Az Európai Unió új hatósága a kriptovaluta-szolgáltatók adataira vadászik
A digitális gazdaság rohamos fejlődése világszerte új kihívásokat és lehetőségeket teremt, amivel kéz a kézben járnak a szabályozási viták is. Az Európai Unió ebben a kérdéskörben úgy döntött, szembemegy például a vezető ázsiai országok és az Egyesült Államok nézeteivel és egy szigorúbb, mindent kontrollálni kívánó, mindenre rálátni akaró „nagytestvér” hozzáállást követ.
Az EU friss, 2026-tól érvénybe lépő szabályozásai arra köteleznek minden aktív kriptovaluta-szolgáltatót standardizált jelleggel, hogy a felhasználói adatokat közvetlenül megosszák a nemzetközi hatóságokkal. Ez a centralizált, minden eddiginél szigorúbb felügyeleti modell erőteljesen torzítja a „szabad Európáról” kialakult képet, korlátozva az innovációt és a szabadságot a digitális gazdaságban.
Túlszabályozás és adatcentralizáció
Az Európai Unió 2024 óta folyamatosan vezeti be a magánéletet és szabadságot korlátozó intézkedéseket, melyek a digitális eszközökre is kiterjednek a MiCA révén. Az új DAC8 rendelet azonban minden eddiginél messzebbre megy: kötelezi ugyanis az aktív európai kriptovaluta-szolgáltatókat, tőzsdéket és tárcaszolgáltatókat, hogy minden tranzakciót és ügyféladatot digitálisan megosszák az illetékes hatóságokkal, amit utána a tagállamok automatikusan megosztanak az EU felügyelőszerveivel is. A felhasználóknak privát tárcáik tulajdonjogát is igazolniuk kell, a jelentési rendszer pedig 10 számjegyű egyedi azonosítókkal teszi átláthatóvá minden szereplő mozgását
Nem véletlen, hogy ezek az intézkedések újabb kritikákat szülnek az EU hatékonyságával kapcsolatban, hiszen az ilyen szintű felügyelet inkább emlékeztet egy központosított kontrollmechanizmusra, mintsem egy modern jogállam – vagy tagállamok – demokratikus keretrendszerére.
A rendelet érvénybe lépésével az ESMA, vagyis az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, közvetlen felügyelettel bírhat a legnagyobb piaci szereplők felett, ezzel tovább nehezítve a kisebb országok, és azok startupjainak az esélyeit és versenyképességét a globális piacon.
Magánélet és szabadság szovjet módra
A magánszféra elleni támadások mára mindennapi gyakorlattá váltak: az EU minden új irányelvével egyre szűkülnek a digitális szabadság terei. A központosított nyilvántartások és tömeges adatszolgáltatási követelmények révén az EU inkább a „kontroll-állam” irányába lép, amely időnként a szovjet típusú hatalmi centralizációt idézi, anélkül, hogy a gazdasági modernizációt, innovációt vagy a magánérdekeket előtérbe helyezné – ez pedig látszik is abban, hogy az „öreg kontinens” a számok, a mentalitás és a hatékonyság terén mennyivel lemaradt a világ többi részéhez képest.
A piaci szereplők általános véleménye szerint Európa inkább fókuszál a száraz adminisztrációra ahelyett, hogy a versenyképes, innovatív kezdeményezéseket támogatná. Míg a világ számos gazdaságában, akár az Egyesült Államokban, vagy Ázsia egyes részein, inkább az innovációra és a decentralizációra fókuszálnak, addig az Unió – a magánélet rovására – felesleges szabályokkal és szankciókkal próbálja elérni a központosított kontroll szilárdságát.
Adminisztráció a versenyképesség kárára
A túlzott adminisztráció, bürokrácia és a mindenre kiterjedő adatszolgáltatás óriási versenyhátrányba hozhatja az európai kriptoszektort. Amíg az Egyesült Államok, Ázsia, vagy Latin-Amerika piacai rugalmasabb, innovációbarát környezetet teremtenek, az EU főleg a túladminisztrált, túlszabályozott modellt választja.
Az olyan intézkedések, mint a „travel rule” vagy az energiafogyasztás jelentési kötelezettsége, inkább az újító vállalkozások elüldözését eredményezik, semmint a valódi piacvédelem vagy jogbiztonság erősítését. Ezzel az Unió hosszú távon saját digitális gazdaságát gyengítheti, és elveszíti nemzetközi versenyképességét.
Révén, hogy egy nem elhanyagolható piacról van szó, az EU kripto-szabályozási stratégiája alapjaiban képes megváltoztatni a digitális pénzpiacot és a magánélethez fűződő jogokat. Amennyiben nem változtat az Unió, úgy az is előfordulhat, hogy a vezető kriptovaluta-tőzsdék, tárhelyszolgáltatók, AI-startupok kivonulnak a kontinensről, vagy felfüggesztik terjeszkedéseiket.