Bitcoin felezés: miért lehet most más, mint eddig?

Hamarosan eljön a negyedik Bitcoin felezés ideje, ami ez alkalommal jócskán eltérő tapasztalatokat hozhat az előző felezésekhez képest.

A negyedik Bitcoin felezés lassan itt van a nyakunkon, és úgy tűnik, hogy ez alkalommal izgalmas meglepetésekkel szolgálhat. A felezéssel a Bitcoin-bányászok jutalma 6,25 BTC-ről blokkonként 3,125 BTC-re BTC Price csökken. Erre az eseményre 210 000 blokkonként, vagyis körülbelül négyévente kerül sor, ami a Bitcoin fokozatos deflációs megközelítésének része.

A 21 millió érmére korlátozott készlet a Bitcoin egyik, ha nem a legfontosabb alapvető jellemzője. A kezdetektől fogva a kínálat és az infláció arányának kiszámíthatósága volt a Bitcoin iránti keresletet és az abba vetett hitet hajtó fő tényező, a korlátozás pedig a rendszeres felezési mechanizmuson keresztül valósul meg.

A felezések az idő múlásával a Bitcoin ösztönzőinek egyik legfontosabb, hosszú távú változását hozzák: az átmenetet a bányászok finanszírozásában, amely a jutalomról a felhasználók tranzakciós díjbevételének finanszírozására helyezi a hangsúlyt a bitcoinok on-chain mozgatása során.

Ahogy Satoshi a Fehérkönyv 6. szakaszában (Ösztönzők) mondta:

„Az ösztönzés tranzakciós díjakból is finanszírozható. Ha egy tranzakció kimeneti értéke kisebb, mint a bemeneti értéke, a különbség a tranzakciós díj, amely hozzáadódik a tranzakciót tartalmazó blokk ösztönző értékéhez. Miután egy előre meghatározott számú érme került forgalomba, az ösztönzés teljes mértékben átállhat a tranzakciós díjakra, és teljesen inflációmentes lehet.”

Kezdetben a felezés a bitcoin árának jelentős növekedésével függött össze, ami kompenzálta a bányászok támogatásának felére csökkenésének hatását. A bányászok számláit fiat pénznemben fizetik, ami azt jelenti, hogy ha a bitcoin ára emelkedik, dollárértékben nagyobb jövedelmet eredményez a blokkonként szerzett kisebb mennyiségű bitcoinért, és a bányászati műveletek negatív hatása enyhül.

Ha azonban az utolsó piaci ciklust vesszük figyelembe, még 4-szeres növekedés sem volt az előző összes idők legmagasabb árához képest, ezért az árnövekedésnek nincs olyan húzóereje a korábbiakhoz képest: a közelgő felezéskor ugyanis a bitcoin inflációs rátája most először 1% alá esik. Ha a következő piaci ciklus is hasonlóan alakul, vagyis sokkal kisebb lesz felfelé irányuló mozgás az előző időszakokhoz képest, a felezés igencsak negatívan hathat a bányászokra.

Ez azt jelenti, hogy a bányászok által a tranzakciókból gyűjthető díjbevételek fontosabbak, mint valaha, és üzleti szempontból egyre központibb szerepük lehet a rendszer fenntarthatósága szempontjából. Vagy a díjbevételnek kell növekednie, vagy az árnak legalább 2-szeresére kell emelkednie minden felezéskor, hogy a jutalmakból befutó bevétel csökkenésével továbbra is megérje a bányászat. Bármennyire is optimisták a Bitcoin hívei, az az elképzelés, hogy az ár négyévente megduplázódik, eléggé irreális.

A BRC-20 tokenek és a feliratok teljesen megváltoztatták a mempool dinamikáját, a tranzakciós díjakat a korábbi 0,1-0,2 BTC per blokk környékéről az utóbbi idők változékony átlagára, 1-2 BTC-re tolva – rendszeresen messze meghaladva ezt az értéket.

Új tényező a korábbiakhoz képest

Az Ordinals egy teljesen új ösztönző dinamikát hoz a mostani felezéskor, amely korábban egyetlen Bitcoin felezésnél sem volt jelen: a ritka sat-okat. Az Ordinals-elmélet lényege, hogy a blokkokból származó satoshik nyomon követhetőek és birtokolhatók a blokklánc tranzakciók előzményei alapján. Az elmélet másik aspektusa az értékkülönbségben megnyilvánuló ritkasági fokozatok hozzárendelése specifikus sat-okhoz. Minden blokk különböző fontosságú a rendszer szempontjából. Minden normál blokk egy „uncommon” (nem gyakori) sat-ot hoz létre, minden nehézségi szint beállításának első blokkja egy „rare” (ritka) sat-ot, és minden felezési ciklus első blokkja egy „epic” (epikus) sat-ot.

Ez a felezés lesz az első azóta, hogy az Ordinals-elméletet a Bitcoin-felhasználók egy része széles körben elfogadta. Soha nem történt még „epic” sat gyártása, miközben piaci igény lenne rá az ökoszisztémán belül.

Az a tény, hogy a Bitcoin piacának egy nagy szegmense ezt a Coinbase-t sokkal magasabbra értékeli, mint bármely másikat, ösztönzőleg hathat a bányászokra, hogy közvetlenül a felezés után ászervezzék a blokkláncot. Az egyetlen alkalom, amikor ilyesmi történt a történelemben, az első felezés idején volt, amikor a jutalom 50 BTC-ről 25 BTC-re csökkent. Néhány bányász továbbra is bányászni próbálta a 50 BTC-vel jutalmazó blokkokat, de hamarosan felhagytak vele, amikor a hálózat többi része figyelmen kívül hagyta erőfeszítéseiket. Ezúttal az újraszervezés célja nem a szabályok figyelmen kívül hagyása lenne, hanem annak a harcnak az eredménye, hogy ki bányássza majd ezt a gyűjtők által nagyra értékelt Coinbase-t.

Nincs garancia arra, hogy ez a fajta újraszervezés valóban megtörténik, de  nagyon nagy pénzügyi ösztönzőereje van a bányászok számára. Minden attól függ, hogy az „epic” sat mennyit érhet majd a piacon, és hogy kompenzálja-e az egyetlen blokk feletti küzdelem a kiesett bevételt.

Minden eddigi Bitcoin-felezés egy fontos esemény volt, amit az emberek figyelemmel kísértek, ez alkalommal azonban sokkal érdekesebb lehet, mint a korábbi felezések.

Az epic sat-ért vívott küzdelem lehetséges forgatókönyve

A felezés után a következő helyzetekre lehet számítani:

Az első és legnyilvánvalóbb lehetőség az, hogy semmi sem történik. Valamilyen okból kifolyólag a bányászok nem úgy ítélik meg, hogy az első „epic” sat lehetséges piaci értéke megéri a blokklánc újraszervezésével járó energiapazarlást és a következő blokk bányászásával megszerezhető pénzről való lemondást. Ha a bányászok szerint az extra prémium, amit az ordinal hozhat, nem éri meg a következő blokk feladásából származó kiesést, egyszerűen nem fogják megtenni.

A következő lehetőség a gazdaság skálázottságának eredménye. Képzeljük el, hogy egy nagyobb léptékű bányászati művelet megengedheti magának, hogy több „elveszett blokkot” kockáztasson egy „epic” sat feletti újraszervezési harcban. Az a bányász, aki több tőkét tud letenni az asztalra, megengedheti magának a nagyobb kockázatot. Ebben a forgatókönyvben láthatunk néhány furcsa újraszervezési kísérletet nagyobb bányászoktól, kisebb műveletekkel nem is próbálkozva, és alapvetően minimális zavarást okozva. Ez akkor játszódhat le, ha a bányászok úgy gondolják, hogy van egy bizonyos prémium, amit megszerezhetnek az ordinals-ért, de nem egy óriási prémium, ami komoly zavart okozna a hálózatnak.

Az utolsó forgatókönyv szerint kialakulhat egy piac az „epic” sat előzetes licitálására, és a bányászoknak világos képe lesz arról, hogy az ordinal értéke jelentősen meghaladja a helyettesíthető satok piaci értékét. Ebben az esetben a bányászok hosszabb ideig harcolhatnak azért a blokkért. A blokklánc-újraszervezés elkerülésének logikája az, hogy pénzt veszítesz: nem csak a következő blokk bányászásának jutalmáról mondasz le, hanem továbbra is viselned kell bányászati műveleteid futtatásának költségét. Egy olyan helyzetben, ahol a piac nyilvánosan jelzi, mennyit ér az „epic” sat, a bányászoknak nagyon világos képe van arról, meddig engedhetik meg maguknak a következő blokk bányászatának elkerülését, vagyis meddig realizálhatnak nettó profitot a felezés utáni jutalom megszerzésével. Ebben a forgatókönyvben a hálózatban jelentős zavarok léphetnek fel mindaddig, amíg a bányászok el nem kezdenek a garantált veszteség felhalmozásához közelíteni.

A dolgok tényleges alakulásától függetlenül ezt a tényezőt minden jövőbeli felezés során figyelembe kell venni, hacsak meg nem szűnik az ordinals iránti kereslet és piac.