Észak-Karolinának elege van a bitcoin-bányászatból, most azonban az AI lett a főellenség
Cikk meghallgatása
A digitális forradalom úgy söpört végig Észak-Amerikán, mint az aranyláz – mindenki kriptovalutákat bányászott. A vidéki régiók hirtelen a pénzügyi technológia ígéretesterepévé váltak, amely számos problémát okozott a zaj- és fényszennyezés szempontjából a helyieknek amellett, hogy számos lehetőséggel kecsegtetett.
Mikor már fellélegezhettek volna az észak-karolinai őslakosok, beköszöntött az AI-őrület, és az adatközpontok váltották le a bányászfarmokat. Bemutatjuk, hogyan kavarta fel a Cherokee-megyei lakosok életét a zaj és a feszültség, miközben egy közösség a békéje megőrzésén dolgozik évszázadok óta!
A bányászat, amely nem hozott aranyat
Murphy egy nyugodt, hegyekben található városka, ahol a lakosok békéjük megőrzésén dolgoztak. Ezt kavarta fel a 2020-as évek elején berobbanó bitcoin-bányászat, amely teljesen felforgatta a lakosok életét. A hatalmas ventilátorok és generátorok állandó zúgása, valamint a központokból kiáradó fény megzavarta a természet hangjait, a lakosság pedig kiakadt.
„Korábban ez egy csendes, szép legelő volt, most pedig mindenhol zúgnak a számítógépek.”
– nyilatkozta Rebecca Lash, a Blue Ridge Public Radio-nak
A helyiekre nemcsak a zaj, hanem az áramfogyasztás és a környezeti terhelés is ijesztően hatott. A kriptobányászat hatalmas energiaigénye miatt a régió elektromos hálózata feszülté vált, a lakosság pedig attól tartott, hogy a díjak is megemelkednek. A fuvarozás, a generátorok, a hő és az éjszakai zaj mind hozzájárultak a feszültséghez.
Bányászat után mesterséges intelligencia
Miután a kriptovaluta-bányászatnak átmenetileg leáldozott, a cégek a mesterséges intelligencia és az AI-adatközpontok felé fordultak: az adattárolás és a gépi tanulás megoldásai iránt hatalmas kereslet mutatkozott, a bányászatok pedig diverzifikálták tevékenységi körület, hogy a medvepiacokon is meg tudjanak élni.
A Core Scientific nevű cég például – amely korábban kriptobányászatot folytatott a Marble településen – most AI-adatközponttá alakítja át létesítményeit. Ehhez azonban több mint 170 dízelgenerátort telepítettek, amelyek egy közepes méretű város energiaigényét is felérik.
Ez a bővülés ismét felkorbácsolta a kedélyeket. A helyi lakosok szerint a fejlesztések ígéretei – mint például egy új sportpálya – soha nem valósultak meg. James Reed, Andrews város polgármestere keserűen összegzett:
„Nem kívánnám ezt egyetlen megyének sem. Ez teljesen tönkretette Marble-t.”
– mondta a polgármester, szintén a helyi rádió közügyekkel foglalkozó műsorában
A viták középpontjába most már nemcsak a pénz, hanem a jövő is került: megéri-e egy közösségnek befogadni az új technológiai óriásokat, ha a környezeti árát maga viseli?
Közösség kontra technológia
Nem ez az első amerikai megye, ahol ez a vita előkerül. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Hood megyében a MARA Holdings kavarta fel a lakosok életét, egy több mint négy éve tartó pereskedést eredményezve.
Ben Adams, Marble megye helyi képviselője moratóriumot kíván elérni, hogy a város békessége fennmaradjon – hasonló eredményt el néhány közeli város, mint Boone, Jackson, vagy Brevard, ahol ideiglenes betiltásra kerültek a számítási tevékenységek.
Nicol Turner Lee, a Brookings Intézet szakértője, azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi közösségek csak akkor járhatnak jól, ha írásos garancia érkezik a helyi vállalkozóktól, hogy betartják a környezetvédelmi és társadalmi feltételeket. Ha ezt sikerül elérni, azzal világszerte számos város számára válhatna precedensértékűvé az eredményük. A fejlődés azonban sokszor megállíthatatlan – de kérdés, milyen áron. Mert amíg a szerverek zúgnak, a hegyek csendje egyre halkul.