A délkoreai fiatalok a kriptovalutákban látják az egyetlen lehetőséget a boldogulásra
A fiatal felnőttkor hagyományosan a lehetőségek keresésének időszaka — tanulmányok befejezése, karrierépítés, önálló életkezdés. Ám Dél-Koreában napjainkban ez az út gyakran zsákutcába torkollik: elérhetetlen lakásárak, stagnáló bérek és a hagyományos befektetési csatornák szűkös kilátásai között egyre többen érzik úgy, hogy a kriptovaluták jelentik az egyetlen esélyüket a kitörésre.
A kockázatokat is vállalva, sok fiatal veti bele magát ebbe az új, de ingatag világba — nem feltétlenül a blokklánc-technológia iránti hitből, hanem puszta gazdasági kényszerből.
Elérhetetlen jövőkép
Ki ne szeretne szép házat, luxuskocsikat, állandó nyaralást, vagy éppen csak finomabb fogalmazva, de önmaga főnöke lenni? Az ázsiai munkamorált és hozzáállást ismerve a kemény munka nem áll távol a munkavállalóktól, ugyanakkor a kilátástalanság, ami napjainkra honol a világ fejlett országaiban is óriási problémát és rengeteg fejtörést okoz az embereknek – így van ez Dél-Koreában is.
A dél-koreai gazdaság hosszú évek óta szilárdan fejlődik, ám ennek eredménye egyre kevésbé jutnak el a fiatalabb generációkhoz. Az ingatlanpiacon például az árak az egekbe szöktek: egy átlagos szöuli lakás ára meghaladja az 1 milliárd wont (közel 690 ezer dollár), míg a fiatalok bérszintje messze elmarad ettől. A 15–29 éves korosztály munkanélküliségi rátája (6,6%) is jóval meghaladja az országos átlagot.
Mindezek mellett a hagyományos befektetési lehetőségek, mint a részvénypiacok, jelenleg kevésbé vonzók — az alacsony hozamok és a volatilitás miatt. Egy átlagos fiatal számára tehát a saját lakás, a stabil pénzügyi háttér vagy a hagyományos vagyonépítés elérhetetlen álomnak tűnik.
Kockázatvállalás kényszerből
Nem véletlen, hogy a kriptovaluta-piac Dél-Koreában robbanásszerűen növekszik. Már több mint 16 millió dél-koreai, vagyis a lakosság közel egyharmada, rendelkezik kriptotőzsdei fiókkal, és a lakosság jelentős százaléka nemcsak fiókregisztrációval, hanem tényleges kriptovalutával is rendelkezik.
Eli Ilha Yune, az Anzaetek kvantum AI startup termékfejlesztési vezetője szerint azonban a fiatalok többsége nem technológiai érdeklődésből vág bele:
„A motiváció nem a Web3 iránti hitből, hanem anyagi kétségbeesésből és a gyors meggazdagodás reményéből fakad. A kilátástalanság akkora, hogy a fiatalok még a kockázattól sem riadnak vissza, mert nincs mit veszíteniük.”
A lehetőségek beszűkülésével a fiatalok számára a kriptovaluta-világ a kockázat ellenére is vonzó: az „egy dobás” filozófiáját követve, hátha sikerül legalább részben kitörni a pénzügyi bizonytalanságból.
Generációs jelenség
A 2025-ös Korea Wealth Report is megerősíti ezt a tendenciát: az ország „fiatal gazdagjai” háromszor annyi digitális eszközzel rendelkeznek, mint az idősebb vagyonos rétegek. Ugyanakkor sok fiatal befektető nincs is tisztában a mögöttes technológiai háttérrel.
Számukra a kriptó kevésbé innováció, mint inkább remény a pénzügyi felemelkedésre. Eközben az új kormányzat, Lee Jae-myung elnök vezetésével, igyekszik a kriptoeszközöket beépíteni az ország pénzügyi rendszerébe — például intézményi használatot ösztönözve, vagy a jegybank által támogatott digitális won bevezetésével, ugyanakkor a bitcoin
117 854 USD (+0,01%)
(BTC) és az ether
3583,91 USD (+0,74%)
(ETH) még mindig vonzóbb, mint a kormány által kibocsátott „CBDC-hasonmás”
A kriptovaluták iránti fiatalos lelkesedés Dél-Koreában ma már nem csupán divathullám, hanem mélyebb társadalmi tünet. Egy generáció próbál kapaszkodót találni egy olyan gazdasági környezetben, ahol a hagyományos utakon nem jut előre. Hogy ez az út hosszú távon kitörést, vagy épp újabb csapdát tartogat számukra, azt még korai megjósolni — de a tét egyre nagyobb, és a következő évek döntő fontosságúak lesznek.