Az Európai Unió az internet helyett a kriptovalutákat kapcsolná le
Az Európai Unió adattörvénye gyakorlatilag betiltja az okosszerződéseket.
Minden olyan helyzet, amelynél a hatóságok lekapcsolhatják az internetet vagy annak egy részét, funkcióit, veszélyezteti az információ és a véleménynyilvánítás szabad áramlását. Helyette a cenzúrát és az ellenőrzést hozza magával. Az Európai Unió javaslata is ilyen lehet most?
Internet kill switch – egy pontból lekapcsolni az internetet?
Az összeesküvéselméletek hívei régóta figyelmeztetnek az „internet kill switch”-re. Ez az internetet egy mozdulattal letiltó gomb egy olyan koncepció, amely egyetlen mechanizmussal deaktiválja az összes internetes forgalmat. A kill switch mögött meghúzódó koncepció azon alapul, hogy egyetlen felügyeleti központot hoznak létre az internet számára, amely felügyelheti és egyszerűen leállíthatja az internetet a felhasználók védelme vagy akár saját maga érdekében.
Gyakran azzal érvelnek, hogy minden olyan helyzet, amelynél a hatóságok lekapcsolhatják az internetet, veszélyezteti az információ és a véleménynyilvánítás szabad áramlását. Cenzúrát és ellenőrzést hozhat magával.
Az internet lekapcsolását előszeretettel használják olyan országokban, mint Kína, Irán és Egyiptom. De az Egyesült Királyságban már 2003-ban elfogadták az internetet letiltó kapcsoló alkalmazásához szükséges végrehajtó jogszabályokat.
Az Európai Unió adattörvénye az okosszerződések lehetőségét venné el
Talán nem meglepő, hogy ebben az összefüggésben az Európai Unió most javasolta a kriptovaluták letiltását egy adattörvényben, amely 2024. január 11-én lépett érvénybe. Ez igen nagy veszélyt jelent a blokklánc megváltoztathatatlansági alapelvére nézve, amely szerint a blokklánc adatai nem változtathatóak meg. A fenyegetés ellenére az ipar elaludt most a volánnál, miközben a törvényhozás tankként átment a szektoron és törvénybe iktatta akaratát.
A törvény 30. cikke különösen az okosszerződések leállítására vonatkozó záradékot tartalmaz. Ez tulajdonképpen a letiltó kapcsoló az okosszerződésen belül. Ez előírja, hogy az automatizált adatmegosztási szerződéseket a biztonság megsértése esetén fel lehessen bontani, teljesen aláásva a megváltoztathatatlanság elvét. Az okosszerződések kifejezetten úgy vannak kialakítva, hogy ne tartalmazzanak felmondhatóságot vagy ehhez hasonló megszakítás lehetőségét. Ha az adattörvény valóban alkalmazásra kerül a jelenlegi formájában, az drámai módon megváltoztatná az okosszerződések használatát az Európai Gazdasági Térségben (EGT).
Megváltoztathatatlan blokklánc mostantól (az EU-ban) megváltoztatható?
A blokklánc technológiát úgy tervezték, hogy megőrizze egy esemény teljes történetét és adatútját. Ha a hatóságok manipulálhatják, lecserélhetik vagy meghamisíthatják a hálózaton található adatokat, akkor lényegében átírhatják a modern kori történelemkönyveket – az internetet. Tulajdonképpen megnyitva az utat azelőtt, hogy kötelezően mind elfogadjuk, hogy 1+1=3.
Ha az adattörvény 30. cikke vonatkozna a nyilvános hálózatokra, akkor az európai kriptoipar már halott is lenne, és a valóban decentralizált okosszerződések lényegében törvényen kívül esnének.
Az a tény, hogy nincs jelentős ellenállás a hozzáférés-ellenőrzési mechanizmusokra vonatkozó követelmények ellen, ami ellenkezik a nyilvános blokkláncok engedély nélküli természetével, nem tesz jót a kriptográfia jövője szempontjából Európában.
Azoknak a feleknek, amelyek megállapodnak abban, hogy okosszerződések segítségével megosztják az adatokat egymással, be kell tartaniuk a 30. cikket. Továbbra sem világos, hogy ez magában foglalja-e a DeFi rendszereket is, ahogyan az sem, hogy milyen körülmények között adják meg a hozzáférés-vezérlést, és hogyan aktiválják a tiltó kapcsolót.
Azon a kontinensen, amely egykor optimista volt a kriptovaluták megközelítésével kapcsolatban, a jövő még sötétebbé vált a Markets in Crypto Assets (MiCA) nemrégiben történő elfogadásával. Ehelyett most menekül a tőke, a valódi európai blokklánc-ipar eltűnt.
Ahogy jelenleg írják, a 30. cikk valószínűleg drámai, nem kívánt következményekkel jár Európa kriptoiparára nézve, valamint Európa globális versenyképességére vonatkozóan is. Az „okosszerződések” definícióját a jogszabályokban finomítani kell, nehogy a nyilvános blokkláncokat kizárják az európai piacról.
Lenne megoldás egy észszerűbb adattörvényre
A szabályozó hatóságoknak számos lehetőségük van egy észszerűbb adattörvény létrehozására. Például ha csak a vállalkozásokra írják elő ezeket a szabályokat, a szoftverekre és a fejlesztőkre nem. Le kell tisztázni a definíciókat és az érintettek körét. A törvényhozóknak újra kell gondolniuk és tisztázniuk kell a 30. cikk szempontjait, különben megkockáztatják, hogy egy egész iparágat a kontinensen kívülre száműznek.
Ennek ellenére az adattörvényt 500 igen szavazattal és 23 ellenszavazattal elfogadták. A kriptovállalatok csak kisebb szegmense emelte fel szavát a törvényjavaslat ellen, ennél többre lenne szükség.
Jelenlegi állapotában a 30. cikk fenyegeti a DeFi lehetőségeit, amely a nyilvános blokkláncokra és okosszerződésekre támaszkodik.
