Véget érhet a Bitcoin pályafutása 2028-ban a technika miatt?
A kvantumszámítógépek évek óta a tudomány jövőjének ígéretét hordozzák: olyan gépek, amelyek egyszerre képesek több állapotot számításba venni, így elméletileg másodpercek alatt oldhatnak meg feladatokat, amelyekhez a mai szuperszámítógépeknek évek kellenének. A technológia fejlesztői szerint ez nemcsak a kutatások vagy az egészségügy, hanem az energiaigényes mesterséges intelligencia-rendszerek működését is forradalmasíthatja.
Ugyanakkor ott lebeg mögöttük a félelem is, hogy egy nap mindazt, amit ma biztonságosnak hiszünk – jelszavakat, bankokat, blokkláncokat – pillanatok alatt feltörhetik. Ez nem túlzás: a kvantumalgoritmusok – például Shor algoritmusa – már elméletben képesek lennének feltörni azokat a titkosítási kulcsokat, amelyek ma az online bankolástól a Bitcoin-tranzakciókig mindent védenek. Csak idő kérdése, mikor éri el a technológia azt a számítási teljesítményt, amellyel ez a gyakorlatban is megvalósítható.
A kriptovilág különösen érzékeny erre a gondolatra, hiszen a Bitcoin létezése épp a titkosítás szilárdságán áll vagy bukik. Ha a kvantumszámítógépek egyszer képesek lesznek visszafejteni a privát kulcsokat, azzal nemcsak egyes pénztárcák ürülhetnek ki: maga a hálózat bizalmi alapja is megroppanhatna.
Kvantumóra ketyeg a Bitcoin felett?
Eddig ez a veszély inkább távoli rémkép volt. A tudósok időről időre figyelmeztettek, de mindig hozzáfűzték: „még nem most”. A kriptoközösség pedig megszokta, hogy ez a mondat a jövőbe tolja a problémát. Most azonban megjelent egy kezdeményezés, amely először próbálja pontosan megmondani, mikor jöhet el a fordulópont.
A „Kvantum Végítélet Óra” névre keresztelt projekt a kvantumszámítógépek fejlődési ütemét követi, és megpróbálja meghatározni azt a dátumot, amikor a jelenlegi titkosítási módszerek – köztük a Bitcoin biztonságát adó elliptikus görbe kriptográfia – elérhetik a töréspontot.
Az óra mögött két ismert fejlesztő, Richard Carback (az xx network alapítója) és Colton Dillion (a Gentlemen Labs társalapítója) áll. Modelljük több technológiai tényezőt kombinál: a logikai qubitek számának növekedését, a hibaarány csökkenését és a kvantumalgoritmusok hatékonyságát. Ezek alapján 2028-at jelölték meg a kritikus évként – vagyis alig több mint két év múlva következhet be az, amit a kriptovilág eddig csak elméletben boncolgatott.
A visszaszámlálás képlete
A Kvantum Végítélet Óra nem jóslat, hanem egy technológiai modell, amely meghatározott paraméterek alapján próbálja megbecsülni, mikor érheti el a kvantumszámítógépek teljesítménye azt a szintet, ahol a Bitcoin jelenlegi titkosítási rendszere már nem biztonságos.
A projekt alkotói – Richard Carback és Colton Dillion – három fő tényezőt vesznek figyelembe:
- a kvantumprocesszorokban használt logikai qubitek számát,
- az átlagos hibaarányt,
- és a kvantumalgoritmusok fejlesztési sebességét, különösen a Shor-algoritmusét, amely elméletben képes az RSA- és az elliptikus görbe-alapú (ECC-256) titkosítás feltörésére.
A modell szerint a kritikus küszöb akkor jön el, amikor egy kvantumszámítógép mintegy 1673 logikai qubitet ér el, stabil, alacsony hibaarány mellett. Ez a teljesítmény lenne elegendő ahhoz, hogy a Bitcoin elliptikus görbe-alapú kulcsait viszonylag gyorsan visszafejtsék – vagyis elméletben feltörjék egyes pénztárcák biztonságát.
Az óra ezeket a feltételeket folyamatosan újraszámolja a technológiai fejlesztések üteme alapján, és így határozta meg a jelenlegi becsült dátumot: 2028. március 8. Ez a nap szimbolikusan jelöli azt a pontot, amikor a modell szerint a „kvantum fölény” már elérheti a Bitcoin-biztonságot.
Fontos azonban, hogy ez nem fizikai kísérleten alapul, hanem egy gyorsuló fejlődési trend kivetítésén. A modell abból indul ki, hogy a qubitek számának növekedése és a hibaarány javulása exponenciális pályán marad. Ha ez a tempó lassul, a dátum kitolódik – ha viszont felgyorsul, akár előbb is bekövetkezhet a váltópont.
A készítők szerint a cél nem a pánikkeltés, hanem a figyelmeztetés: a kriptovilágnak fel kell készülnie egy olyan korszakra, ahol a jelenlegi titkosítási módszerek már nem lesznek elegendők.
Mennyi ideje van hát a kriptovilágnak a felkészülésre?
Ha a Kvantum Végítélet Óra számításai helyesek, kevesebb mint két és fél év. Ennyi idő maradt arra, hogy a Bitcoin-fejlesztők, kutatók és kriptográfusok olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek a jövő kvantumgépeivel szemben is megőrzik a hálózat biztonságát. A közösségben már most is zajlanak kísérletek: több kutató a kvantumbiztos algoritmusok (például a BIP-360 javaslat) bevezetésén dolgozik, de ezek még távol vannak a gyakorlati alkalmazástól.
A valóság az, hogy a legtöbb fejlesztő és befektető ma még nem érzi közvetlenül ezt a fenyegetést. A piac figyelme inkább az árfolyamokra, az intézményi szereplők megjelenésére és a szabályozásra irányul. A kvantumkockázat csendes háttérzajként van jelen – addig, amíg egyszer csak nem lesz az.
A kvantumgépek előbb-utóbb elérik a határt, ez már nem kétséges. Amit nem tudhatunk biztosan az az, hogy mi addig elérjük-e a megoldást. A történelemben ritkán kapunk előre bejelentett határidőt egy technológiai válságra – most talán pont ez történt. Hogy valóban ketyeg-e most az óra, azt majd 2028 mutatja meg. Ha a múlt valamire megtanított minket, az az, hogy érdemes jóval azelőtt cselekedni, mielőtt megszólalna a vészjelzés.