Bitcoin-tartalék cégek: Így működik a modell, ami új trendet hozott a befektetési piacon
Egyre több vállalat dönt úgy, hogy stratégiai eszközként bitcoint halmoz fel a mérlegében, követve a Strategy (korábban MicroStrategy) által kijelölt utat, amely Michael Saylor nevéhez fűződik. Ezek a cégek gyakran a részvényesi érték növelésének szándékával kommunikálják lépéseiket, miközben látszólag magas hozamokat mutatnak fel. Ugyanakkor szakértők egy része arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeknek a hozamoknak a forrása sok esetben nem a hagyományos üzleti működésből, hanem új befektetők tőkéjéből származik. Ez a finanszírozási modell hosszú távon kockázatokat hordozhat, különösen akkor, ha a piaci optimizmus alábbhagy, vagy megszűnik a folyamatos tőkebeáramlás.
Miért pont a bitcoin-tartalékokra építenek ezek a cégek?
Michael Saylor, a Strategy alapítója még évekkel ezelőtt hatalmas figyelmet keltett azzal, hogy cége teljes vagyonát bitcoinba fektette. Azóta számos vállalat másolta ezt a stratégiát, mivel látszólag hatalmas hozamokat lehetett így elérni. A valódi hozam mögött azonban nem a bitcoin árfolyamának természetes növekedése állt, hanem az új befektetők pénze, akik abban a reményben vásároltak részvényeket, hogy majd ők is magas hozamot érhetnek el. Valójában tehát a bitcoin-tartalékot felhalmozó cégek „hozama” abból ered, hogy folyamatosan új pénz áramlik be a rendszerbe, és nem valódi gazdasági teljesítményből.
Hogyan működik ez a modell – és milyen kockázatokat rejt magában?
A bitcoin-tartalékra építő cégek üzleti modellje alapvetően az új részvénykibocsátásokra és azokból származó bevételekre épül. A friss tőkét a vállalat bitcoin vásárlásra fordítja, ami kedvezően befolyásolhatja a részvények piaci megítélését. A részvényárfolyam emelkedése lehetővé teszi újabb kibocsátásokat magasabb áron, így a folyamat – látszólag – önmagát erősíti.
A kritikusok szerint azonban ez a mechanizmus hosszú távon fenntarthatatlan lehet, ha a vállalat nem tud organikus, üzleti tevékenységből származó bevételt felmutatni. Ebben az esetben a részvényesi érték nem valódi termelésből vagy szolgáltatásból származik, hanem az új befektetők által befizetett tőkéből, ami hasonlóságot mutathat piramisjáték-szerű szerkezetekkel. Ha a befektetői érdeklődés lanyhul, vagy a részvényárfolyam esni kezd, a modell önfenntartó jellege megszűnik, és a hozamígéretek teljesítése lehetetlenné válik.
Mit tett a Strategy az elmúlt hónapokban, és miért érdemes erre figyelni?
Az elmúlt fél évben a Strategy folyamatosan növelte bitcoin-tartalékait. A vállalat több milliárd dollár értékben bocsátott ki új részvényeket és kötvényeket, és az ebből befolyt összeget szinte kizárólag bitcoin vásárlására használta. A cég a tavalyi év végére már több mint 500 ezer bitcoint birtokolt, ami óriási összeg. Mindeközben azonban a részvénykibocsátások folyamatosan hígították a meglévő részvényesek tulajdonrészét, amire sokan figyelmeztettek, de a legtöbben figyelmen kívül hagyták ezt a kockázatot.
Az elmúlt időszakban a Strategy különböző új pénzügyi termékeket is bevezetett, például a Strike és a Strife nevű elsőbbségi részvényeket, amelyek szintén azt a célt szolgálták, hogy új befektetői tőkéből további bitcoinokat vásárolhassanak. Ezek a pénzügyi konstrukciók bonyolultak, de valójában nem teremtenek valódi értéket, csak újabb lehetőséget kínálnak arra, hogy a cég még több pénzt szerezzen a piacon.
Egyre több követő – de hova vezet ez az út?
A Strategy által kijelölt irány nem maradt hatás nélkül: egyre több kisebb, sokszor nehézségekkel küzdő vállalat fordul a bitcoin-tartalék képzés stratégiája felé. Ilyen például a japán Metaplanet vagy a spanyol Vanadi Coffee SA, amelyek eredeti üzleti modellje nem bizonyult fenntarthatónak, és a kriptoeszközök felhalmozását választották alternatív megoldásként. Ezek a vállalatok gyakran nem rendelkeznek stabil, működési bevételeken alapuló fundamentumokkal, ezért kiemelten érzékenyek a bitcoin piaci árfolyam-ingadozásaira.
Ha a bitcoin értéke jelentős mértékben csökken, ezek a cégek likviditási kényszerbe kerülhetnek, és kénytelenek lehetnek eladni kriptotartalékaikat adósságaik fedezésére. Egy ilyen folyamat nemcsak az adott vállalatot érinti, hanem láncreakciót indíthat el a piacon: a kényszereladások további nyomást gyakorolhatnak a bitcoin árfolyamára, fokozva az esést, és ezzel együtt a befektetői veszteségeket is. Ezért a stratégia rövid távon hozhat piaci előnyöket, de hosszabb távon komoly kockázatokat hordoz a szereplők és a piac egészére nézve.
Mi várható, ha megrendül a modell alapja?
Amennyiben a bitcoin piacán tartós árfolyamesés következik be, az erre épülő cégek pénzügyi stabilitása gyorsan veszélybe kerülhet. Azok a vállalatok, amelyek jelentős adósságot halmoztak fel és részvénykibocsátásokkal finanszírozták kriptovásárlásaikat, különösen sérülékenyek lehetnek. A részvények túlkínálata, a csökkenő árfolyam és az esetleges kényszerlikvidálások láncreakciót válthatnak ki, amely nemcsak az adott céget, hanem a teljes piacot is érintheti.
Egyes szakértők már most figyelmeztetnek arra, hogy ez a fajta üzleti modell a jelenlegi piaci környezetben komoly kockázatokat hordoz. Jesse Myers, a digitális eszközök világában ismert befektető úgy véli, sok ezek közül a cégek közül már a bitcoin-stratégia előtt is működési gondokkal küzdött. Ahogy ő fogalmazott: „Ezek a cégek mind zombivállalatok voltak, mielőtt elkezdtek bitcoin-tartalékokat felhalmozni. Az, hogy most ilyen látványosan próbálnak nyereséget produkálni, csupán egy kétségbeesett kísérlet a túlélésre, ami nagyon kockázatos a befektetők számára.”
A bitcoin-tartalék modell tehát nem eleve elvetendő, de kizárólag pénzügyi alkimista eszközként, valódi üzleti alap nélkül alkalmazva, komoly veszélyt jelenthet a hosszú távú befektetői érték szempontjából.