Blokklánc a GDPR árnyékában – így próbálja az Ethereum elkerülni a jogi csapdákat

Egy új javaslat szerint a modularizált architektúra lehet a kulcs ahhoz, hogy az Ethereum hálózata megfeleljen az uniós adatvédelmi előírásoknak.
Miközben a blokklánc-alapú rendszerek a decentralizációt és az átláthatóságot hirdetik, az adatvédelem és a felhasználói jogok világa egyre hangosabban követeli a szabályozást. Most az Ethereum közösségéből érkezett egy javaslat, amely azt ígéri, hogy a hálózat jövője összehangolható az EU szigorú adatvédelmi előírásaival – anélkül, hogy feláldoznák a decentralizáció szent teheneit. Na de hogyan?
A modularitásban rejlik a titok?
A javaslat szerzője, Eugenio Reggianini, az Ethereum-közösség aktív tagja. Szerinte a kulcs a modularitásban rejlik: a hálózatot úgy kell átalakítani, hogy az adatkezelés és a felelősségi körök szétváljanak, így a GDPR-nak megfelelően kezelhetők legyenek a személyes adatok.
Reggianini így fogalmazott:
Ha a személyes adatokat a hálózat peremére – például a pénztárcákba vagy a decentralizált alkalmazásokba – toljuk ki, az adatokat láncon kívül tároljuk és a metaadatokat eltüntetjük, illetve a szerepköröket kriptográfiailag szétválasztjuk, akkor a GDPR-kötelezettségeket egy szűkebb entitáscsoportra koncentrálhatjuk, miközben a szélesebb hálózat egyszerű processzorként működik, vagy teljesen kiesik a szabályozás hatóköréből.
A javaslatot az Ethereum Research oldalán publikálták, ahol egy ábra is bemutatja az új adatkezelési modellt. A három rétegre bontott rendszer a végrehajtási, a konszenzus- és az adatelérési rétegre osztja a hálózatot – mindegyiknek más és más szerepe van a személyes adatok védelmében.
Technológiai eszköztár: PETs a segítségre
A javaslat szerint több már létező vagy fejlesztés alatt álló technológia is kulcsszerepet kaphat a GDPR-kompatibilitás elérésében:
- Proto-danksharding (EIP-4844): korlátozza a tranzakciós adatcsomagok élettartamát körülbelül 18 napra, elősegítve a tárolás minimalizálását.
- zk-SNARKs: a validátorok nem a teljes tranzakciót, csak a kriptográfiai bizonyítékot ellenőrzik, ami jelentősen csökkenti a látható láncbeli adatokat.
- FHE, TEE, MPC: olyan technológiák, amelyek lehetővé teszik a titkosított adatok feldolgozását, vagy a végrehajtási környezetek elszigetelését.
- PeerDAS és PBS: a hálózat különféle szereplőit differenciálják, csökkentve az adatkezelők számát és növelve az anonimitást.
Az offchain adatok világa – és a decentralizáció ára
Az Ethereum új irányvonala lényegében azt javasolja, hogy a személyes adatok kezelését a láncon kívüli infrastruktúrába (például felhőben tárolt metaadatmentes adattárakba) szervezzék ki. Így a blokklánc főkönyvi része „GDPR-hatókörön kívülivé” válhat.
Ez a megközelítés kétségtelenül technológiailag elegáns, de sokak szerint jogi és etikai kérdéseket is felvet. Tényleg kiszervezhetjük-e az adatvédelmi felelősséget egy applikációs rétegre, miközben a rendszer többi része mossa kezeit?
Az alábbi posztban is ez a kérdés kerül terítékre, ahol Reggianini röviden összefoglalja a javaslat lényegét:
Háromrétegű adatvédelem – hogyan működne ez?
A javaslat az Ethereum-hálózatot három rétegre bontja:
- Végrehajtási réteg: csak titkosított vagy elvakított adatokat közvetít.
- Konszenzus réteg: kizárólag kötelezettségvállalásokat és zk-bizonyítékokat érvényesít.
- Adatelérési réteg (PeerDAS): névtelen adatdarabokat tárol korlátozott ideig, a GDPR adatminimalizálási elvének megfelelően.
Ezzel a struktúrával elérhetővé válik, hogy csak az applikációs réteg feleljen az adatvédelemért – vagyis az Ethereum hálózat decentralizáltsága elvileg nem sérül.
És a valóság?
Bár a keretrendszer logikus, a siker még sok tényezőtől függ. Szükséges hozzá a fejlesztői közösség támogatása, széles körű elfogadás, és persze az EU adatvédelmi hatóságainak jóváhagyása. Mindez nem megy egyik napról a másikra.
Közben a kriptovilág egy része csak a fejét csóválja: GDPR-kompatibilis blokklánc? Ez vajon a decentralizáció diadala vagy az újabb technológiai kompromisszum színes-szagos máza?
Egy biztos: a blokklánc újabb határt tesztel – és lehet, hogy közben az adatvédelmi normák is újraértelmeződnek.