Januártól a NAV minden kriptovaluta tranzakciót lát
Új kriptós törvényjavaslatot nyújtottak be a múlt héten a Parlament elé ami az automatikus információcseréről szól.
Most a magyar Országgyűlés elé került egy új törvényjavaslat, amely jelentős változásokat hozhat a kriptovalutákkal kapcsolatos tranzakciók átláthatóságát tekintve. A T/12489. számú előterjesztést Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a kormány nevében, az előadó pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A javaslat lényege, hogy Magyarország törvényben hirdesse ki a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján létrejött többoldalú nemzetközi megállapodást.
Kapcsolódó tartalom: A FIDESZ legújabb törvényjavaslata kriminalizálja a kriptovaluta kereskedés
Mi is ez a megállapodás?
A kezdeményezés az OECD és a G20 országai közös munkájából született. Az alapgondolat egyszerű: a kriptoeszközökkel végzett tranzakciókat – legyen szó vásárlásról, eladásról vagy átutalásról – a szolgáltatóknak jelenteniük kell, és ezek az adatok automatikusan elérhetővé válnak a résztvevő államok adóhatóságai számára.
Ez tulajdonképpen a banki adatszolgáltatás kriptós megfelelője. Ahogy a hagyományos bankszámlák esetében is működik a nemzetközi információcsere (CRS – Common Reporting Standard), most ugyanez a logikát terjesztik ki a kriptoeszközökre is (CARF – Crypto-Asset Reporting Framework).
Mit tartalmaz a magyar törvényjavaslat?
A tervezet több fontos pontot rögzít:
- Magyarország elismeri a megállapodás kötelező hatályát a csatlakozó országokkal szemben.
- A megállapodás kihirdetése után a kriptoeszköz-szolgáltatóknak (pl. tőzsdék, brókerek, wallet-szolgáltatók) részletes tranzakciós adatokat kell jelenteniük a magyar adóhatóság felé.
- Az adatcsere 2026. január 1-jén indul, de ténylegesen akkor lép életbe két ország között, ha mindkét fél teljesítette a feltételeket.
- Az érintett országok listáján többek között az Egyesült Királyság, Svájc, Japán, Kanada, Izrael és Szingapúr is szerepel.
- A részleteket az adópolitikáért felelős miniszter rendeletekben határozza majd meg.
Milyen adatokról van szó?
A javaslat mellékletei részletesen felsorolják, milyen információkat adnak majd át a tőzsdék a hatóságokat. Ide tartozik például:
- a felhasználó neve, lakcíme, adóazonosító száma, születési ideje és helye,
- a szolgáltató neve és azonosítói,
- minden fontos tranzakció részletei: vásárlások, eladások, átváltások, átutalások, sőt még a kriptóval történő nagyobb értékű vásárlások is.
Ez tehát jóval túlmutat azon, hogy „jelentsük a kripto nyereséget az adóbevallásban”: a hatóságok közvetlen hozzáférést kapnak a szolgáltatóktól származó adatokhoz.
Az 1. mellékletben felsorolt országok nem a felhasználók lakóhelyére vonatkoznak, hanem azokra az államokra, amelyek részt vesznek az automatikus információcserében.
Ez azt jelenti, hogy:
-
ha egy szolgáltató (pl. kriptotőzsde) ezekben az országokban van bejegyezve vagy onnan működik, köteles lesz adatot gyűjteni és átadni,
-
és ha egy magyar felhasználónak van számlája, tárcája vagy ügylete egy ilyen szolgáltatónál, akkor az adatai a partnerország hatóságán keresztül a NAV-hoz is eljutnak.
Az alábbi országok érintettek az információcserében:
Bahama-szigetek, Barbados, Brazília, Costa Rica, Dél-Afrika, Egyesült Királyság, Feröer-szigetek, Gibraltár, Guernsey, Indonézia, Izrael, Japán, Jersey, Kajmán-szigetek, Kanada, Kolumbia, Korea, Liechtenstein, Man-sziget, Norvégia, San Marino, Svájc, Szingapúr, Új-Zéland.
Miért van erre szükség?
Az indoklás szerint a cél az adóelkerülés és az adókijátszás visszaszorítása. A kriptovaluták ugyanis eddig sokszor szürkezónában mozogtak: nehéz volt a hatóságoknak követni, ki milyen nyereséget ér el, különösen, ha valaki külföldi tőzsdéken kereskedett.
A nemzetközi együttműködés révén sokkal nehezebb lesz eltüntetni a kriptós jövedelmeket. Ugyanakkor ez az átláthatóság hosszú távon segíthet a piac legitimálásában is, hiszen egy tisztább, szabályozottabb környezet biztonságot adhat a befektetőknek.
És persze nem utolsó sorban újabb bevételi forrást is generál ez a lépés az államháztartásnak.
Mit jelent ez a magyar felhasználóknak?
A legtöbb magyar kriptobefektető eddig is köteles volt bevallani a nyereségeit, ám a gyakorlatban sokan nem tették meg, részben az átláthatatlanság miatt, részben pedig mert a hatóságoknak kevés eszközük volt az ellenőrzésre.
Ha a törvényjavaslatot elfogadják, a külföldi és hazai szolgáltatók is kötelesek lesznek adatot szolgáltatni, így a NAV közvetlen információt kap majd a magyar adózók kriptós ügyleteiről. Ez várhatóan:
- növeli a bevallott kriptós jövedelmek arányát,
- csökkenti az adóelkerülést,
- ugyanakkor adminisztrációs terhet is jelenthet a szolgáltatóknak.
Fontos kiemelni, hogy az automatikus adatszolgáltatás elsősorban a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozik, azaz szolgáltatók vállára teszi át a felelősséget, hogy implementálják a törvényt a gyakorlatban. Vagyis a központi tőzsdékre (Coinbase, Kraken, Binance), brókercégekre (Robinhood, eToro). A saját letéti (self-custody) pénztárcák – ahol a felhasználó saját maga kezeli a privát kulcsait, például hardver- vagy szoftvertárcákban (Ledger, Trezor) közvetlenül nem tartoznak az adatszolgáltatási kötelezettség alá.
Ugyanakkor minden olyan tranzakció, amely egy szolgáltatón keresztül zajlik (például kriptó vásárlása vagy eladása egy tőzsdén, majd kiutalás egy privát tárcába), már rögzítésre kerül. Vagyis a hatóságok azt látják, hogy egy felhasználó mekkora összeget utalt be vagy ki a saját tárcájába, még ha magának a tárcának a további forgalmát nem is tudják automatikusan nyomon követni.
Arról nem esik szó, hogy egy saját letéti tárca esetében ki, kinek és mikor fogja jelenteni a tranzakciókat.
Nemzetközi trendek
Fontos látni, hogy ez nem csak magyar sajátosság. Az OECD-s rendszerhez már most több tucat ország csatlakozott, köztük olyan központok is, amelyeket eddig sokan adóparadicsomként tartottak számon (pl. Kajmán-szigetek, Gibraltár). Ez jelzi, hogy globálisan erősödik az együttműködés, és egyre kevesebb hely marad, ahol láthatatlanul lehet kriptózni.