Ha Párizs lép, Európa követheti
Franciaországban egyre komolyabban foglalkoznak a Bitcoinnal
BTC Price
nem csupán mint technológiai újítással vagy befektetési eszközzel, hanem mint stratégiai pénzügyi tartalékkal. Június közepén a párizsi törvényhozásban is napirendre került a kérdés: vajon a világ legismertebb kriptopénze lehet-e a jövő digitális aranya? A meghívott vendég Samson Mow volt, a Jan3 alapítója, aki már El Salvadorban is kulcsszerepet játszott abban, hogy az ország hivatalos fizetőeszközként ismerje el a Bitcoint.
Mow missziója Európában
Mow nemzetközi szinten az egyik legismertebb Bitcoin-aktivista és tanácsadó. A Jan3 nevű vállalkozás élén világkörüli küldetést vállalt: országokat győz meg arról, hogy digitális devizát is tartsanak az állami vagyon részeként – hasonlóan az aranyhoz vagy devizatartalékhoz. Franciaország lehet az első európai ország, amely nyíltan elgondolkodik ezen, és ahogy Mow fogalmazott:
Ha Párizs lép, Európa követheti.
A párizsi találkozóra Sarah Knafo képviselő meghívására került sor. Ő az egyik legismertebb jobboldali politikai tanácsadó Emmanuel Macron elnöki ciklusának korai szakaszából, és most az EP-választások után új lendületet venne a francia pénzügyi politikában. A megbeszélés célja egy „stratégiai Bitcoin tartalék” lehetősége volt, illetve az, hogy Franciaország barátságosabb szabályozási környezetet teremtsen a kriptoszektor számára.
Tartaléképítés a gyakorlatban
Miközben a francia politika még csak puhatolózik, a magánszektor már megtette az első nagyobb lépést. A francia Blockchain Group június 3-án 624 BTC-t vásárolt, amivel összesített készletük 1471 Bitcoinra nőtt. Ez akkori árfolyamon mintegy 60 millió eurós ügyletet jelentett, és a cég egyértelműen jelezte: hosszú távú tartásra vásárolták meg az eszközöket. Ez nem puszta piaci manőver, hanem tudatos digitális tartaléképítés – még ha nem is állami szinten, de a közgondolkodás formálása szempontjából kulcsfontosságú lépés.
A francia állam is mutat nyitottságot a blokkláncalapú technológiák irányába. Az állami fejlesztési bank, a Bpifrance márciusban bejelentette, hogy 25 millió eurós tőkével támogatja a hazai kriptoprojekteket. Ez ugyan nem jelent közvetlen Bitcoin-vásárlást, de érzékelteti, hogy a francia állam nem elzárkózik, hanem inkább pozíciót keres a globális átrendeződésben.
Egy új korszak küszöbén?
Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy az Európai Unió által elfogadott MiCA-rendelet (Markets in Crypto-Assets) idén decembertől lép teljes egészében hatályba, és ez az első olyan átfogó szabályozás, amely az egész kriptopiacot igyekszik egy egységes jogi keretbe terelni. A MiCA ugyanakkor nem kifejezetten a Bitcoin mint tartalékeszköz kérdését tárgyalja, hanem inkább a stabilcoinok, kriptoszolgáltatók és tokenkibocsátások szabályozására koncentrál.
Ezért is lehet jelentősége annak, ha egy olyan ország, mint Franciaország, saját hatáskörben döntene arról, hogy a Bitcoint részben az aranyhoz hasonló szerepben kezdi kezelni. Egy ilyen lépés nemcsak gazdasági, hanem politikai üzenet is lenne: azt jelezné, hogy egy G7-es ország kész új alapokra helyezni pénzügyi jövőképét. Ezzel Franciaország akár precedenst is teremthet a kontinensen – és kiválthatja más országok, például Lengyelország, Szlovákia vagy akár Magyarország figyelmét is.
Bár a gondolat radikálisnak tűnhet, a világ más részein már valósággá vált. Salvador 2021-ben fogadta el a Bitcoint törvényes fizetőeszközként, és azóta folyamatosan építi saját BTC-készletét. Szingapúr, Katar vagy az Egyesült Arab Emírségek is aktívan kutatják, hogyan lehetne a digitális eszközöket beemelni az állami pénzügyi struktúrákba. Franciaország belépése egy új fejezetet nyithatna Európában, ahol a jelenlegi szabályozási óvatosság mellett egyre többen ismerik fel: a digitális gazdaság nem kerülhető meg, és aki időben lép, az nyer.