Ezúttal a japán miniszterelnök keveredhet politikai mémcoin-botrányba
Cikk meghallgatása
A kriptovaluta-világban sokáig csak a fundamentálisan erős, stabil tőkével támogatott projektek állták meg a helyüket – ez többek között annak is köszönhető, hogy a decentralizált ökoszisztémák elsősorban az Ethereumon voltak jelen, ahol egy token kibocsátása költséges és lassú folyamat volt. Az idő előrehaladtával azonban megjelentek az olcsóbb és gyorsabb alternatívák, a mémcoinok pedig elárasztották a piacot.
Miután 2025-ben Donald Trump és Javier Milei is mémcoin-botrányba keveredett, idén a japán miniszterelnök, Sanae Takaichi az, akinek a nevét viselő mémcoint próbálják rázúdítani a kereskedőkre. Nézzük, milyen kimenetelre számíthatunk a SANAE kapcsán.
Kik állnak a SANAE token mögött?
A SANAE token, amit Sanae Takaichi japán miniszterelnökről neveztek el, egy Solana-alapú mémcoin, és február 25-én indította el a NoBorder DAO közössége, ami mögött Yuji Mizoguchi vállalkozó áll. Az úgynevezett „Japan is Back” projekt részeként készült, Takaichi mentorának, Abe Sinzónak a szlogenjére utalva, a weboldalon Takaichi portréjával ellátva és életrajzával közzétéve egy kulturális kezdeményezésről van szó inkább, mintsem a befektetők tudatos átveréséről.
Mizoguchi a „REAL VALUE” című japán YouTube-műsorban elmondta, kapcsolatban áll a miniszterelnök stábjával, ami a befektetői láz kirobbanásához vezetett. Ennek ellenére azt is elmondta, a tokenbe való befektetés kockázatos, hiszen azok kétharmadát az üzemeltetők megtartották maguknak, a likviditás pedig rendkívül alacsony.
Drámai zuhanás az árfolyamban
Takaichi miniszterelnök március 2-án közzétett X-bejegyzésében tagadta a kapcsolatot a token mögött álló csapattal, posztja pedig 66 milliónál is több megtekintést ért el. A token árfolyama ezt követően 58%-ot esett, piaci kapitalizációja pedig szinte teljesen elfogyott – ahogyan a likviditás is.
Most a Japán Pénzügyi Szolgáltatási Ügynökség (FSA) vizsgálja a céget és vezérigazgatóját, Ken Matsuit, mivel a vállalatnak nincs a kriptotőzsdékhez szükséges engedélye. A Payment Services Act értelmében az engedély nélküli kriptoügyletekre akár öt év börtönbüntetés vagy 5 millió jenes pénzbírság is kiszabható.
„Nem kerestünk egyetlen jent sem ebből az ügyből. Nem azért művelem ezt a vállalkozást, hogy kollégáimat kihajítsam. Tényekkel kell szembenéznünk, nem érzelmekkel.”
– nyilatkozta az eset után Mizoguchi egy X-posztban
Párhuzam a $TRUMP-pal és a $LIBRA-val
Meglepő párhuzam látszik kialakulni a 2025-ben óriási botrányhoz és tizenmilliárdos veszteséghez vezető OFFICIAL TRUMP mémcoinnal és LIBRA tokennel, amik Donald Trump, amerikai elnökhöz, és Javier Milei, argentin elnökhöz köthetők. Ezekben az esetekben is hasonló arányban, több mint 80%-ban maradt a kibocsátóknál a tokenkészlet, ezzel pedig órák alatt óriási veszteségeket eredményeztek.
A szabályozói vitákhoz vezető eset (MEME Act.) kapcsán 350 millió dollárral gazdagodott a Trump-család, miközben Milei elnök 4,5 milliárd dolláros csúcsról 89%-ig verte vissza 3 óra alatt a $LIBRA árfolyamát, ezzel százmillió dollárt keresve.
Japánban reméljük nem ez lesz a helyzet, de látszik, Sanae elnökasszony nevét azért használták fel, hogy hírverést csapjanak egy mémcoin körül, ez pedig precedensértékű szabályozást is vonhat maga után.