A Fidesz legújabb módosító törvénye kriminalizálja a kriptovaluta kereskedelmet
A digitális eszközök, különösen a kriptovaluták és a decentralizált pénzügyi (DeFi) rendszerek, az elmúlt évtized egyik legnagyobb technológiai újításainak számítanak, amiből nemcsak az intézményi befektetők, hanem a világ vezető gazdaságai és legnagyobb vállalatai is részesedni kívánnak. A blokklánc-alapú rendszerek közvetítők nélküli tranzakciókat, teljes átláthatóságot és globális, napi 24 órás hozzáférést kínálnak, ez pedig új szintre emelheti a modern pénzügyi rendszereket is.
Miközben régiónk két gazdasága, Lengyelország és Csehország, célzott szabályozással kívánja integrálni ezeket az eszközöket a gazdaságába, Magyarország teljesen ellentétes irányt választott – nem először. Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, legújabb törvényjavaslata szerint büntetőjogi szankciókkal kell fellépni a decentralizált pénzügyi műveletek ellen, amivel a jövő gazdaságát kriminalizálja.
Innováció vagy bűncselekmény?
Egy új törvénymódosítás értelmében a Büntető Törvénykönyv két új paragrafussal egészül ki. A 394/A. § és a 408/A. § konkrétan a kriptoeszköz-átváltásra és az engedély nélküli pénzügyi tevékenységekre vonatkoznak, amelyek szó szerint így szólnak.
Aki másnak rendszeres haszonszerzésre törekedve, ellenérték fejében kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre vált, és e tevékenység végzésére nem jogosult, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (394/A. §)
Technológiai értelmezés szerint mindenki, aki nem regisztrált, engedéllyel rendelkező szolgáltató, az potenciálisan büntetőjogi eljárás alá vonható. Ez kiterjed tehát a decentralizált tőzsdékre, az okosszerződésekre, valamint a peer-to-peer (tehát magánszemélyek közötti) kereskedelemre. A törvényjavaslat által kiváltott szándék egyértelmű: állami kontroll alatt tartani minden pénzmozgást – még a decentralizált rendszereken keresztül történőket is.
A 408/A. $ a büntetőjogi felelősséget még inkább kiterjeszti a digitális pénzügyi világ szereplőire:
Pénzügyi tevékenység jogosulatlan végzése: az a személy, aki pénzügyi szolgáltatást, pénzforgalmi szolgáltatást vagy kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást jogosulatlanul végez, bűncselekményt követ el.
Ez a paragrafus olyan mértékben általánosít, hogy minden, nem regisztrált DeFi protokoll vagy automatizált okosszerződés is bűnsegédként értelmezhető, ha a felhasználó magyar joghatóság alá tartozik.
Egyértelmű szabályozás vagy digitális elfojtás?
A látszólagosan pénzmosás elleni harcra és fogyasztóvédelemre irányuló törvényalkotási szándék természetesen indokolt célt fest a jogalanyok számára. A probléma azonban a jogi eszközök aránytalansága. Ahelyett, hogy Magyarország követné a régiós példákat, büntetőjogi eszközzel válaszol a globális trendekre. A technológiai validáció, token-analitika, vagy KYC-azonosítás és pénzmosás elleni protokollok alkalmazása helyett a magyar kormány a teljes digitális innovációs tér kriminalizálását választja.
Egy régió, két világ
Lengyelországban már 2023-ban elindultak a digitális eszközökre vonatkozó fintech-szabályozások, amelyek lehetővé teszik az engedélyezett kriptobrókerek működését, miközben a DeFi platformokra külön keretszabályokat dolgoztak ki. Csehországban egyértelműen különválasztják a pénzmosási kockázatokat a technológiai újításoktól, és támogatást biztosítanak a startupok számára, hogy innovációs kockázatvállalással tesztelni tudjanak új modellket.
Magyarország ezzel szemben a digitális pénzügyi tevékenységeket egységesen bűncselekményként kezeli, függetlenül attól, hogy decentralizált-e, nonprofit, vagy akár személyes, adományjellegű használatról van szó.
A jelenlegi magyar szabályozás nemcsak a hazai vállalkozókat lehetetleníti el, hanem elriasztja a nemzetközi befektetőket is. Az a környezet, ahol a technológiai újításokat előbb kriminalizálják, mint hogy megértenék, nem vonzó egyetlen nemzetközi projektnek sem. Ráadásul az új Btk.-módosítások egyértelműen nem veszik figyelembe azt, hogy a kriptoeszközök értéke volatilis, azaz a szabályozásban említett „jelentős értékű” (pl. 5 millió Ft) egyetlen nap alatt radikálisan változhat – így a büntetőjogi kategória teljesen önkényessé válik.
A technológiai visszalépés ára
A digitális eszközök és a decentralizált pénzügyek nem a jövő fenyegetései közé tartoznak, hanem egy globális trend evolúciójának a következő lépcsőfoka. Miközben a világ legnagyobb vagyonkezelői blokkláncokra helyeznék át eszközeiket és a legnagyobb gazdaságok stratégiai kriptovaluta-tartalék kiépítésén dolgoznak, Magyarország büntetőjogi eszközökkel próbálja megfékezni az innováció terjedését.
Ez a lépés nemcsak a nemzetközi versenyből való kiszorulást jelenti, hanem azt is, hogy az országban technológiai marginalizálódás játszódhat le. A Fidesz hozzáállása a világ működéséhez számtalan alkalommal mutatta már azt, hogy a digitális világban egy analóg kor logikájához ragaszkodik – elég csak a vármegye-rendszerre és az ispánságra gondolni – ugyanakkor ez a stratégia hosszú távon nemcsak elavult, hanem kifejezetten kártékony is.
Dr. Semjén Zsolt májusban benyújtott törvényjavaslata Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez, ismét azt célozza meg, hogy a magyar kormánynak mindenre és mindenkire rálátása kell, hogy legyen, és mindent, amiből a vezető tisztségviselők kimaradnak, azt be kell tiltani. Érdemes lenne feltenni a kérdést, hogy ki és mikor vállalja a felelősséget azért, hogy még egy szektor tűnik el az országból?