Bitcoin világhatalmi játszma: Európa miért nem rúg labdába?
A bitcoin globális piacát ma elsősorban Ázsia és az Egyesült Államok mozgatja, miközben Európa inkább szemlélőként követi az eseményeket. Bár az uniós szabályozás átláthatóságot teremtett, a kontinens nem vált a kriptogazdaság motorjává. Miért marad le mindig Európa?
Ázsia és az USA – a két igazi hajtóerő
Friss adatok szerint a világ kriptoforgalmában a bitcoin messze kiemelkedik: több mint 4,6 billió dollárnyi értéket képvisel. Az Egyesült Államok áll az élen 4,2 billióval, de Dél-Korea és más ázsiai piacok is bőven átlépték az ezermilliárd dolláros küszöböt.
Az ázsiai és csendes-óceáni régióban különösen a lakossági kereskedés erős. Indonéziában például 2024-ben több mint 30 milliárd dolláros kriptoforgalmat mértek, és közel 21 millió aktív kereskedőt tartottak számon. Az ázsiai dinamizmus nemcsak a forgalomban, hanem a felhasználói bázis növekedésében is látványos.
Az amerikai intézmények szerepe is különösen meghatározó, mert nem csupán a piac rövid távú mozgásait irányítják, hanem a befektetői hangulatot is formálják. Amikor a spot Bitcoin ETF-ek – élükön a BlackRockkal – milliárdos tőkét vonzanak be, az azonnal jelzést ad a kisebb intézményeknek és a lakossági befektetőknek is. A bitcoin immár nem pusztán spekulatív eszköz, hanem egyre inkább elfogadott befektetési termék. Ez a fajta legitimáció az Egyesült Államokból kiindulva láncreakciót indít el a globális piacokon, amelyhez az ázsiai, valamint amerikai intézmények és kiskereskedelmi befektetők is igazodnak.
Európa szabályozott, de a labdába nem rúg
Európában 2023-ban életbe lépett a MiCA (Markets in Crypto-assets) rendelet. Ez egységesíti a kriptovaluta-piacot, átláthatóvá és szabályozottá teszi a működést, ugyanakkor erősen visszafogja az innovációt.
Az Európai Központi Bank rendre óvatos hangot üt meg a kriptopénzekkel kapcsolatban. Christine Lagarde elnök például világossá tette, hogy a bitcoin semmilyen körülmények között nem kerülhet be az eurózóna tartalékaiba. A túlzott szabályozás, a lassú döntéshozatal és a rugalmatlanság mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa mindig a többi mögött kullog. Miközben Ázsiában és az Egyesült Államokban óriási pénzek áramlanak a kriptoszektorba, addig Európa még mindig inkább kísérletező és óvatos szereplőként van jelen.
Mindez nem jelenti azt, hogy a kontinens teljesen kizárta magát a kriptogazdaságból. Németország például lehetővé teszi, hogy a magánalapok befektetéseik 20 százalékát kriptoeszközökbe helyezzék. Spanyolországban több száz bitcoin-automata működik, Svájc pedig úttörőként szabályozott kriptobarát teret biztosít a vállalkozóknak. Ám ezek az előrelépések inkább szigetszerű kezdeményezések, nem pedig kontinensszintű trendek.
Európa jelen van a bitcoin világában, de inkább a stabilitásra és a szigorú keretekre épít, semmint a gyors növekedésre és kockázatvállalásra. Az USA és Ázsia közben nemcsak nagyobb forgalmat, hanem erőteljesebb társadalmi és gazdasági elfogadottságot is fel tud mutatni. Úgy tűnik, a következő években is ők maradnak a globális kriptoszíntér igazi mozgatórugói, Európa pedig csak a háttérből figyel.