Franciaország tudja, amit Magyarország nem – több százmillió dollárt kereshet bitcoinbányászattal
Franciaország egy új törvényjavaslattal azt kezdeményezi, hogy a rendszeresen keletkező, kihasználatlan megújuló és nukleáris energiatöbbletet szabályozott bitcoin-bányászat formájában hasznosítsák – a cél az energiahálózat tehermentesítése és akár évi 150 millió dolláros bevétel elérése.
Túltermelés: a nukleáris és megújuló energia ára
Franciaország energiaszerkezete egyedülálló Európában: az áramtermelés több mint 70%-a nukleáris reaktorokból, a fennmaradó rész jelentős hányada pedig megújuló forrásokból származik. Ez a kombináció környezetvédelmi szempontból előnyös, gazdaságilag viszont problémákat okozhat, különösen akkor, amikor az időjárás kedvez a megújuló termelésnek. Ilyenkor az országban gyakran keletkezik energiafelesleg, amelyet vagy veszteséggel exportálnak, vagy leállítanak termelőkapacitásokat, ami a nukleáris erőművek esetében hosszú távon műszaki problémákhoz és többletköltségekhez is vezethet.
A most benyújtott törvényjavaslat szerint ez a pazarlás kiváltható lenne azzal, hogy a túltermelt villamos energiát szabályozott körülmények között bitcoin-bányászatba irányítanák. A bányászati létesítményeket közvetlenül az erőművek közelében hoznák létre, és csak akkor működnének, amikor az országos hálózatban felesleg keletkezik. Így ezek az egységek rugalmas „végső fogyasztóként” viselkednének, nem terhelve a lakosság vagy ipar ellátását, de segítve a rendszer stabilitását.
Bitcoin, mint hálózati puffer – és nem utolsó sorban: bevételi forrás
A francia Digitális Eszközök Fejlesztési Szövetsége (ADAN) szerint már 1 gigawattnyi túltermelt energia bitcoin-bányászatba irányítása akár 100–150 millió dollárnyi éves bevételt is hozhatna. Ez jelentős gazdasági könnyebbséget jelentene az ország energiaiparának, különösen a drágán fenntartható nukleáris infrastruktúra esetében. Ezzel párhuzamosan Franciaország – amely eddig visszafogottan viszonyult a kriptoeszközökhöz – lehetőséget kapna arra, hogy karbonsemleges módon lépjen be egy globálisan fejlődő technológiai területre.
A javaslat külön kiemeli, hogy a bitcoin-bányászat által termelt hő nem vész kárba: az adatközpontok hője visszaforgatható távfűtésre, ipari üzemek energiaellátására vagy akár mezőgazdasági üvegházak fűtésére. Ez a mellékhaszon már más országokban – például Finnországban és Norvégiában – is eredményesen működik, így a francia modell nem példa nélküli, viszont stratégiailag egyre időszerűbb.
Törvényalkotás és hosszú távú célok
A jogszabálytervezetet július 11-én terjesztették a francia Nemzetgyűlés elé, ötéves kísérleti programként. A projektet egy szakértői testület felügyelné, amely hat havonta értékelné az eredményeket és gazdasági hatásokat. Bár egy korábbi próbálkozás formai okok miatt meghiúsult, a mostani javaslat mögött már szélesebb politikai támogatás áll. Ugyanakkor az energetikai és digitális politika találkozása továbbra is megosztja a döntéshozókat: egyesek a kriptoeszközök szabályozatlanságától tartanak, mások viszont az energiahatékonyság és ipari innováció lehetőségét látják benne.
A következő hónapokban eldőlhet, hogy Franciaország képes lesz-e az energiafelesleget fenntarthatóan és gazdaságosan kriptoeszközökre fordítani. Ha igen, a modell nemcsak nemzeti szinten lehet áttörés, hanem uniós mintaprojektté is válhat.