Esik az euró a dollárral szemben és úgy tűnik ez még sokáig így marad

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Az euró 2021 eleje óta gyengül az amerikai dollárral szemben. Körülbelül 1,23 dollárról a jelenlegi 1,13 dolláros árfolyamra esett vissza az euró ára, ami jelentős, 9%-os esést jelent, különösen azért, mert ez a világ két fő valutája. A visszaesés novemberben tovább erősödött, 3%-kal esett vissza a hónap eleje óta az EUR értéke, amikor egymás után derült ki, hogy az európai fővárosokban a COVID-korlátozások miatti erőszak hullámok indultak el, a bevándorlási problémák a fehérorosz-lengyel határon erősödnek és orosz csapatok jelentek meg Ukrajnánál.

A csökkenést azonban tágabb összefüggésben kell szemlélni.

EUR USD árfolyam

Az euró még mindig erősebb, mint néhány évvel ezelőtt volt, amikor még 1,10 dollárba került egy euró. Emellett az eurózóna pénze 2020 februárja és áprilisa között erős volatilitáson ment keresztül a COVID-világjárvány korai szakaszában. Akkor az 1,07 és 1,13 USD közötti sávban ingadozott, amikor sok befektető menekült az USA dollár felé a biztonság kedvéért, és nagy volt a bizonytalanság arról, hogy mit jelentenek majd a lezárások.

Köztudott, hogy a valuta árfolyamok mozgásának heti vagy akár havi rendszerességgel történő megmagyarázása rendkívül nehéz. Különösen igaz, ha olyan nagy gazdaságokról van szó, mint az Egyesült Államok és az eurózóna országai. De természetesen meg kell vizsgálnunk, hogy mi történik mindkét régióban, ami rögtön több magyarázatot is hoz az euró közelmúltbeli leértékelődésére.

Inflációs különbségek

Az első magyarázat szerint, a Federal Reserve (FED) és az Európai Központi Bank (EKB) is kvantitatív lazítással (QE) serkenti gazdaságát. Ez lényegében azt jelenti, hogy pénzt teremtenek a pénzügyi eszközök, az államkötvények bankoktól való megvásárlására. Mindkét jegybank széles körben alkalmazta ezt a járvány kezdete óta.

Mivel azonban az Egyesült Államokban az éves infláció most komoly, 6% feletti szintet ért el, szemben az eurózóna kevésbé zavaró 4%-ával, feltételezhető, hogy a FED hamarabb befejezi eszközvásárlási programját. Ennek az az oka, hogy a pénzkínálat túlzott növelése inflációt okozhat. Valójában a FED a közelmúltban már megkezdte a QE rátájának lelassítását, azzal a céllal, hogy 2022 második felében megállítsa azt.

Ezzel összefüggésben egyre nagyobb a várakozás, hogy 2022 közepétől az Egyesült Államoknak is meg kell kezdenie a kamatemelések sorozatát az infláció megfékezése érdekében. Mindeközben Christine Lagarde, az EKB elnöke éppen most tette világossá, hogy az EKB valószínűleg nem kezdi meg a kamatemelést legalább 2023-ig. Az USA és az eurózóna monetáris politikai álláspontjában kialakuló különbségek egyértelműen a dollár erősödésének kedveztek – mivel a QE és az alacsonyabb kamatlábak a valuta leértékelődéséhez vezetnek.

COVID és a politika

A második sarkalatos tényező az amerikai gazdaság közelmúltbeli hozzáállása a járványból való kilábaláshoz. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2021-ben az Egyesült Államokban 6%-os növekedés várható az eurózóna 5%-ához képest. 2022-ben pedig 5,2%-os, illetve 4,3%-os növekedést prognosztizálnak. Ez ismét a dollár malmára hajtja a vizet.

Valószínűtlennek tűnik, hogy bevezetnek további COVID lezárásokat az Egyesült Államokban (annak ellenére, hogy az esetek ismét emelkednek). Ezzel szemben Ausztria most újra zárva van, és más euróövezeti országok is követhetik a példáját.

A dollár közelmúltbeli erősödésének végső mozgatórugója a nagyobb politikai stabilitás. A Biden-adminisztrációnak három éve van hátra hivatalban, és a közelmúltban sikerült elfogadtatnia az 1700 milliárd dolláros Build Back Better ösztönző csomagot is.

Ezzel szemben az eurózóna országai nagyobb politikai instabilitás időszakával néznek szembe. Németországban az Angela Merkel vezette 16 éves viszonylagos stabilitás véget ér. Az a kérdés, hogy Emmanuel Macron sikeres lesz-e a 2022. áprilisi francia választásokon Marine Le Pen ellen, szintén nehezíti a befektetők életét. Csakúgy, mint az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatos kereskedelmi súrlódások a Brexit miatt.

A bizonytalanságon az sem segít, hogy az Ukrajnához közeli orosz haderők mozgolódása katonai konfliktus lehetőségét veti fel Európa peremén. Arról nem is beszélve, hogy Oroszország már korábban is korlátozta a térség gázellátását, és az egyik fő vezetéke Ukrajnán halad keresztül. Emellett Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Olaszországban is jelentős oltásellenes tiltakozások zajlottak a közelmúltban. Az európai kormányokra pedig most heves nyomás nehezedik, hogy kordában tartsák kiadásaikat.

Összegezve

Tehát bár a rövid távú devizamozgásokat nagyon nehéz megjósolni, sok okunk van azt hinni, hogy az elmúlt időszak eurógyengülése folytatódni fog. Ez megdrágítja az eurózónába irányuló importot – nem utolsósorban az energiát. A helyzet bár előnyökkel jár egy olyan jelentős exportőr számára, mint Németország, ugyanakkor aláássa az eurózóna, mint globális gazdasági erő hitelességét.

A változást az jelentheti, ha az EKB elismerné, hogy van egy inflációs probléma, amelyet kezelni kell, befejezné a QE-vel kapcsolatos kísérletét, és elindítaná a kamatemelési folyamatot. Ez azonban egyhamar nem tűnik valószínűnek.

Zs

“Right now Bitcoin feels like the Internet before the browser.” - Wences Casares