Áramlopásra szakosodott kriptobánya bukott le Szibériában
Oroszország egyik legnagyobb illegális kriptobányáját számolták fel Irkutszkban. A hatóságok egy ipari területen működő, áramlopásra épülő létesítményben több mint ezer bányászgépet, két transzformátorállomást és több mérőórát foglaltak le. Az ügy jól mutatja, hogy a bányászat 2024-es jogi elismerése ellenére az engedély nélküli üzemek továbbra is komoly problémát jelentenek az orosz hatóságoknak.
Rajtaütés ipari környezetben
A vizsgálóbizottság egységei – villamosmérnökökkel és rohamrendőrökkel kiegészülve – Irkutszk központjában, a Rosa Luxemburg utcában csaptak le a létesítményre. A helyszínen 1257 bányászgépet és 66 GPU-s riget találtak, két transzformátorállomással és tíz villanyórával együtt. A létesítmény a helyi hálózatra illegálisan csatlakozva, feltehetően jelentős mennyiségű áramot használt fel térítésmentesen. A közműszolgáltató jelenleg a kár összegét méri fel, az üzemeltetőket pedig nagyszabású csalás gyanújával vonhatják eljárás alá.
Áramhiány és regionális tiltások
Irkutszk megye az alacsony áramdíjak és a hűvös éghajlat miatt évek óta vonzza a bányászokat. A túlzott terhelés azonban egyre gyakoribb hálózati zavarokat, kimaradásokat okoz, amit a hatóságok szezonális, sőt tartós korlátozásokkal próbálnak kezelni. A megye déli részén – az adminisztratív központot is beleértve – a digitális érmék bányászata 2031 tavaszáig teljes tiltás alá esik. A most felszámolt farm is ilyen tiltott zónában működött, tovább terhelve a lakossági elosztóhálózatot.
Kapcsolódó tartalom: Váratlan fordulat: betiltják a kriptobányászatot Oroszország tíz régiójában
Legalizált iparág, illegális szereplők
Bár a bányászat 2024 óta jogilag elismert ipari tevékenység Oroszországban, a törvényesség feltételei szigorúak: havi 6000 kWh felett kötelező a regisztráció a szövetségi adóhatóságnál (FNS), és az eszközök nyilvántartása is elvárt. A valóság ezzel szemben: a pénzügyminisztérium szerint az iparág résztvevőinek kevesebb mint egyharmada legális. A be nem jelentett bányászat – az áramlopás és az adóelkerülés kombinációjával – évi százmillió dolláros nagyságrendű bevételkiesést okozhat az államkasszának.
Akik a hálózaton túl is kárt okoznak
Az illegális üzemek nemcsak a költségvetést rövidítik meg, hanem a kritikus infrastruktúrát is veszélyeztetik. A megkerülő bekötések túlterhelik a helyi transzformátorokat, gyakoribb hibákat és tűzveszélyt idéznek elő. A terhelési csúcsok miatt sűrűsödnek a kimaradások a környező lakóövezetekben, miközben a közműcégek a nem fizető „potyautasok” miatt kénytelenek a költségeket a tisztességes fogyasztókra hárítani. A mostani ügyben a nyomozók a bányapool-kapcsolatokat is vizsgálják, hogy feltárják a működés időtartamát és a kitermelt kriptomennyiséget.
Nagy számok, ismétlődő mintázat
Az irkutszki razzia nem elszigetelt eset: idén nyáron az Angarszk járásban egy, az utóbbi évek legnagyobb illegális farmját számolták fel több mint 2100 eszközzel. A rajtaütések üzenete világos: a hatóságok egyszerre próbálják visszaszorítani az áramlopást és a regisztráció megkerülését. A szabályozók ugyanakkor abban bíznak, hogy a bejelentett szereplők arányának növekedésével csökken a hálózatok terhelése és a költségvetési kár, miközben a bányászat – jogszerű keretek között – továbbra is működhet azokban a régiókban, ahol az energetikai adottságok ezt lehetővé teszik.