Eltűnőben a szabadság: újra kéne gondolni az AML és KYC szabályozást
Egyre több vita zajlik a KYC (ismerd meg az ügyfeled) és az AML (pénzmosás ellenes) irányelvek személyes szabadságjogokra gyakorolt hatása körül.
KYC és AML: a szabadságjogok csorbulása
Úgy tűnik, hogy a banki azonosítási folyamatok, mint a KYC és az AML folyamatok, amiket manapság alkalmaznak, korántsem optimálisak, sok embernek okoznak bosszúságot. A folyamatok körül kialakult vita arra utal, hogy széles körű végrehajtásuk ellenére sem tudják hatékonyan felvenni a harcot a bűnözői tevékenységek ellen. Miközben azonban sárba tiporják a személyiségi jogokat.
Ezek a KYC és AML szabályzatok, bár megvalósításuk jelentős összegekbe kerülnek, csak a bűnügyi pénzeszközök töredékét akasztják meg. Ugyanakkor veszélyt jelentenek az egyének magánéletére. Míg a blokklánc technológiák, mint például a Bitcoin, potenciális megoldást kínálnak az átláthatóság problémájára, az AML-szabályozás alá vonására tett kísérletek súlyos aggályokat vetnek fel a személyes szabadságjogok további korlátozása miatt.
Svájc élen jár az ügyfélazonosítás szektorában, miközben megőrzi a szabadságjogokat
Svájc kriptovaluta tranzakciókra vonatkozó megközelítése a szigorodó szabályozási keretek közepette az egyéni szabadságjogok megőrzésének kíváló modellje. Sok joghatósággal ellentétben Svájc autonómiát enged a pénzügyi közvetítőknek a kockázatok kezelésében. Ezzel pedig rugalmasabb tranzakciókat tesz lehetővé anélkül, hogy megterhelő ügyfélazonosítási követelményeket szabna ki. Ez a megközelítés erősíti a rendszerbe vetett bizalmat. Ugyanakkor hatékonyan kiszűri a csaló tevékenységeket, gyakorlati alternatívát kínálva az átfogó felügyeleti intézkedésekkel szemben.
A személyes pénzügyek feletti ellenőrizetlen kormányzati ellenőrzés veszélyes fegyver tud lenni. Ezekkel az adatokkal lehetségessé válik a manipuláció és a szigorú pénzmosás elleni politika révén a cenzúra is. Svájc liberálisabb megközelítését kéne követni az európai pénzmosásellenes szabályozásnak is, ha valóban fontos az európai döntéshozóknak az egyéni szabadságjogok védelme a növekvő állami beavatkozás korszakában.
Hiába a szigorú intézkedések, nincs akkora hatása
Ma már egyre többen kérdőjelezik meg azt a feltételezést, hogy a szigorú pénzmosás elleni intézkedések valóban hatékonyan akadályozzák-e meg a bűnözést. Hiszen a szervezett bűnözés folyamatosan növekszik, annak ellenére, hogy jelentős befektetések történtek a szabályozott megvalósításának érdekében. Azonban az illegális pénzeszközök áramlásának követése valójában hatékonyabb stratégia lehet a bűnözők elleni küzdelemben.
Hasznos lenne újraértékelni a jelenlegi AML-gyakorlatokat, egy rugalmasabb és a magánélet védelmét megőrző megközelítés irányába történő elmozdulás kívános lenne az Európai Unióban is. Bőven lehetne ihletet meríteni Svájc kriptovaluta tranzakciókkal kapcsolatos pragmatikus álláspontjából. Az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása elengedhetetlen az egyre növekvő állami felügyelet és ellenőrzés közepette, ami egyben a demokratikus rendszerek alapkövét jelenti.
