Tovább szankcionálja az EU Oroszországot, ezúttal a kriptovaluták kerültek a célkeresztbe
Az Európai Unió új szankciós csomagjának a célja, hogy megakadályozza Oroszországot a már érvényben lévő szankciók kriptovalutákon keresztüli megkerülésében.
A készülő, immár 20. szankciós csomag részeként az EU minden kriptovaluta-tranzakciót megtiltana Oroszországgal. A korábbi intézkedések elsősorban konkrét, már szankcionált platformokhoz köthető orosz szereplőket céloztak. Az új javaslat azonban jóval átfogóbb: célja a még meglévő kiskapuk teljes bezárása.
Az Európai Bizottság egyik dokumentuma szerint „bármely további, egyedi kriptoeszköz-szolgáltató szankcionálása valószínűleg új szolgáltatók létrehozásához vezetne a korlátozások megkerülése érdekében”. Éppen ezért Brüsszel egy általános, rendszerszintű tiltást tart szükségesnek.
Teljes leállítás az orosz platformokon
A jelenleg véglegesítés alatt álló szankciós csomagot várhatóan február 24-én fogadják el. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten jelezte, hogy az intézkedések további 20 orosz bankra, valamint több harmadik országbeli pénzügyi intézményre is kiterjednek majd.
Sajtóértesülések szerint az EU két kirgiz bankot, valamint laoszi és tádzsikisztáni pénzintézeteket is szankcionálna. Amennyiben a javaslatot elfogadják, ezek az intézmények nem folytathatnának tranzakciókat uniós magánszemélyekkel és vállalatokkal.
A Bizottság dokumentuma kimondja: „annak érdekében, hogy a szankciók elérjék céljukat, az EU megtiltja az együttműködést minden Oroszországban bejegyzett kriptoeszköz-szolgáltatóval, illetve bármely olyan platform használatát, amely kriptoeszközök küldését vagy cseréjét teszi lehetővé.”
Egy gyorsan növekvő stabilcoin is célkeresztbe kerülhet
A hírek szerint az EU új szankciós csomagja leginkább az orosz hátterű A7 pénzügyi platformot és annak rubelhez kötött stabilcoinját, az A7A5-öt érinthetik. Az érme 2025-ben az egyik leggyorsabban növekvő stabilcoinná vált piaci kapitalizáció alapján.
Több elemző viszont megkérdőjelezte az eszköz forgalmi adatainak hitelességét. A blokkláncelemzéssel foglalkozó Global Ledger szerint olyan mintázatokat azonosítottak, amelyek úgynevezett wash tradingre utalhatnak, ami mesterségesen növelheti a forgalmat és a látszólagos keresletet.
Korábbi beszámolók szerint az A7A5 jelentős szerepet játszhat a szankciók megkerülésében. Egyes jelentések alapján a token az úgynevezett államhoz kötődő gazdasági mozgások, vagyis szankcionált szereplőkhöz vagy joghatóságokhoz kapcsolódó tranzakciók egyik fő eszköze lehet.
A TRM Labs blokkláncelemző cég 2026-os Crypto Crime Reportja szerint a kriptobűnözés volumene 2025-ben jelentősen emelkedett, különösen a szankciókkal összefüggő tranzakciók terén. A szankciós vonatkozású kriptoforgalom elérte a 93 milliárd dollárt, amelyből 72 milliárd dollár közvetlenül az A7A5-höz köthető. A növekedéshez az is hozzájárult, hogy 2025-ben maga az A7 platform is felkerült a szankciós listára. A platform ugyanakkor tagadja, hogy segítené a szankciók kijátszását, és az erre vonatkozó állításokat politikailag motiváltnak, megalapozatlannak tartja.
Vajon hatékonyak lesznek a szankciók?
Lex Fisun, a Global Ledger társalapítója és vezérigazgatója szerint az EU által javasolt teljes tiltás a decentralizált likviditás működésének alapvető félreértéséről árulkodik.
Álláspontja szerint az olyan tokenek birtokosai, mint az A7A5, decentralizált, onchain likviditási poolokon keresztül globálisan forgalmazott stabilcoinokra válthatják eszközeiket, anélkül hogy központosított, megfelelőségi ellenőrzéseket végző közvetítőket kellene igénybe venniük.
A szakértő rámutatott arra, hogy miután a digitális eszközök nagy nemzetközi tőzsdéken és likviditási központokon haladnak át, a tranzakciók eredetének pontos nyomon követése egyre nehezebbé válik.
„Ezen a ponton technikailag szinte lehetetlenné válik megkülönböztetni ezeket az összegeket a legitim piaci aktivitástól. Ahhoz, hogy az európai tőzsdék érvényesítsék a tiltást, gyakorlatilag minden nagy globális kereskedési központból érkező forgalmat blokkolniuk kellene – ami a legális kriptopiac működését is megbénítaná” – fogalmazott a vezérigazgató.
Mindeközben Oroszország is előrelépett a digitális eszközök hazai szabályozásában, mivel eélfogadták azt a törvényt, amely meghatározza a digitális valuták befagyasztásának és elkobzásának jogi eljárásrendjét.