90 000 dollárral küzd a bitcoin, a japán jegybank visszarántja a kriptopiacot
A bitcoin árfolyama 2025. december közepén ismét 90 000 dollár alá csúszott a gyenge kereskedési forgalom és a befektetők csökkenő kockázatvállalási hajlandósága közepette. A legnagyobb kriptovaluta ára a múlt hétvégi, csendes piaci mozgások során 89 000-90 000 dollár körül ingadozott, miközben az altcoinok is többnyire gyengén teljesítettek. Ezt a visszaesést a piaci szereplők túlnyomó része egy összetett, makroökonómiai helyzethez köti.
Az általános kockázatkerülés oka részben a közelgő fontos makrogazdasági eseményekben és adatközlésekben keresendő, amelyekre a befektetők a héten nagy figyelmet fordítanak. Az Egyesült Államokban közzétett inflációs adatok, foglalkoztatási statisztikák és a Federal Reserve vezetőinek beszédei komoly hatással lehetnek a monetáris politika kilátásaira, beleértve a kamatpályák várható alakulását is. A bitcoin gyakran együtt mozog a globális piacokkal, különösen akkor, ha a befektetők attitűdje „kockázatcsökkentő” irányba tolódik.
A bitcoin árfolyamának alakulása
Forrás: TradingView
Érdemes a japán központi bankra figyelni
Ugyanakkor a Bank of Japan (BoJ) monetáris politikája is kiemelt szerephez jutott a mostani piaci hangulatban. A japán jegybank az elmúlt időszakban visszafordította évtizedek óta tartó ultra-laza, negatív vagy nullaszintű kamatkörnyezetét, és több lépésben emelte az alapkamatot. Ez a korábbi generációs carry trade-stratégia megszűnését eredményezte, amelyben a befektetők olcsó japán jent vettek fel kölcsön alacsony kamat mellett, majd ezt más, magasabb hozamot ígérő eszközökbe fektették – beleértve a részvényeket, kötvényeket és kriptopiacot is. Amikor azonban a japán központi bank kamatemelései révén a jen erősödni kezdett, ez a stratégia veszített vonzerejéből, és a korábban infláló tőke egy része visszafolyt Japánba, illetve más biztonságosabb eszközök felé mozdult el.
Ez a jelenség kétféle hatással is rányomta bélyegét a bitcoin piaci dinamizmusára. Egyrészt csökkent a globális likviditás, mivel a carry trade-ből kikerülő tőke nem „pumpálta” tovább a kockázatosabb eszközöket; másrészt a yen erősödése kockázatkerülő hangulatot erősített, ami tovább csökkentette a befektetői étvágyat a volatilis kriptoeszközök iránt. Ez a mechanizmus hasonló hatást gyakorolt a piacokra, mint amit korábban tapasztaltunk, amikor a japán monetáris politika megkezdte a szigorítást: a bitcoin árfolyama élesen reagált, és a volatilitás is felerősödött.
A nemzetközi tőkepiacokon is megnőtt az óvatosság: a hangulat sokszor a részvénypiacokra és kötvényekre is átterjed, ahogy a befektetők készpénzpozíciókba húzódnak vissza vagy biztonságosabb eszközöket választanak. A japán monetáris politika irányváltása különösen nagy súllyal esik latba, mivel a carry trade-stratégia évtizedeken keresztül jelentős tőkebefolyást biztosított a globális piacokon, így nem meglepő, hogy ennek kivezetése szignifikáns korrekciókkal jár a kriptó és más ágazatokban is.
Végső soron a bitcoin aktuális ingadozása nem egyetlen piaci eseményre vezethető vissza, hanem egy több tényezőből összeadódó hatásrendszerre: a makrogazdasági bizonytalanságokra, a központi banki politikák változására, és a likviditási környezet szűkülésére. Amíg a piacok várakoznak a friss adatközlésekre és a monetáris döntésekre, a volatilitás és a kockázatkerülés olyan környezetet teremt, amelyben a bitcoin visszafogottabban teljesít, és a 90 000 dolláros szinttel való hadakozás is élesebbnek tűnik a korábbi hónapok dinamikájához képest. A cikk írásának idején a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező kriptopénzzel 89 708 dolláros kereskednek.