Így segítik az oroszokat a digitális eszközök a szankciók megkerülésében

Oroszország nem veti meg a modern technológiát: akár az háborús tevékenységek finanszírozását nézzük, akár a teljes fizetési rendszer átalakítására vonatkozó terveiket vesszük nagyító alá, megfigyelhetjük, hogy a szankciókkal sújtott ország sokat profitál a digitális eszközök kiaknázásából.

Nézzük, milyen közelmúltbeli események jelzik leginkább az oroszok blokklánc-technológiákban rejlő kiskapuk kijátszására irányuló leleményességét, és hogy azok milyen veszélyeket rejthetnek magukban.

A szankciók kijátszása kriptóval

Az Ukrajnával folytatott háborújának köszönhetően Oroszországot, illetve a hadi tevékenységekben érintett orosz vállalatokat és magánszemélyeket szankciókkal sújtották világszerte. A szigorú szankciók azonban nem hozták meg a várt eredményeket: az orosz hadiipar továbbra is dübörögni látszik, és mintha minden szereplője gond nélkül tenné a dolgát. Mégis hogyan tudják kijátszani a szankciókat? Például kriptóval.

Nemrég napvilágot látott a hír, hogy 2021-ben a brit kriptós cég, a Copper Technologies több mint 4,2 millió dollár értékű digitális eszközt utalt át egy orosz fegyverkereskedőhöz kapcsolódó digitális pénztárcába, akit később az Egyesült Államok szankciókkal sújtott az Ukrajna elleni invázió kapcsán. A brit Copper Technologies ügyleteivel kapcsolatos részletek kérdéseket vetnek fel arra vonatkozóan, hogy vajon a kriptovalutákat szabályozó törvények lépést tudnak-e tartani ezzel a gyorsan fejlődő ágazattal, amely egyre nagyobb figyelmet kap az általa nyújtott anonimitás szintje miatt.

A 29 éves Jonatan Zimenkovot az Egyesült Államok 2023 februárjában szankciókkal sújtotta, állítólagosan azért, mert segítette az orosz hadsereget Ukrajna inváziójában a „Zimenkov-hálózat” – egy fegyverkereskedelemmel és a szankciók kijátszásával foglalkozó hálózat – tagjaként, amelynek apja, Igor Zimenkov a vezetője.

Bár a tranzakció idején Zimenkovra még nem vonatkoztak szankciók, az Egyesült Államok külföldi vagyonok ellenőrzésével foglalkozó hivatala, az OFAC azt állítja, hogy a hálózat több éven át aktív volt, mire bevezették a korlátozásokat. A hivatal elmondása szerint a Zimenkov-hálózat több orosz kiberbiztonsági és helikopter-adásvételi ügyletben is részt vett külföldön, valamint megpróbálkozott fegyverek szállításával is egy meg nem nevezett afrikai országba.

A blockchain-naplók szerint 2021 májusában a Copper több mint 1700 ethereum egységet utalt át, amelyek akkoriban több mint 4,2 millió dollárt értek, Jonatan Zimenkovnak. A tranzakciók célja – és a digitális eszközök eredeti forrása – nem egyértelmű.

Egyelőre nincs arra vonatkozóan információ, hogy a Copper megszegte volna a tranzakció idején érvényben lévő szankciókat, vagy bármely más szabályozást. Azonban a felfedezés rávilágít a kriptovaluták átláthatatlan világára és az általuk kínált anonimitásra, valamint számos kérdést felvet arra vonatkozóan, hogy a digitális eszközöket és az azokkal kapcsolatos tranzakciókat hogyan kellene szabályozni a tágabb pénzügyi rendszeren belül.

A pénzügyi rendszer átalakítása Kínával összefogásban

Ha már szóba került a pénzügyi rendszer, a napokban bejelentették Kína és Oroszország közös projektjét a bitcoin blokklánc-technológiáján alapuló fizetési rendszer létrehozására. Egy elismert közgazdász arra figyelmeztet, hogy ez „veszélyesebb lehet az amerikai hegemóniára, mint a nukleáris fegyverek”.

„Az önálló Brics fizetési rendszer létrehozását fontos célnak tartjuk a jövőre nézve, amely a legkorszerűbb eszközökön, például a digitális technológiákon és a blokkláncon alapulna” – nyilatkozta Jurij Usakov, a Kreml tanácsadója az orosz Tass hírügynökségének. – „A legfontosabb annak biztosítása, hogy ez kényelmes legyen a kormányok, az átlagemberek és a vállalkozások számára egyaránt, valamint az, hogy költséghatékony és politikamentes legyen.”

A Brics országai, amelyek Kínát, Oroszországot, Brazíliát, Indiát és Dél-Afrikát foglalják magukban, az elmúlt években azon törték magukat, hogy megtalálják a módját az amerikai dollártól való függőségük megszüntetésére, amit az Oroszország elleni, az Egyesült Államok vezette szankciók igencsak sürgetővé tettek Ukrajna inváziója után.

„A dollár-központú világ napjai véget értek. Ez az igazság. Ma egy multipoláris globális kereskedelmi rendszerünk van” – nyilatkozta Dél-Afrika Brics-nagykövete, Anil Sooklal tavaly a Fox Business-nek.

Az orosz CBDC nemzetközi vizekre evez

Eközben Kína bevezette a jüan digitális változatát, amelyet szintén a bitcoin és a kriptotechnológiák inspiráltak, annak érdekében, hogy ellenőrizze állampolgárai közötti pénzmozgást és versenybe szálljon az amerikai dollárral a globális kereskedelemben betöltött vezető szerepért. A South China Morning Post jelentése szerint az úgynevezett központi banki digitális valuta (CBDC) tranzakcióinak száma 950 millióra növekedett tavaly, a kumulatív értéke június végére 1,8 trillió jüanra (249,9 milliárd dollár) emelkedett az előző augusztusi 100 milliárd jüanról (13,9 milliárd dollár).

„Ha a tőkeáramlások egyre inkább … átkerülnek a kínai digitális fizetési rendszerbe … az veszélyesebb az amerikai hegemóniára, mint a nukleáris fegyverek” – mondta Yanis Varoufakis közgazdász, Görögország volt pénzügyminisztere.

Mindeközben Vlagyimir Putyin orosz elnök március 11-én aláírt egy történelmi jelentőségű törvényt, amely megnyitja az utat a digitális pénzügyi eszközök és a CBDC-k nemzetközi fizetésekhez való felhasználása előtt. Ennek az intézkedésnek is egyértelműen az a célja, hogy segítse az orosz vállalatokat a nyugati szankciók megkerülésében, és megkönnyítse a kereskedelmet a szövetséges országokkal.

Az orosz RBC szerint a törvény a hivatalos közzétételt követően azonnal életbe lép néhány, később végrehajtandó rendelkezés kivételével. Az új törvény megkönnyíti az orosz importőrök és exportőrök dolgát abban, hogy hatékonyabban működjenek együtt a baráti országokkal, és bizonyos fokig mérsékeljék a szankciók hatását. Oroszország több szövetségese máris komoly érdeklődést mutatott a digitális eszközök és a CBDC-k használata iránt a Moszkvával folytatott kereskedelmi cserekapcsolataiban.