Az USA telepakolta Európát atombombával, ezekben az országokban tárolják őket
Januárban az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság és Franciaország közösen megállapodtak abban, hogy “a nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem is szabad vívni”. A hónapokig tartó tárgyalások eredményeként született ígéretet az Egyesült Államok külügyminisztériumának egyik magas rangú tisztviselője akkoriban így foglalta össze: “ez annak az elismerése, hogy el akarjuk kerülni”.
Most azonban, amikor Oroszország részéről egyre több fenyegetés érkezik, Biden amerikai elnök azt mondta nemrég, hogy Putyin “nem viccel, amikor a taktikai nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről beszél”, és figyelmeztetett, hogy ha nukleáris fegyvert vet be valaki, akkor a végén eljön az Armageddon.
Jelenlegi becslések szerint kilenc ország kezében közel 13 000 nukleáris robbanófej van, erről már korábban mi is írtunk.
A lista élén az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) által összeállított lista szerint természetesen Oroszország és az Egyesült Államok áll, együttesen több mint 11 000 darabos arzenállal. A FAS 2021 végén arra figyelmeztetett, hogy “a nukleáris leszerelés tervezése helyett az atomfegyverekkel rendelkező államok a jelek szerint azt tervezik, hogy a nagy arzenálokat meghatározatlan időre megtartják. Mindannyian folytatják megmaradt nukleáris erőik modernizálását… és úgy tűnik, hogy mindannyian elkötelezettek a nukleáris fegyverek megtartása mellett”.
Martin Armstrong geopolitikai szakértő azonban kifejtette, hogy 2019-ben egy NATO-közeli szerv nyilvánosságra hozott, majd később törölt egy dokumentumot, amely megerősítette, hogy az Egyesült Államok a nukleáris fegyvereinek egy részét több európai ország légi bázisain tárolják. A dokumentum egy példányát a De Morgen című belga lap tette közzé, amely szerint a B61-es atombombákat hat európai bázison tartják.
Mint a Center for Arms Control and Non-Proliferation adatlapja részletezi, a szóban forgó bázisok a belgiumi Kleine Brogel, a németországi Büchel, az olaszországi Aviano és Ghedi, a hollandiai Volkel és a törökországi Incirlik. További hét ország vesz részt a Support of Nuclear Operations With Conventional Air Tactics (röviden csak SNOWCAT) programban, amely hagyományos légi eszközökkel nyújt segítséget a nukleáris missziókban. Ezen országok közé tartozik a Cseh Köztársaság, Dánia, Görögország, Magyarország, Norvégia, Lengyelország és Románia.
A fegyverek jelenléte egy, a hidegháború idején, az 1960-as években kötött megállapodásból ered, amelynek célja a Szovjetunió elrettentése és az érintett országok meggyőzése volt arról, hogy nincs szükség saját nukleáris fegyverprogramok indítására.
Az amerikai B61 bomba 0,3 kilotonnától egészen 170 kilotonnáig terjed. Összehasonlításként: a Hirosimára 1945. augusztus 6-án ledobott atombomba hatóereje 15 kilotonna volt. A jelenlegi, „kisebb hatóerejűnek” számító atomfegyverek mégis többszörösen pusztítóbbak lehetnek, mint a Hirosima és Nagaszaki városaira ledobott atombombák. A B61 alacsony és közepes hatásfokú stratégiai és taktikai termonukleáris gravitációs bomba, amely számos repülőgépről, például az F-15E, az F-16 és a Tornado repülőgépekről is bevethető. A bombát akár 2 Mach sebességgel is ki lehet lőni és 31 másodperces késleltetéssel rendelkezik, hogy a célba juttató repülőgép ki tudjon menekülni a robbanás hatósugarából.
