Aranyból kriptóba: Kazahsztán 1 milliárd dolláros digitális tartalékot épít
Kazahsztán kormánya olyan lépésre készül, ami könnyen átírhatja a nemzeti tartalékokról alkotott hagyományos képet. A közép-ázsiai ország vezetése azt fontolgatja, hogy arany- és devizatartalékainak egy részét kriptoeszközökre cseréli, létrehozva ezzel egy akár 1 milliárd dolláros digitális állami alapot. A terv mögött nem kísérlet, hanem stratégia áll, ugyanis a cél egy új, alternatív vagyonkezelési modell felépítése, amely már nem kizárólag a dollárra vagy az aranyra épít, hanem a digitális pénzügyi világba is beágyazódik.
A nemzeti tartalék új definíciója Kazahsztánban
Berik Sholpankulov, a Kazah Nemzeti Bank alelnöke a parlamentben bejelentette, hogy a kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Alap és az ország arany- és devizatartalékainak egy részét kriptoeszközökbe fektessék. A Bloomberg szerint az elképzelés nagyságrendje 500 millió és 1 milliárd dollár között mozog, és a projekt már akár 2025 januárjára működőképes lehet.
A központi bank emellett azt is tervezi, hogy a lefoglalt vagy elkobzott digitális eszközöket, például pénzmosásból származó kriptókat, az állami kriptoalapba irányítják, ahol ezek a kormány stratégiai tartalékaként funkcionálnának.
Alem Crypto Fund – a szeptemberi előszó
Ez nem az első alkalom, hogy Kazahsztán a kriptóval állami szinten kísérletezik. Szeptember végén a kormány elindította az Alem Crypto Fund nevű alapot, a Binanceszel partnerségben. Az első vásárlás a Binance saját tokenje, a BNB volt, amely a világ egyik legismertebb kriptoeszköze. A lépés akkor még kísérletnek tűnt, de ma már láthatjuk, hogy az Alem csak az első fázisa volt egy jóval nagyobb tervnek.
Ezzel Kazahsztán olyan országok sorába lép, mint El Salvador, amely hivatalosan is bitcoinban tartja nemzeti tartalékai egy részét, vagy Bhután, ahol a kormány zárt kriptobányászati műveleteket integrált az állami befektetési stratégiába. A különbség csupán annyi, hogy Kazahsztán arany- és devizatartalékokból indul, vagyis nem a semmiből teremt új értéket, hanem a meglévő állami vagyonát digitalizálja.
A megtisztított piac és a lefoglalt kriptovagyon
A digitális vagyonalap felé vezető út nem csak befektetésekről szól. Október elején a kazah hatóságok 130 kriptovaluta-platformot zártak be, amelyek pénzmosási ügyekben voltak érintettek, és 16,7 millió dollárnyi kriptoeszközt foglaltak le.
Sholpankulov szerint ezek az eszközök nem kerülnek megsemmisítésre vagy értékesítésre, hanem átkerülnek a nemzeti kriptotartalékba, ahol az állam saját digitális vagyonaként kezelik őket.
Miért épp most lép Kazahsztán?
A válasz a gazdasági szerkezetben rejlik. Kazahsztán továbbra is erősen függ az olajexporttól és az energiaszektortól, ami hosszú távon kitettséget jelent. Az ország vezetése ezért évek óta keresi azokat a diverzifikációs eszközöket, amelyek elmozdíthatják a gazdaságot az energiahordozók egyeduralmától.
A kriptó mint eszköz azért is érdekes, mert nem függ közvetlenül a nyersanyagpiacok mozgásától, ugyanakkor globális és likvid. A kazah elnök, Kassym-Jomart Tokayev már korábban hangsúlyozta, hogy a célja egy „teljes értékű digitális eszközökből álló ökoszisztéma” létrehozása, amelyben a központi bank digitális valutája (CBDC) és a magánszektor stabilcoinjai együtt tudnak működni. A stratégiai üzenet tehát egyértelmű: Ha a világ digitalizálja a pénzt, Kazahsztán sem maradhat az analóg tartalékok rabja.
Arany, dollár és kriptó
A kazah terv nem pusztán gazdasági, hanem geopolitikai jelentőségű is. Ha a kormány valóban az arany- és devizatartalékokból konvertál kriptót, azzal precedenst teremt. A lépés ugyan kisebb mértékben érinti a globális piacokat, egy milliárd dollárnyi kriptóvásárlás nem rengeti meg a Bitcoint, de szimbolikus jelentősége van.
Innentől kezdve a kriptó nem csupán befektetési eszköz, hanem állami tartalék elem is lehet.
És ha ez Kazahsztánban működik, könnyen elképzelhető, hogy más országok, például a közép-ázsiai térség többi szereplője, vagy akár Törökország is megfontolják majd ezt a lépést. A terv ugyanakkor nem kockázatmentes. Egyelőre nem világos, hogy milyen szabályrendszer alapján kezelik majd a digitális vagyonokat, hogyan garantálják azok biztonságát, és hogy milyen transzparens módon dönt majd az állam az új befektetésekről.
Sholpankulov szerint a cél nem a profitszerzés, hanem a stratégiai tartalék építése, ám a gyakorlatban nehéz lesz ellenállni annak a kísértésnek, amit a kriptó volatilitása és növekedési potenciálja jelent.
A nemzetközi megfigyelők ugyanakkor figyelmeztetnek, ha a kriptó valóban megjelenik az állami mérlegekben, az átírhatja a globális pénzügyi egyensúlyt. Mert ha egy állam egyszer már átváltotta az aranyát digitális vagyonra, visszaút onnan aligha lesz.
Új korszak kezdete
Kazahsztán tehát nemcsak kísérletezik, hanem történelmi lépést tesz. Az ország egyszerre próbálja megtisztítani és újraértelmezni a kriptovilágot, miközben saját erőforrásait digitális formába önti. Lehet, hogy a Bitcoin ára ettől még nem mozdul meg látványosan, de az biztos, hogy a nemzeti tartalék fogalma mostantól nem kizárólag aranyban és devizában mérhető. És ha ez a gondolat gyökeret ver, Kazahsztán neve egy évtized múlva ott szerepelhet majd El Salvador mellett, a kriptotörténelem első fejezeteiben.