Így néz ki a 100 milliárd dolláros AI háború belülről
A mesterséges intelligencia (AI) ma már nem egy távoli, kutatólaborokban zajló kísérlet. A technológia kilépett az elméleti keretek közül, és áthatja mindennapjainkat – az egészségügytől a pénzügyeken át a szórakoztatóiparig. A Visual Capitalist infografikája megmutatja, mely országok és vállalatok járnak élen az AI fejlesztésében világszerte.
Két fő terület: számítási kapacitás és alapmodellek, ezek uralják az AI startupok világát
A képen két kulcsterületet különítenek el: az AI számítási infrastruktúráját biztosító cégeket, valamint az alapmodellek fejlesztőit.
A számítási kapacitás terén főként amerikai cégek dominálnak, mint a Google Cloud, az AWS (Amazon), a Microsoft Azure, vagy az Oracle. Ezek biztosítják az AI modellek működéséhez szükséges hatalmas számítástechnikai teljesítményt, adatközpontokat és hálózati infrastruktúrát.
Kínában viszont szintén figyelemre méltó a verseny: a Tencent Cloud, Alibaba Cloud vagy a Huawei Cloud világszinten is meghatározó szereplőkké váltak az elmúlt években.
Mekkora tétje van a gigászi beruházásoknak?
Az adatok rávilágítanak: az AI-infrastruktúra robbanásszerűen bővül. Az Alphabet (Google) közel 50 milliárd dollárt költött 2024-ben csak infrastruktúrára, 2025-ben pedig 75 milliárdra tervezi ezt emelni. A Microsoft 2025-re tervezett 80 milliárd dolláros AI-központú költése szintén figyelmeztető adat. Az Amazon AWS harci kedve sem kérdéses: becslések szerint 2025-ben több mint 100 milliárd dollárt fektet az AI-infrastruktúrába, ami megközelítheti az AWS teljes éves bevételét. 2023-ban 30 milliárd dollár ment AI-központú szerverparkokra, 2024-ben pedig 60 milliárd dollárt költöttek AI-adatközpontokra.
Ezek a számok lenyűgözőek – és jó hatást gyakorolnak a hatékonyság kérdésére is. A felhasználói igények megjelenése mellett az AI területen használatos kapacitás iránti igény is növekszik ugyanis. Ez pedig közvetve segíti a nyersanyag-, GPU-, adatközpont- és energiabiztonság kérdéskörök hatékonysági versenyét is. A globális AI kiadások 2025–2028 között várhatóan 749 milliárd dollár fölé emelkednek.
Az alapmodellek fejlesztése terén is jelentős az amerikai túlsúly. Ebben a szegmensben olyan vállalatok dominálnak, mint a OpenAI, Anthropic, Meta AI, vagy a kevésbé ismert, de gyorsan növekvő Cohere és Adept. De természetesen a Google és az Amazon is saját nagy nyelvi modelleket (LLM-eket) fejleszt.
Ugyanakkor Ázsia itt is gyorsan zárkózik fel. Kínában a Baidu, a 4Paradigm, vagy a ByteDance (a TikTok anyavállalata) dolgozik saját modelleken. Emellett India is feltörekvő szereplő: a Krutrim vagy a Sarvam AI nevű cégek már nemzetközi figyelmet is kivívtak.
És mi az ami kimaradt? Európa.
Bár nem mondható, hogy az EU-ban nem zajlik egyáltalán AI fejlesztés, ott van például Franciaországban a Mistral AI és a LightOn, Németországban az Aleph Alpha, az Egyesült Királyságban pedig a Stability AI. És bár dícséretes, hogy ezek a projektek gyakran nyílt forráskódú megközelítést követnek, ellensúlyozva az amerikai techóriások zárt modelljeit – a sikerük messze elmaradnak az amerikai és ázsiai versenytársakétól.
Ahogy az AI egyre elterjedtebbé válik, úgy nő a szabályozás iránti igény is. Egyes politikusok már most szeretnék szigorúan korlátozni az AI fejlesztést, hivatkozva az adatvédelmi, biztonsági és etikai aggályokra. Azonban a túlzottan korai vagy túl széleskörű szabályozás megfojthatja az innovációt, vagy épp arra ösztönözheti a vállalkozásokat, hogy szabályozásmentes országokba helyezzék át működésüket. Ez hosszú távon nemcsak a fogyasztóknak, hanem a versenynek is árthat.
Az ideális megközelítés az, ha a szabályozás rugalmas, technológiasemleges és figyelembe veszi a gyors fejlődés sajátosságait. A cél az, hogy a szabályozás elősegítse a fejlődést, ne pedig akadályozza azt.
A globális AI versenyből új gazdasági központok születnek
Ma már a világ minden régiójában találhatunk AI fejlesztő cégeket – még olyan országokban is, amelyeket a Világbank – ma még – alacsonyabb jövedelmű, feltörekvő országok közé sorol be. Ilyen például India, amely bár nem rendelkezik a Szilícium-völgy infrastruktúrájával, mégis versenyképes már ma is AI startupokat kinevel.
Ez a globális sokszínűség kulcsfontosságú az AI jövője szempontjából. Minél többféle háttérrel és szemlélettel rendelkező fejlesztő dolgozik ezen a területen, annál nagyobb eséllyel készülnek olyan megoldások, amelyek valóban kiszolgálják az embereket – világszerte.
Az AI azonban nem csupán technológia, hanem stratégiai eszköz lett a világ vezető országaiban illetve régióiban. A közel 325–330 milliárd dollárnyi beruházás 2025-re az egyik legnagyobb iparági hajtóerő lesz. Ugyanakkor a hatóságok szerepe kritikus. Egyensúlyra van szükség: az AI fejlődésének elősegítése mellett hatékony szabályozásra is. Ellenkező esetben elveszítheti a fejlődés a lendületét a globalizált versenyben.