisebb vagyonnal rendelkezők ritkábban és kevesebbet örököltek – a 25 ezer dollár alatti sávban mindössze 9%, jellemzően 89 ezer dollár körüli összeggel. Érdekesség, hogy ezek a kis örökségek arányosan nagyobb súlyt képviselnek a vagyonban, így a vizsgált időszakban inkább csökkentették a vagyoni különbségeket.
A milliomosokat azonban nemcsak az öröklés, hanem a részvénypiac emelkedése is segítette.
Egy átlagos milliomos vagyonának 40%-át értékpapírok adják. A szerényebb vagyonú háztartások viszont főként a saját lakásukra támaszkodnak – amely gyakran vagyonuk 65%-át is kiteszi. Ez egyrészt sebezhetőbbé teszi őket az ingatlanárak ingadozásával szemben, másrészt kevésbé tudják mobilizálni vagyonukat, ha szükséges.
A pénz értéke is inflálódik – mit mutat igazán a vagyon?
Így bár az utóbbi években a nettó vagyon sokaknál nőtt, és a különbségek némiképp csökkentek, az emberek többsége mégsem érzi magát gazdagabbnak.
Az amerikai milliomososztály növekedése nem csupán a gazdasági teljesítmény eredménye, hanem nagy részben a pénzkínálat drasztikus bővülésének következménye is. A központi bankok az elmúlt évtizedekben, különösen a 2008-as válság és a Covid-időszak alatt, soha nem látott mennyiségű új pénzt bocsátottak ki – ez a „légből teremtett” pénz azonban nem új értéket jelent, hanem megoszlik a meglévő eszközök között, felhajtva azok árát. A részvények, ingatlanok, sőt még a műtárgyak is drágultak – sok esetben anélkül, hogy valódi gazdasági alapjuk lett volna.
Emiatt nem jelenti ugyanazt a „vagyonosságot” az, ha valakinek ma van egymillió dollárja, mint 30–40 évvel ezelőtt. Az infláció és az eszközár-buborékok torzítják a vagyonmérést, és így egyre kevésbé alkalmas mérőszám maga a dollár is.
A bitcoin
BTC Price
és más decentralizált kriptoeszközök pont erre a problémára kínálnak alternatívát. A bitcoin kínálata előre meghatározott, maximum 21 millió darab létezhet belőle – nem lehet tetszés szerint „nyomtatni”. Ezért sokak szemében sokkal hitelesebb értékmérőnek számít, mert nem torzul a kínálati oldal befolyásolása által. Ha valaki ma egymillió dollárnyi bitcoinnal rendelkezik, az nem ugyanaz, mint ha egymillió inflálódó dollárt tartana, amelynek vásárlóértéke folyamatosan csökkenhet. A „milliomosság” tehát egyre inkább attól függ, miben mérjük a vagyont – és ebben a bitcoin új viszonyítási alapot jelenthet.
Hol élnek ma a milliomosok?
1979-ben a New York Times üzleti rovatának címlapján érdekes adat jelent meg: az éppen akkoriban nyilvánosságra hozott statisztikák szerint Idaho államban élt az Egyesült Államok legnagyobb arányban milliomosokat számláló lakossága – körülbelül 2,9%-uk tartozott ebbe a körbe, miközben az országos átlag csupán 0,25% volt.
Igen, Idaho – az a szövetségi állam, amely ma már a milliomosok arányát tekintve az utolsó tíz között szerepel. A földrajzi megoszlás azóta teljesen átalakult, legalább annyira, mint maga a milliomosok világa.
Az 1970-es évek végén Idaho mellett Maine, Észak-Dakota, Nebraska és Indiana is a top 10-ben volt. Ezek az államok részben a mezőgazdaság fellendülésének köszönhették a kiemelkedő arányt. Az árupiaci árak az egekbe szöktek, a mezőgazdasági ingatlanárak pedig megduplázódtak az évtized során. Azok a nagygazdák, akik korábban olcsón jutottak földhöz a korábbi konszolidációs időszakban, jelentős vagyonra tettek szert. Sokan közülük később eladták birtokaikat – vagy lakópark-fejlesztőknek, vagy befektetőknek, akik infláció elleni fedezetként kerestek stabil értéket.
Ám a mezőgazdasági ingatlanok ára az 1980-as évekre visszaesett, és csak a 2000-es évek közepén érte el újra a ’70-es évekbeli szintet. Azóta a vidéki államok – és általában a „flyover country”-nak nevezett amerikai belső területek – fokozatosan eltűntek a milliomosok top listáiról.
Napjainkban az amerikai milliomosok túlnyomó többsége a part menti államokban él: olyan helyeken, ahol magas az ingatlanár és jól fizető állások adnak lehetőséget a megtakarításra és befektetésre.