Egyes országokban már három számjegyű infláció várható – és Magyarországon?

Az infláció magas, a növekedés alacsony lesz, újabb ársokkok jöhetnek. A dollár erős maradhat, a kínai ingatlanszektor magával ránthatja a bankrendszert, adósságválság alakulhat ki… Kisebbfajta horrorfilmbe illő jelentést tett közzé az IMF.

A globális infláció az előrejelzések szerint a 2021-es 4,7 százalékról 8,8 százalékra emelkedik 2022-ben, de 2023-ban 6,5 százalékra csökken, majd 2024-re 4,1 százalékra megy vissza – írja az IMF legújabb jelentése. Magyarországon idén 13,9, jövőre 13,3 százalékot várnak az éves átlagos inflációra – ami azt is jelenti, hogy a következő évben alig csökken majd a pénzromlás ehhez az évhez képest.

De az éves átlagos inflációról beszélnek, ami a havonta közzétett év/év értékek átlaga. Magyarországi elemzők is 14 százalék körüli értéket várnak ugyanerre, de emellett ez év elején alacsonyabbak, az év végén magasabbak hazánkban az inflációs számok. Szeptemberben már 20,1 százalékkal nőtt az árszínvonal az egy évvel korábbi állapothoz képest.

Ezek lesznek az infláció “bajnokai”

Az egyes országokra lebontott adatokból a Statista.com érdekes térképet készített. Eszerint bőven három számjegyű infláció várható ebben az évben Zimbabwe, Venezuela, Szudán gazdaságában. Hetven százalék feletti kiugró értékek lesznek Törökországban és Argentínában is. A húsz és 50 százalék közötti sávban lesz többek között Ukrajna, Irán és Észtország is.

Az idei várható infláció térképen. (IMF, Statista.com)
Az idei várható infláció térképen. (IMF, Statista.com)

Magyarország színe a térképen a legtöbb volt szocialista országéval megegyezik, mivel a 10-20 százalék közötti sávban lesz a pénzromlás. Az USA és Nyugat-Európa legtöbb országa megúszhatja öt és tíz százalék közötti értékekkel.

Kapcsolódó cikkeink:

A forint Európa leggyengébb devizája – meddig eshet még?

Lesz-e a gyenge forint törökké? Vagy argentinná?

E három dologtól függ a világgazdaság jövője

A több évtizede nem látott infláció, a legtöbb régióban szigorodó pénzügyi feltételek (mint az emelkedő kamatok), Oroszország ukrajnai inváziója és az elhúzódó COVID-19 világjárvány mind súlyosan nehezítik a kilátásokat a világgazdaságban. A világgazdaság jövőbeli egészségi állapota ezért döntően függ a monetáris politika sikeres kalibrációjától, az ukrajnai háború lefolyásától és a világjárványhoz kapcsolódó további kínálati oldali zavaroktól, például Kínában.

Kis növekedés, ami csökkenésnek fog tűnni

Az előrejelzések szerint a globális gazdasági növekedés a 2021-es 6,0 százalékról 2022-ben 3,2 százalékra, 2023-ban pedig 2,7 százalékra lassul. Korábban a szervezet még 2,9 százalékot várt 2023-ra.

A legrosszabb még hátravan. Három nagy gazdaság, az USA, Kína és Európa is megtorpant. A világgazdasági teljesítmény egyharmadát adó országok jövőre zsugorodni fognak. Ami azt sugallja, hogy 2023 recessziónak fog tűnni sokak számára világszerte mondta Pierre-Olivier Gourinchas, az IMF vezető közgazdásza.

Az infláció csak egy a sok sokk közül

A jelentés ezen kívül egy csomó veszélyre is felhívja a figyelmet, valósággal ijesztő hangulatot kelt. Ilyenek:

  • A kilátásokkal kapcsolatos kockázatok továbbra is szokatlanul nagyok és lefelé mutatóak.
  • A monetáris politika elszámíthatja magát az infláció csökkentéséhez szükséges helyes irányvonal kiszámításánál.
  • A legnagyobb gazdaságok pályája továbbra is eltérhet egymástól, ami további dollárfelértékelődéshez és határokon átnyúló feszültségekhez vezethet.
  • További energia- és élelmiszerár-sokkok miatt az infláció hosszabb ideig fennmaradhat.
  • A kamatok emelkedése széles körű feltörekvő piaci adósságválságot okozhat.
  • Az orosz gázszállítások leállítása nyomást gyakorolhat az európai termelésre.
  • A COVID-19 újbóli megjelenése tovább fékezheti a növekedést.
  • A kínai ingatlanszektor válságának súlyosbodása átterjedhet a bankszektorra.

Körülbelül 25 százalék az esélye annak, hogy a globális növekedés 2,0 százalék alá csökken – ami 1970 óta csak az évek mintegy tíz százalékában fordult elő.

A szigor a megoldás?

A bajok elhárítása az IMF szerint azzal kezdődik, hogy a monetáris politika az árstabilitás helyreállítása érdekében tartja az irányt. (Vagyis kitartanak a szigorú kamatemelések mellett, amit a részvény– és kriptovaluta-piacon is nagy eséseket okozott.) Mivel a háztartások és a vállalkozások a közelmúltbeli inflációs tapasztalataikra alapozzák bér- és árvárakozásaikat. (Vagyis az infláció azért is magas maradhat, mert az emberek inflációt várnak.)

Kapcsolódó cikk:

A devizaárfolyamok roncsderbijében egymással versenyezve zuhannak a fiat pénzek

Címlapkép forrása: Pixabay.com