A Bitcoin mint digitális tanú a bíróságon: így válhat a blokklánc a bizonyítás részévé
A kriptovilágban régóta mondják, hogy a Bitcoin nemcsak pénz, hanem időbélyeg és nyilvános napló is. Mostanra ez az ötlet egyre közelebb kerül a jogi valósághoz. A gondolat egyszerű: ha egy tranzakció véglegesen rögzül a blokkláncon, akkor az bizonyíthatja, hogy egy adott esemény egy adott időpontig biztosan megtörtént. A kérdés már nem az, hogy ez technikailag lehetséges-e, hanem az, hogy a bíróságok mennyire fogják ezt alapértelmezett bizonyítékként kezelni.
A blokklánc mint megmásíthatatlan eseménynapló
A hagyományos tulajdon- és szerződésbizonyítás intézményekre épül. Földhivatali iratok, cégnyilvántartások, banki kimutatások, e-mailek és tanúvallomások állnak össze egy történetté. Ezek a rendszerek általában működnek, de sérülékenyek: háború, tűz, adatvesztés vagy korrupció is képes eltüntetni vagy átírni a nyomokat. Nem véletlen, hogy a világ sok részén még ma is milliók élnek formális tulajdon igazolás nélkül.
A Bitcoin egy másik logikát kínál. A hálózat körülbelül tízpercenként új blokkot hoz létre, és minden blokk kriptográfiailag kapcsolódik az előzőhöz. Ez egy nyilvános, sokszorosan másolt idővonalat ad, amelynek utólagos megváltoztatása csak óriási energiával és a hálózat feletti rendkívüli kontrollal lenne lehetséges. Ezért egy tranzakció-azonosító egyre inkább digitális pecsétként működik: nem egy hivatal adja, hanem a globális hálózat konszenzusa rögzíti.
Mit bizonyít a Bitcoin – és mit nem
Fontos a határvonal. A Bitcoin biztosan megmutatja, hogy egy tranzakciót egy adott blokkban a hálózat érvényesnek fogadott el. Bizonyítja az aláírások helyességét és azt, hogy az adott kimenet felett az a kulcs rendelkezett, amelyik aláírta a költést. De nem tudja megmondani, ki tartotta a hardvertárcát, történt-e kényszerítés, ellopták-e a kulcsot, vagy a felhasználó malware áldozata lett-e. A jogi tulajdon fogalma mindig emberi szándékot, cselekvőképességet és jogi kontextust is vizsgál.
Éppen ezért a blokklánc inkább erős bizonyíték, mint automatikus ítélet. Ugyanúgy, ahogy egy banki utalás vagy egy aláírt szerződés sem zárja ki önmagában a csalás vagy a kényszerítés lehetőségét, a Bitcoin-bejegyzés is vitatható marad, csak sokkal nehezebb azt állítani, hogy ilyen esemény sosem történt.
Ez is érdekelhet: Új milliárdos iparág a láthatáron: legyél ingatlanos a blokkláncon
Az időbélyegtől a tulajdonig
A Bitcoin már ma is használható dokumentumok időbélyegzésére. Ha egy szerződés vagy fájl hashét valaki beágyazza egy tranzakcióba, később hitelesen bizonyítható, hogy az adott dokumentum legkésőbb az adott blokkmagasság idején már létezett. Innen már csak egy lépésnek tűnik, hogy tokenizált jogok, részvények vagy akár ingatlanok mozgását is hasonló módon rögzítsék.
A valóságban azonban ez nagyobb ugrás. Az állami tulajdonjog nyilvánosságot, konfliktuskezelést és végrehajtást is jelent. Ehhez jogszabályokra van szükség: mi történik, ha az on-chain mutat valamit, a földhivatali nyilvántartás pedig mást? Egyes országok valószínűleg csak kiegészítő bizonyítékként fogják kezelni a blokkláncot, mások bizonyos területeken erősebb vélelmet adhatnak neki.
Miért lehet mégis egyre fontosabb
A fordulópont valószínűleg nem egyetlen szenzációs per lesz. Inkább az a pillanat, amikor a bírók, a vállalati jogászok és az auditorok számára a blokklánc-ellenőrzés ugyanolyan rutinná válik, mint ma egy cégkivonat vagy egy banki bizonylat bekérése. Különösen a határokon átívelő vitákban és a politikailag instabil régiókban lehet értéke annak, hogy létezik egy külső, nehezen manipulálható bizonyítási horgony. A Bitcoin így csendben új szerepet kaphat: nem váltja le az intézményeket, de egyre gyakrabban adhat olyan stabil idő- és eseménykeretet, amelyhez a régi bizonyítási eszközök is igazodni tudnak.